Szolnoki tanárok azzal szembesültek, hogy kormánypárti képviselőjük szerint a sztrájk nem alapjog

  • Massay-Kiss Andrea
  • 2022. december 19.

Belpol

Kállai Mária a tanári korfáról is elképesztő dolgot állított.

 

Szolnokon is folyamatosan tiltakozó akciókat szerveztek a pedagógusok az elmúlt hetekben, hónapokban. Az október 4-i megmozdulásuk alkalmával, a közösségi médiában nyílt levelet tettek közzé a szolnoki Varga Katalin, Verseghy Ferenc és Széchenyi István Gimnáziumok tanárai Kállai Máriának címezve, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője. A levélben azt kérték, hogy kezdeményezzen törvénymódosítást a sztrájkról, mint alapjogról, azért hogy a közoktatás helyzetének jobbítása érdekében törvényes és eredményes akciókat szervezhessenek a tanárok.

A levélre nem érkezett válasz egészen november elejéig. Majd a Szolnoki Pedagógusok Facebook-csoport oldalán bejegyezték, hogy: „Kállai Mária személyes találkozóra hívja a nyílt levelet megfogalmazó iskolák képviselőit. Természetesen ott leszünk, az eredményekről pedig beszámolunk.” De az időpontra még mindig várniuk kellett. Végül a múlt pénteken beszélhettek Kállaival.

A Narancs.hu-nak a találkozóról Dóra Krisztina, a Széchenyi István Gimnázium tanára nyilatkozott. (Beszámolója megegyezett a Szolnoki Pedagógusok Facebook oldalán megjelent bejegyzéssel.) Eszerint a három gimnázium egy-egy képviselője átadta Kállai Máriának a nyílt levelet és a Szolnoki Tankerületi Központ pedagógusainak frissen elkészült, összesített korfáját. Ezen jól látszódott, hogy pár éven belül tanárhiánnyal kell számolni az oktatásban. Itt Dóra Krisztina megjegyezte, hogy a képviselőasszony reakciója az volt, hogy

„azért nincsenek fiatalok, mert az idősebb kollégák elveszik tőlük a helyet”.

„Jelen lévő kollégáink elmondása szerint a közvetlen légkörű beszélgetésen a közoktatás minden fontos problémája szóba került, így a tanárok és diákok terhelése, a NAT, a tankönyvhelyzet, a pedagógusok bére, a pedagógustársadalom elöregedése, az eszközellátottság, a tanári önállóság hiánya, a sztrájk és polgári engedetlenség, illetve a közelmúlt diákmegmozdulásai” – írták a szolnoki tanárok a közösségi médiában. Posztjukban beszámoltak arról, hogy a képviselő egyetértett a béremeléssel, megfontolandónak tartotta az óraszámcsökkentést, de nem értett egyet a sztrájkjog visszaállításával és az oktatás többi problémájáról is eltérő a véleménye. A több mint háromórás találkozó nem volt nyilvános. Varga Ilona, a Varga Katalin Gimnázium tanára portálunknak azt mondta, ő nem vett részt a találkozón, mivel levelükben arra kérik a képviselőasszonyt, hogy a sztrájkjog visszaállítását kezdeményezze a parlamentben. Úgy gondolja, hogy „megbeszélni ezen nincs mit: vagy kezdeményezte, vagy nem”.

A Narancs is beszámolt december elején arról a parlamenti kulturális bizottsági ülésről, amelyben leszavazták a Pintér Sándor meghallgatásáról szóló javaslatot. Itt a szolnoki, fideszes országgyűlési képviselő, aki egykor pedagógus volt, úgy döntött: „saját szakmája, saját kollégái sem érdemelnek megbecsülést és tiszteletet, hatalmát pedig véletlenül sem hajlandó arra használni, hogy azokon segítsen, akiknek éppen egy szakmabéli támogatására, segítéségére, hatalmára lenne szüksége” – írtuk. Majd néhány órával később, mintha mi sem történt volna, Kállai szolnoki iskolásokat látott vendégül a Parlamentben.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Államfőt választ Románia

  • narancs.hu

Helyi idő szerint vasárnap reggel hét órakor (magyar idő szerint 6-kor) kinyitottak a belföldi szavazóhelyiségek, 19 millió szavazópolgár választ államfőt a következő ötéves időszakra.