magyarnarancs.hu: A néhány nap múlva induló tanév rendje ez idáig sem jelent meg (a jogszabály végül pár órával interjúnk közlése után jelent meg – a szerk.). Folyik róla még valamilyen tárgyalás?
Totyik Tamás: Véleményeztette a kormányzat a jogalkotási törvényben meghatározott szervezetekkel, szervekkel a jogszabálytervezetet. Most itt tartunk.
magyarnarancs.hu: Miért csak itt tartanak?
TT: A pedagógus-életpályáról szóló törvény végrehajtási rendelete – amely szintén nem jelent még meg – valamennyire érinti a tanév rendjéről szólót, s a kettőt össze kell hangolniuk. Ebből a szempontból valamennyire érthető a késlekedés, de azért az előző időszakokban, mondjuk a járvány előtt már márciusban, áprilisban ismert volt a tanév rendje. Már tavaly is csak később, július 30-án adták ki a tanév rendjét. Amikor érdeklődtünk, hogy miért, azt mondták: csak.
magyarnarancs.hu: Maruzsa Zoltán államtitkár a napokban nyilatkozva lényegében azt az indokokot hozta fel, hogy augusztus 20-áig nem történik semmi érdemleges az iskolákban.
TT: De történik. Az intézményvezetők elkezdték szervezni a tankönyvosztást, átgondolják a tantárgyfelosztásokat, és azt is, hogy a pedagógusok távoztával miként alakuljanak az órarendek. Munkatervet is kellene készíteni, amely az egyéb feladatokat tartalmazza, például az érettségiztetéssel kapcsolatosakat. A tanév rendjének, így dátumok pontos ismerete nélkül ez nemigen megy.
magyarnarancs.hu: Vannak-e adatai a Pedagógusok Szakszervezetének arról, hogy hány tanár mondott le az utóbbi időben az állásáról?
TT: A hozzánk beérkező visszajelzések szerint nagyjából két-háromezer. Ebben a számban benne vannak a nyugdíjba vonuló kollégák is. A nagy kérdés az, hogy a kormány őket mennyiben tudja visszafoglalkoztatni, hányan hajlandók rá. És szeptemberben is biztosan lesz egy újabb hullám, várhatóan összesen öt-hatezer pedagógus távozik az iskolákból.
magyarnarancs.hu: Már ha egyéb okból mozdulni tud egyáltalán. Aligha véletlen, hogy a fővárosban a legnagyobb mértékű a hiány belőlük, könnyebben találnak másik munkahelyet; vidéken nyilván jóval kevesebb a lehetőségük.
TT: Egyértelműen. Láttam olyan feliratot egy szombathelyi élelmiszerüzletben, hogy „több pedagógust nem tudunk már felvenni”.
magyarnarancs.hu: Akadnak egyéb kényszerek: például, hogy a család többi tagja mihez kezd? Avagy ha szolgálati lakásban laknak, hogyan, hova lépjenek tovább?
TT: A kistelepülésekről egyébként is nehéz elmozdulni. Hajdúszoboszlón lakom. A velünk szomszédos egyik településen egy Kádár-kocka típusú ház hétmillió forintot ér. A városban pedig 30 millió forint körül van egy 30 négyzetméteres lakás.
magyarnarancs.hu: Az első fázisa a pályáról „kivonulásnak” még a régi szabályok szerint zajlott.
TT: Ez már nem lehetséges, új szabályok vannak hatályban. Szeptember 15-e és 29-e között nyilatkoznia kell a pedagógusnak, hogy elfogadja-e az új jogállást. És ha nem, akkor attól függően, ki-ki hány éve volt alkalmazásban, egy, kettő, illetve három hónapi illetménykielégítésre lesznek jogosultak a kollégák, és legkésőbb november végén meg fog szűnni a munkaviszonyuk. Ez azért is nagyon érdekes, mert a tanév rendjének tervezetét alapul véve január 23-tól lesz egy olyan időszak, amikor ők már nincsenek az iskolákban, de még az új tantárgyfelosztás – amely mindig egy félévre szól – nem készült el. A távozók óraszámát addig is vagy szét kell osztani, és adott esetben ez az intézkedés két-három hétig lesz érvényes, vagy új alkalmazottat kell felvenni. Megjegyzem, mivel ezek a kollégák már tartósan – azaz tizenöt napon túl – hiányoznak, a pótlásukat nem eseti helyettesítésként, hanem túlmunkaként kell kifizetni. A kormányra sohasem volt jellemző, hogy a túlmunkákat rendesen kifizette a pedagógusoknak, de a jogalkotó ezt most végre konkretizálta.
magyarnarancs.hu: Amikor végképp döntenie kell a pedagógusnak, belép-e vagy sem az új státusba, tudja már, hogy január elsejétől mennyi lesz a fizetése?
