Interjú

„Naiv nem vagyok, idealista igen”

Jámbor András, a Szikra Mozgalom elnöke, a Párbeszéd országgyűlési képviselője

Belpol

Kiengedték az előzetesből a Szikra aktivistáját, akit erőszakos bűncselekménnyel gyanúsít a rendőrség. A mozgalom reméli, hamarosan megdől a gyanúsítás is, kérdés, mit lehet kezdeni az ügyet kezelő propagandasajtóval. És mit lehet tenni ellenzéki mozgalmárként az utcán? És a parlamentben?

Magyar Narancs: Egy héttel ezelőtt engedték ki az előzetes letartóztatásból a Szikra Mozgalom egyik aktivistáját a rendőrök, akit továbbra is azzal gyanúsítanak, hogy részt vett több ember ellen elkövetett, brutális támadásban. A támadásokat a rendőrség szerint szélsőjobboldali személyek ellen indították, akik az 1945-ös budai kitörést akarták megünnepelni (lásd erről keretes írásunkat). Hogyan került az aktivista a rendőrség radarjára?

Jámbor András: Mi is csak azt tudjuk, ami a sajtóban megjelent, vagyis az aktivistánk lájkolt egy bejegyzést a Facebookon, illetve a ruhája hasonló volt, mint az egyik támadásban részt vevő egyén ruhája. A nyomozó hatóság ebből vezette le a megalapozott gyanút, s ennek alapján őt előállították, majd előzetes letartóztatásba helyezték. A napokban megszüntették ezt a kényszerintézkedést, mert a felmerült új bizonyítékok után az ügyészség nem tartja szükségesnek. Reméljük, nemsokára megszüntetik majd a gyanúsítást is, és kiderül mindenki számára, hogy rossz.

MN: De hogyan került ő a rendőrség látóterébe? Korábban részt vett tüntetéseken, begyűjtötte a rendőrség, mert rálépett az aszfaltra?

JA: Ezt tőlük, az eljáró hatóságoktól kell megkérdezni. De nem szabad összemosni az antifasizmussal azt a fajta erőszakos cselekményt, amit itt magyar és külföldi állampolgárok ellen elkövettek. Ezeket a cselekedeteket mi is elítéljük. Az a tüntetés, amelyik a Várban zajlott a kitörés napi megemlékezés örvén, nem kapott engedélyt – ahol egyébként arra emlékeznek emberek, hogy golyófogóként használta a magyar katonákat a náci Németország hadügyi vezetése. Ezzel szemben az ellentüntetés bejelentett, jogszerű demonstráció volt, amelynek nincs köze ahhoz az eseménysorhoz, ami Budapest utcáin megvalósult. A kormánypropaganda most azzal próbálkozik, hogy ezeket összemossa. Az a legabszurdabb, hogy a Magyar Nemzetben jelennek meg olyan írások, hogy az antifasizmus elítélendő dolog – abban a Magyar Nemzetben, amelyet Pethő Sándor annak idején antifasiszta lapként alapított meg. Márai Sándortól Tamás Gáspár Miklósig, vagy akár mondhatjuk Bajcsy-Zsilinszky Endrét is, a magyar antifasizmus hagyományai nem arról szólnak, amit itt most a kormánypropaganda magyarázni próbál.

MN: A kormánypropaganda kommunikációjában szó szerint nem az antifasizmus a probléma, pont azt mondják, hogy az antifa mint szélsőbaloldali, furcsa eszközöket is alkalmazó és nehezen körvonalazható csoport mossa össze a saját tevékenységét az egyébként abszolút támogatandó antifasizmussal.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.