Intenzív vita alakult ki a mini-Dubaj ügyében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) és az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) között a projekt előkészítésének vége felé – értesült a Telex.
A lap információi szerint amikor január 16-án az Eagle Hills tulajdonosa, Mohamed Alabbar Budapestre érkezett tárgyalni, az MNV szerette volna felgyorsítani a Mini-Dubaj előkészítését. Sürgette az ÉKM-et, hogy mint a többi tárca, küldje el soron kívül szakmai álláspontját a beruházásról. Az ÉKM ezt meg is tette: arra szólította fel az MNV-t, hogy vegye figyelembe a hatályos jogszabályokat, tehát
ne hagyjon jóvá egy államközi szerződést olyan projektről, amelynek megvalósítása Magyarországon szembemegy a törvényekkel.
A magyar építészetről szóló törvény 76. paragrafusa rendelkezik arról, hogy Magyarországon az épített környezet és a településkép védelme érdekében nem lehet toronyházat építeni, sem ilyen házzá alakítani más épületeket. Az MNV viszont egy másik törvényre és egy kormányhatározatra hivatkozott, amelyben mást rögzítettek.
A vitának a hivatalos eszmecsere mögött egy másik értelmezése is volt: az MNV úgy értékelte az ÉKM észrevételét, hogy rendben van, akkor módosítani kell a tervvel nem egyező törvényt, és a probléma megoldódik, mert nem az számít, mit mond a jogszabály, hanem az, hogy az állam egy államközi szerződésben és az azt megerősítő törvényben vállalta, hogy a terv megvalósítása érdekében „végrehajtja az összes szükséges jogalkotási intézkedést”.
Január 20-án aláírták a szerződést a rákosrendezői területről, 4700 milliárd forintról, Grand Budapestről. Majd a főváros bejelentette, élni szeretne elővásárlási jogával, annak érdekében, hogy ne a Mini-Dubaj-terv valósuljon meg, hanem olyan, amely a budapestiek érdekét jobban szolgálja. A kormány pedig elfogadta, a fővárosnak tényleg elővásárlási joga van a területre.
