Tanúként hallgatták ki Varga Juditot az ügyészségen

  • narancs.hu
  • 2024. március 28.

Belpol

A Központi Nyomozó Főügyészség vezetője szerint nincs olyan adat, ami nyomtalanul eltűnt volna. Azt is mondta, "tudjuk, ki az a Tóni, Barbara és Ádám".

Az ügyészségen éjjel-nappal dolgoztak a Schadl-Völner-ügyön, „az emberek heroikus munkát végeztek”, a világ minden ügyészsége büszke lehetne arra, hogy vádat emeltek egy ilyen súlyos ügyben – mondta Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője a csütörtöki sajtótájékoztatóján a Telex tudósítása szerint.

A tájékoztatót azután hirdették meg, hogy kedd reggel Magyar Péter, Varga Judit volt férje közzétett egy titokban rögzített hangfelvételt, amin a volt igazságügyi miniszter arról beszélt neki, Rogán Antalék kihúzatták magukat a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagaiból. Varga azt is állította volt férjének, hogy már 2021 tavaszán szóltak Völner Pálnak, az ő akkori helyettesének a nyomozásról, de az államtitkár „nem hagyta abba”, Schadlt pedig azért nem lehetett megmenteni, mert Polt Péter legfőbb ügyész „nem ura a helyzetnek”.

A főügyész elmondta, szerdán tanúként hallgatták ki Varga Juditot, azt viszont nem árulta el, miről beszélt a volt igazságügyi miniszter.

A főügyész szerint a hangfelvételen hallottak közül az igaz, hogy az ügyészség független, és Polt Péter „sem szorul az én mentegetésemre”, mert ő tett indítványt Völner Pál mentelmi jogának felfüggesztésére, ahogy Boldog István és Simonka György ügyében is. Arra a vádra, hogy Rogán Antalék kihúzattak részeket az iratokból, a főügyész azt mondta, „nagyon-nagyon örülne egy olyan szekrénynek, amiből kiesnek a bizonyítékok”, és azokból vádat lehet emelni, de ez nem így működik. Tanúkat hallgatnak ki és lehallgatnak, a vádiratba pedig azokat teszik be a nyomozás végén, amiket bizonyítékoknak ítélnek meg, és alá tudják támasztani a vádat.

„Magyarország ügyészségén nincs olyan adat, amiről azt lehetne mondani, hogy nyomtalanul eltűnt a süllyesztőben” – fogalmazott Fürcht Pál a hvg.hu beszámolója szerint. Azt, hogy a vádiratba mi nem került be a nyomozati anyagból, szakmai szempontokkal indokolta, hozzátéve, szerinte természetes, hogy minden felmerülő bizonyítékot megvizsgálnak a nyomozás közben, majd a vádiratba csak azok a tényállások kerülnek be, amik jogi értelemben is kiállják a bizonyíthatóság próbáját.

A lehallgatást nem az ügyészek, hanem a fegyveres társszervezetek végzik, akik minden gyanúsnak vagy fontosnak tűnő információt lejegyeznek. Az erről készült dokumentum közokirat, az ügyészség pedig csak ezt kapja meg, ebből dolgozik – magyarázta Fürcht, hozzátéve, hogy „az ügyészség senkit nem hallgat le”. Annak, hogy lehallgatási anyagok nyilvánosságra kerültek a Völner-Schadl-ügyben, a főügyész „nem örült”, mivel szerint a befolyással üzérkedők ügyeit nem ismerő laikusok készpénznek veszik a lehallgatás során elhangzó információkat.

„Az, hogy valakinek kapcsolata van egy vádlottal, az bűncselekmény gyanúját nem jelenti”

– mondta a főügyész egy bizonyos kabinetfőnökről beszélve. Neveket nem mondott, de feltehetőleg Nagy Ádámról, Rogán Antal kabinetfőnökéről beszélt itt. Elmondta azt is, hogy Vannak olyan ügyek, amiket a már megindított eljárásról leválasztottak. Ezt Fürcht szerint azért kell hangsúlyozni, mert a sajtó sokat foglalkozik azzal, hogy a korábban kiszivárgott lehallgatási anyagokhoz képest mi maradt ki a már bíróságon lévő vádiratból. Azt viszont nem tudta számszerűsíteni, hogy az eredeti ügyről leválasztva hány különböző eljárás van folyamatban, ahogy azt sem árulta el, hogy kik azok, akiket már kihallgattak. Azt mindenesetre bejelentette, hogy

Rogán Antalt és Nagy Ádámot sem hallgatták meg olyan ügyben, ami már vádemelésig jutott.

Arra az újságírói kérdésre, hogy Völner Pál és Schadl György idő előtt tudhatott-e az ellenük folyó nyomozásról, Fürcht Pál nem válaszolt konkrétan, és ismét arra utalt, hogy ebben az ügyben még folyik egy nyomozás, ezért nem akar találgatni.

Fürcht Pál egy ponton arra is kitért, ki az a három ember, akit Schadl az egyik lehallgatott telefonbeszélgetésében emleget, és akiknek a kiléte az ügy kirobbanása óta foglalkoztatja a magyar közvéleményt, különösen, hogy a vádiratban róluk már nincs szó.

Terhünkre rótták, hogy nem tudjuk, ki az a Tóni, Barbara és Ádám – de igen, tudjuk, hogy kik. Azok, akikről önök is tudnak

– mondta Fürcht. 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.