Békéscsabán közel háromszáz éve élnek békében egymás mellett magyarok és szlovákok; jellemző példa, hogy az 1998-as helyhatósági és kisebbségi választások alkalmával a békési megyeszékhely urnákhoz járult szavazópolgárainak négyötöde szlovák kisebbségi jelöltre is voksolt. A megyeszékhelyen óvodája, általános iskolája és gimnáziuma van a szlovákságnak, itt találni a híres tájházat, és Békéscsabán működik a Szlovák Kutatóintézet is.
A helyiek döbbenten álltak a történtek előtt, hiszen
eddig soha nem történt
hasonló eset a hazai szlovákság központjának számító Békéscsabán (ahol egyébként a tervek szerint a két ország miniszterelnökének a részvételével az ősszel szlovák főkonzulátus nyílik). Március 7-én Stefan Markus budapesti szlovák nagykövet adta át az ezt helyettesítő konzuli irodát, amely ideiglenesen a most megcsúfított Szlovák Kultúra Házában kapott helyet.
Az intézmény igazgatója érdeklődésünkre nem kívánta minősíteni a történteket, azok ugyanis - vélekedése szerint - túl vannak a vandalizmus határán. Pap János néhány órával a falfirkák észlelése után a távirati irodának azt nyilatkozta, hogy a cselekedet mögött "kisebbrendűségi érzésből eredő aberráció húzódhat". Ekkor még nem volt nyilvánvaló, hogy Békéscsabán több és Gyulán is hasonló szlovákellenes felirat kerül középületek falaira. Ez jóval összehangoltabb és tudatosabb akciót sejtet, mint hogy azt aberrációval magyarázzuk.
Az ügyben megkezdett eljárás legelején a nyomozók látókörébe került egy magát RACS-nak nevező csoportosulás, amely az "A" betű köré az anarchista szimbolika szerinti kört rajzol. E felirat mindegyik békéscsabai és gyulai helyszínen megtalálható volt, azt azonban
a rendőrség nem tudta,
hogy emögött kik állhatnak. Az ügy vizsgálatába bekapcsolódtak a nemzetbiztonsági szervek munkatársai is. Felröppentek olyan meg nem erősített információk is, hogy a rövidítés mögött a Rasszista és Anarchista Csoportosulást (?) kell keresni, amelynek úgymond Békéscsabán és Gyulán is működnének sejtjei.
Négy nappal a történtek után névtelen levelet kapott a két Békés megyei napilap, valamint a Szlovák Kultúra Házának igazgatója és a békéscsabai Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke. A rövid, számítógéppel és igen kacifántos betűtípussal írt nyilatkozat imigyen hangzott: "Mi nem vagyunk fasiszták! Csupán a Szlovákiában történt eseményekre próbáltunk a magunk módján reagálni. Nem a szlovákokat kívánjuk bitóra, hanem azokat a Szlovákiában élő nácikat, akik fajgyűlölő magyarellenes feliratokat pingáltak Szlovákia-szerte magyar intézményekre. Aláírás: Radikális Akció Csoport." (Komoly szemantikai elemzést érdemelne a "magunk módján reagálni" kitétel.) A csabai szlovák kisebbségi elnöknek, Csicsely Ilonának írt levél utóiratában mindezekhez hozzátették, hogy juttassák ki a levelet Szlovákiába, mert nekik erre nincs pénzük.
A békéscsabai rendőrkapitányság némi újságírói unszolásra százezer forint díjat tűzött ki annak, aki a csoportosulás nyomára vezeti a nyomozókat. Benedek Barnabás, a békéscsabai kapitányság nyomozóosztályának vezetője a sajtóban kijelentette: hivatalosan nem értesültek még a Radikális Akció Csoport létezéséről; magyarán nem tudnak róla semmit.
Az elmúlt napokban több szervezet és párt nyilatkozatban tiltakozott a falfirkálás ellen. Így tett a Csabai Szlovákok Szervezete, valamint a Szlovák Általános Iskola és Gimnázium teljes tantestülete, de hasonlóan cselekedett az MSZP, a Fidesz és a MIÉP helyi szervezete, valamint a Magyar Út Körök Békés megyei csoportja is.
Ami történt:
izgatás és gyűlöletkeltés
Ennek ellenére a szlovák és a magyar hatóságok közös nyomozása rongálás vétsége elkövetőit keresi - nemzetbiztonsági segédlettel. A vizsgálat első eredményei szerint "pozsonyi és budapesti nyomozók egyeztetése és közös elemzése után megállapították: kizárható az a feltételezés, miszerint a szlovákiai és magyarországi nemzetgyalázó falfirkák értelmi szerzője és végrehajtója esetleg ugyanaz a politikai érdekcsoport lehet". Ezt Angyal Imre, Szlovákia országos rendőrkapitánya jelentette ki. Ez egyébként minden kriminológiai előképzettség nélkül is nyilvánvaló volt annak, aki az elmúlt szerdán a Békés Megyei Napnál vagy a Békés Megyei Hírlapnál felbontotta a névtelen levelet, és átfutotta annak - egyébként helyesírási hibáktól hemzsegő - sorait.
A Békés megyei városok házfalairól időközben eltüntették a feliratokat. A gyulai szlovákellenes firkák megjelenése egyébként kiváltképp érthetetlen: ott ugyanis nem szlovák, hanem német és román kisebbség él.
Bod Tamás
