Több ezer embert várnak a hídfoglalásra a tanáraik mellett tüntető diákok

Belpol

A Grund által szervezett megmozduláson a Margit hídra vonulnak a résztvevők szerdán délután 5 órától. A részletekről Bellai Zorka Hannát, az esemény egyik szervezőjét kérdeztük.

magyarnarancs.hu: A hídfoglalás Facebook-eseményére elég sok visszajelzés érkezett. Várakozásaitok szerint ez mennyire fogja tükrözni a valóságot? Hány résztvevőre számítotok?

Bellai Zorka Hanna: Ez természetesen az időjárástól is függ. Éppen ezért, bár viszonylag kevesen jelezték az eseményben, hogy biztosan velünk tartanak, többen kattintottak az „érdekel” gombra, mégis azt gondoljuk, akik eddig csak „érdeklődtek”, végül azok közül is jó sokan el fognak jönni. Ez alapján nagyjából ötezer fővel bátran számolhatunk. (A hídfoglalás szervezőjével folytatott beszélgetésünk után nem sokkal érkezett a hír, miszerint több tanárt is kirúgtak a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, mert részt vettek a polgári engedetlenségben.)

magyarnarancs.hu: Miért a hídfoglalás mellett döntöttetek?

BZH: Úgy éreztük, elég sok felvonulás vagy egyhelyben állós, sok beszédes tüntetés volt az utóbbi időben. Mi szeretnénk egy kicsit kitörni ezen keretek közül, és inkább a demonstratív, performatív elemek kihasználására helyezni a hangsúlyt. Ezért gondoltuk, hogy a hídfoglalás látványos megmozdulás lenne. Ráadásul a csúcsforgalomban csináljuk – délután 5-től este 7-ig tart majd az esemény –, így még több emberhez érhetünk el. Akár olyanokhoz is, akik esetleg még nem találkoztak a pedagógusokat érintő problémákkal, eddig nem szembesültek ennek az ügynek a fontosságával.

magyarnarancs.hu: Mit értetek a performatív elemek alatt?

BZH: Sok vizuális elemet szeretnénk használni, illetve igyekszünk majd a zenét is bevonni, amennyire csak lehet. Éneklésre biztosan lehet számítani.

 
Forrás: Szöllősi Réka

magyarnarancs.hu A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szintén október 5-re hirdette meg az országos pedagógussztrájkot. (Ezenkívül tüntetés és élőlánc is lesz aznap - a szerk.) Egy hídfoglalással mennyiben tudnak hozzájárulni a diákok ennek hatékonyságához, láthatóságához?

BZH: A mi megmozdulásunk nyilvánvalóan szolidaritási akcióként tud működni. Mivel azonban egy budapesti, központi helyszínről, a Margit hídról van szó, azok számára is egyfajta felhívást jelenthet a hídfoglalás, akik eddig esetleg nem értesültek a sztrájkról. Nem fognak olyan egyszerűen hazajutni az arra járó emberek, mint általában. Sokan leszünk a hídon, a tábláinknak, skandálásaiknak köszönhetően pedig azok is találkozni fognak az üzeneteinkkel, akiknek például nincs iskolás gyereke, vagy nincsenek tisztában a pedagógusok helyzetével.

magyarnarancs.hu: Van valamilyen elképzelésetek arról, hogyan lehetne a hasonló megmozdulásokat kevésbé Budapest-centrikussá tenni, esetleg kiterjeszteni a vidéki városokra is?

BZH: Természetesen. Már most is gondoltunk arra, hogy célszerű lenne megkeresni vidéki gimnáziumokat. Ebbe végül azért nem kezdtünk bele, mert a hídfoglalást szervező Grund tulajdonképpen egy baráti közösség. Mivel ez az első tüntetésünk, sokan közülünk pedig még nem vettek részt ilyesmiben, talán egy országos szervezés még túl nagy falat lett volna. Persze így is rengeteg különböző szervezettel és elsősorban fővárosi iskolával vettük fel a kapcsolatot. Emellett beszéltünk vidéki intézmények diákjaival is, akik egyelőre például virrasztásokkal vettek részt a tanárokért való kiállásban. A jövőben szeretnénk sokkal széleskörűbb összefogást létrehozni, aminek persze nem csak mi lennénk a részesei, hanem az összes olyan szervezet, amely valamilyen módon foglalkozik a tanárok ügyével.

magyarnarancs.hu: Mik a további terveitek, ha a szerdai hídfoglalás nem váltja ki a várt reakciót?

