„A fideszes honvédek harcot vívtak a DK-sokkal a seregen belül. Teljesen abszurdnak tűnhet, de több Fidesz-szimpatizáns honvédtól hallottam, hogy tele van DK-sokkal a honvédség. Lehetett egy olyan hr-elképzelés, hogy tegyük ki őket. Értelmes logikát mást nem lehet látni a döntések mögött, de nem is kell keresni, mert politikai és nem szakmai kormányzás zajlik” – értékeli a Magyar Honvédség (MH) és a Honvédelmi Minisztérium (HM) működését egyaránt jól ismerő forrásunk a tavaly óta zajló átalakításokat.
A közelmúltban megjelent kormányrendelet a honvédek jogállásáról értesüléseink szerint feszültséget keltett a seregen belül, tovább rontva az amúgy sem jó hangulatot. (Honvédnek korábban a rendfokozat nélküli – besorozott – katona minősült, a jelenlegi hivatásos rendszerben mindenkinek van rendfokozata, de mindenki honvéd – a szerk.) Az alapvető fontosságú szabályozás meghozatalához már nincs szükség törvényalkotásra, miután az Országgyűlés az Alaptörvényt módosítva a kormányra bízta a döntést. A mostani intézkedés illeszkedik abba a 2022-es országgyűlési választás utáni folyamatba, amely Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszteri kinevezését követően indult el. A tárcavezető egy 2023. januári kormányrendelet alapján az MH, valamint a HM katonai állományát frissítendő, egyoldalú döntéssel és kéthavi felmentési idővel megszüntette az olyan főtisztek szolgálati viszonyát, akik a 45. életévüket betöltötték és legalább 25 év tényleges szolgálat állt mögöttük. A „fiatalítás” miatt minimum több száz tiszttel közölték elbocsátásuk tényét (hivatalos adatot erről nem közöltek, de ezres nagyságrendről is lehetett hallani). A menesztettek között képzett, nyelveket beszélő főtisztek és tisztek is voltak; e döntést több forrásunk máig nem érti. (Bővebben lásd: A főcsapás új iránya, Magyar Narancs, 2023. február 1.)
A Honvéd Vezérkar 2023 januárjában állt fel, majd Szalay-Bobrovniczky Kristóf egy a Bálnában tartott beszéde után kirúgta a vezérkari tisztek jó részét. Május elején ajtót mutatott Ruszin-Szendi Romulusz vezérkari főnöknek is, akinek a helyére Böröndi Gábor érkezett. Ruszin-Szendi annak idején a Népszavának annyit mondott a menesztéséről, hogy „lehet, majd egyszer megírom »egy vezérkari főnök történeteit«, de most nem akarom korbácsolni ezeket az érzelmeket, hiszen az mind a magyar haderő rovására menne. A srácoknak kiszámíthatóság kell és biztonság, hogy tudjanak fókuszálni a feladatra”.
Menesztenek, toboroznak, variálnak
A menesztésekkel párhuzamosan a sereg folyamatosan toboroz: tavaly év elején, a „fiatalítással” nagyjából egy időben zajlott egy országos kampány; továbbá több középfokú iskolában bevezetik a „honvédelem tantárgyat” a következő tanévtől; idén júniusban Szeretem, megvédem mottóval indított kampányt a területvédelmi ezredek állományának feltöltéséért az MH. A tartalékosok a szerződés aláírásakor bruttó 150 ezer forint ún. szerződéskötési díjat kapnak, valamint minden szolgálatban töltött év után – havi 50 ezer forintos kiutalásokban – bruttó 600 ezer forint rendelkezésre állási díjat. Bevezettek egy „ajánlási bónuszt” is: bruttó 500 ezer forint jár annak a tartalékosnak, akinek az ajánlására az új jelentkező az alapkiképzése után szerződést köt a honvédséggel.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
