Több ezer embert várnak a hídfoglalásra a tanáraik mellett tüntető diákok

Belpol

A Grund által szervezett megmozduláson a Margit hídra vonulnak a résztvevők szerdán délután 5 órától. A részletekről Bellai Zorka Hannát, az esemény egyik szervezőjét kérdeztük.

magyarnarancs.hu: A hídfoglalás Facebook-eseményére elég sok visszajelzés érkezett. Várakozásaitok szerint ez mennyire fogja tükrözni a valóságot? Hány résztvevőre számítotok?

Bellai Zorka Hanna: Ez természetesen az időjárástól is függ. Éppen ezért, bár viszonylag kevesen jelezték az eseményben, hogy biztosan velünk tartanak, többen kattintottak az „érdekel” gombra, mégis azt gondoljuk, akik eddig csak „érdeklődtek”, végül azok közül is jó sokan el fognak jönni. Ez alapján nagyjából ötezer fővel bátran számolhatunk. (A hídfoglalás szervezőjével folytatott beszélgetésünk után nem sokkal érkezett a hír, miszerint több tanárt is kirúgtak a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, mert részt vettek a polgári engedetlenségben.)

magyarnarancs.hu: Miért a hídfoglalás mellett döntöttetek?

BZH: Úgy éreztük, elég sok felvonulás vagy egyhelyben állós, sok beszédes tüntetés volt az utóbbi időben. Mi szeretnénk egy kicsit kitörni ezen keretek közül, és inkább a demonstratív, performatív elemek kihasználására helyezni a hangsúlyt. Ezért gondoltuk, hogy a hídfoglalás látványos megmozdulás lenne. Ráadásul a csúcsforgalomban csináljuk – délután 5-től este 7-ig tart majd az esemény –, így még több emberhez érhetünk el. Akár olyanokhoz is, akik esetleg még nem találkoztak a pedagógusokat érintő problémákkal, eddig nem szembesültek ennek az ügynek a fontosságával.

magyarnarancs.hu: Mit értetek a performatív elemek alatt?

BZH: Sok vizuális elemet szeretnénk használni, illetve igyekszünk majd a zenét is bevonni, amennyire csak lehet. Éneklésre biztosan lehet számítani.

 
Forrás: Szöllősi Réka

magyarnarancs.hu A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szintén október 5-re hirdette meg az országos pedagógussztrájkot. (Ezenkívül tüntetés és élőlánc is lesz aznap - a szerk.) Egy hídfoglalással mennyiben tudnak hozzájárulni a diákok ennek hatékonyságához, láthatóságához?

BZH: A mi megmozdulásunk nyilvánvalóan szolidaritási akcióként tud működni. Mivel azonban egy budapesti, központi helyszínről, a Margit hídról van szó, azok számára is egyfajta felhívást jelenthet a hídfoglalás, akik eddig esetleg nem értesültek a sztrájkról. Nem fognak olyan egyszerűen hazajutni az arra járó emberek, mint általában. Sokan leszünk a hídon, a tábláinknak, skandálásaiknak köszönhetően pedig azok is találkozni fognak az üzeneteinkkel, akiknek például nincs iskolás gyereke, vagy nincsenek tisztában a pedagógusok helyzetével.

magyarnarancs.hu: Van valamilyen elképzelésetek arról, hogyan lehetne a hasonló megmozdulásokat kevésbé Budapest-centrikussá tenni, esetleg kiterjeszteni a vidéki városokra is?

BZH: Természetesen. Már most is gondoltunk arra, hogy célszerű lenne megkeresni vidéki gimnáziumokat. Ebbe végül azért nem kezdtünk bele, mert a hídfoglalást szervező Grund tulajdonképpen egy baráti közösség. Mivel ez az első tüntetésünk, sokan közülünk pedig még nem vettek részt ilyesmiben, talán egy országos szervezés még túl nagy falat lett volna. Persze így is rengeteg különböző szervezettel és elsősorban fővárosi iskolával vettük fel a kapcsolatot. Emellett beszéltünk vidéki intézmények diákjaival is, akik egyelőre például virrasztásokkal vettek részt a tanárokért való kiállásban. A jövőben szeretnénk sokkal széleskörűbb összefogást létrehozni, aminek persze nem csak mi lennénk a részesei, hanem az összes olyan szervezet, amely valamilyen módon foglalkozik a tanárok ügyével.

magyarnarancs.hu: Mik a további terveitek, ha a szerdai hídfoglalás nem váltja ki a várt reakciót?

BZH:

Továbbra is szeretnénk támogatni a tanárokat a polgári engedetlenségben, illetve új szolidaritási tüntetéseket is szerveznénk.

Egyelőre ehhez vannak meg az eszközeink.

magyarnarancs.hu: Egy ilyen megmozdulás esetében a diákság köreiben mennyire érezhető a retorzióktól való félelem? Reálisnak gondoljátok az ilyen aggodalmakat?

BZH: Tapasztalataink szerint a 11-12. évfolyamon sokkal nyitottabbak a diákok a hasonló megmozdulásokra. Nyilván azért is, mert közöttük már többen nagykorúak, akik erősebb öntudattal rendelkeznek, mint a fiatalabb társaik. Persze a 12-14 évesek körében is vannak bőven, akik nagyon lelkesen vesznek részt ilyen eseményeken. A retorzióktól való félelemre is van példa. Megkerestünk például egy iskolát, ahol a diákok azért nem csatlakoznak az eseményünkhöz, mert tudják, hogy az abban való részvételük esetlegesen intővel, vagy korábbi tapasztalataik alapján akár kirúgással is járhat. Sajnos ez budapesti iskolákban is valós félelem, a diákok és a tanárok körében egyaránt. 

(Címlapképünk illusztráció, a szeptember 2-ai diáktüntetésen készült. Fotó: Palágyi Barbara)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.