BZH:

Továbbra is szeretnénk támogatni a tanárokat a polgári engedetlenségben, illetve új szolidaritási tüntetéseket is szerveznénk.

Egyelőre ehhez vannak meg az eszközeink.

magyarnarancs.hu: Egy ilyen megmozdulás esetében a diákság köreiben mennyire érezhető a retorzióktól való félelem? Reálisnak gondoljátok az ilyen aggodalmakat?

BZH: Tapasztalataink szerint a 11-12. évfolyamon sokkal nyitottabbak a diákok a hasonló megmozdulásokra. Nyilván azért is, mert közöttük már többen nagykorúak, akik erősebb öntudattal rendelkeznek, mint a fiatalabb társaik. Persze a 12-14 évesek körében is vannak bőven, akik nagyon lelkesen vesznek részt ilyen eseményeken. A retorzióktól való félelemre is van példa. Megkerestünk például egy iskolát, ahol a diákok azért nem csatlakoznak az eseményünkhöz, mert tudják, hogy az abban való részvételük esetlegesen intővel, vagy korábbi tapasztalataik alapján akár kirúgással is járhat. Sajnos ez budapesti iskolákban is valós félelem, a diákok és a tanárok körében egyaránt. 

(Címlapképünk illusztráció, a szeptember 2-ai diáktüntetésen készült. Fotó: Palágyi Barbara)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

A falnak is szeme van

Túlzás lenne azt állítani, hogy a Radiohead különösebben sok vidámságot csalt volna az arcunkra, épp ezért furcsa a némiképp utódzenekarának tekinthető The Smile névválasztása.

Mélyen tisztelt publikum!

  • - turcsányi -

„Vándorcirkuszos szeretnék lenni, hóban-esőben a cirkusszal menni…” – köszöntötte az új évtizedet 1970-ben Karda Beáta.

Szabó, baka, kém

Hogyan válhatott a II. világháború kulcsfontosságú alakjává egy divattervező? Miért hízelegtek nagy hatalmú német vezetők egy töpörödött francia nőnek?

Elfordított arccal

  • SzSz

Hosszú percekig kitartott, éjfekete vászonnal indulunk, amelyet hirtelen vált fel az idilli kép: családi délután a folyóparton, a madárcsicsergést csak a játék és hancúrozás hangjai szakítják meg. Jonathan Glazer filmjében ugyanis a sötétség és a fényesség a szó szoros értelmében egymás szomszédságában honol.

Fejjel a falnak

A rasszizmus mindig újratermelődik, és már csak emiatt is elemi érdekünk, hogy újra és újra elővegyük a tiszaeszlári történetet, és beszéljünk róla.

A jelmez hatalma

A zalaegerszegi színház minden évadban műsorra tűz egy kötelező olvasmányból készült előadást; az idén a Tartuffe-öt a színház színművésze, Farkas Ignác állította színpadra.

Boldogan éltek, míg

Három, fehér menyasszonyi ruhába öltöztetett próbababa tájol minket a lépcsőfordulóban, körülöttük papírból kivágott virágok és levelek, mintha egy kicsit sután berendezett menyasszonyi szalon kirakatát látnánk.

A nem haszonelvű szeretet

Ennél abszurdabb és szerencsétlenebb szituációt nehezen lehetett volna elképzelni, erre tessék. A Kossuth rádión ugyanis épp Balog Zoltán mondta el a reggeli imát aznap, amikor egész mást kellett volna mondania.

A szomorú bohóc

  • Domsa Zsófia

Hjalmar Bergman a svéd próza és dráma egyik klasszikusa. A történetcsokor első darabjában egy svéd vidéki kisvárosban járunk, a múlt század elején, a szerző legjobban sikerült elbeszéléseinek idején. Bergman a realizmust fantasztikummal, a vígjátékot mély tragédiával vegyítő írásmód mestere. A Nagymama és az Úristen egy matriarcha életét és elmúlását, egy társadalom átrendeződését tárja elénk.

Az utolsók

Már az első magyarázkodásuk is átlátszó és röhejes volt: az tudniillik, hogy Svédország NATO-tagsága miatt „vita van” a kormány és a Fidesz-frakció között. Volt ám ilyen vita Finnország ügyében is! Aztán amikor Törökország, amellyel a baráti magyar kormány együtt mozgott a két ország tagságának a blokkolásában, bejelentette, hogy a finnek részükről jöhetnek, Orbán is meggondolta magát.