TT: Nem.
magyarnarancs.hu: Miért nem?
TT: Mert a státusztörvényben nincs meghatározva. S a költségvetésről szóló törvényben sincs benne, mennyi pénz áll majd az adott tankerület rendelkezésére.
magyarnarancs.hu: Tehát – hogy úgy mondjam – csak az országos összeg tudható meg abból?
TT: Igen, a keretösszegek vannak megállapítva, köztük a bérre vonatkozó. Az állami és az önkormányzati oktatási-nevelési intézmények – hiszen az óvodákról se feledkezzünk meg – bértömegből gazdálkodhatnak. Az egyházi és alapítványi fenntartásúakra is csak egy normatív összeg, köznyelven szólva: fejkvóta van meghatározva, éspedig, hogy – az állami iskolákban nincs ilyen kritérium – tizenegy diákonként egy-egy tanári állást finanszíroz az állam. A Klebelsberg Központnak – egy tanulóra visszaosztva – a dologi kiadásokra 80 ezer forintot ad az állam. Az egyházi intézményben egy tanulóra 200 ezer forintot.
magyarnarancs.hu: A köznevelési törvény amúgy már teljesen egy kalap alá veszi az állami vagy önkormányzati iskolákban, óvodákban dolgozó pedagógusok státusát az egyháziakban, illetve alapítványiakban foglalkoztatottakéival.
TT: A köznevelésre vonatkozó szabályok eddig is mindegyikükre vonatkoztak, intézménytípustól, fenntartótól függetlenül. Viszont az egyházi meg az alapítványi intézményekben dolgozók nem közalkalmazottak voltak. Így például nem tarthattak igényt a jubileumi jutalomra, és más szabályok vonatkoztak rájuk a szabadságkiadással és hasonlókkal kapcsolatosan. Ezzel az új pedagógusi pályamodellel azonos elbírálás alá kerültek a munkavállalói kérdések.
magyarnarancs.hu: Ha egy pedagógus menekülni akart az állami rendszerből, megtalálhatta az utat egyházi iskolához vagy alapítványihoz. Lehet, hogy ez az útvonal beszűkül?
TT: Nem, most is ez történik, illetve legyünk őszinték, az állami intézményeken belül is folyik a kollégák „levadászása”, a szó valódi értelmében egyik intézményből a másikba csábítják át. Így például a „jó” szülői háttérrel rendelkező intézmények a hátrányosabb helyzetű régiókból elszívják a munkaerőt.
És már eddig is meghatározó volt, milyen az igazgató az intézményekben, mennyire kényszeresen akar megfelelni a tankerület elvárásainak, vagy próbál-e a munkavállalókkal barátibb hangot megütni. Azt is szeretném hozzátenni, hogy az egyházi iskolákban dolgozók anyagi helyzete ugyanolyan nyomorúságos, mint az állami oktatásban dolgozóké. Nagyon sok helyről jelezték is ezt. Voltak püspökök, meg például a református egyházak elöljárói is, akik szóvá tették, hogy tarthatatlan az alacsony bér. Náluk is megjelent már a munkaerőhiány. Ezzel együtt: ez a fajta mozgás, hogy a pedagógusok az állami szférából elmennek a magán-, illetve az egyházi iskolákba, szerintem fennmarad. El kell ismerni, előnyei is voltak, vannak az egyházi fenntartásnak, például a dologi kiadásból nagyon sok helyen átcsoportosítottak jóléti juttatásokra, például adtak cafetériát. És jóval nagyobb tanszabadságuk van az ott dolgozó pedagógusoknak. Például a Mozaik Kiadó tankönyveit az állami fenntartású intézményekben nem lehet használni.
magyarnarancs.hu: Miként változik a helyzet az új szabályozással? Az alapítványi, egyházi iskolák mondjuk szintén kötelezően ehhez a bértáblához vannak kötve? Vagy továbbra is kiegészíthetik a fizetéseket?
TT: Rájuk bízzák, hogy kiegészítik-e adott a pedagógus jövedelmét, és ugyanez vonatkozik az alapítványiakra. Tehát van mód kiegészíteni, csak az állami szférában ez sem lesz.
magyarnarancs.hu: Az államititkár éppenséggel sávos bérezésről beszélt, s hogy azon belül meg lehet fizetni akár az átlagosnál is jobban mondjuk a matematika-informatika szakos tanárt.
TT: Eddig is volt lehetőség erre, mert a bértábla csak az alsó határokat határozza meg.
magyarnarancs.hu: Maruzsa egyenesen a béralku lehetőségét vetítette előre. A bért az intézményvezető, azaz az iskolaigazgató dönti el vagy a tankerület?
TT: Az intézményvezető csak javaslatot tesz, döntés a tankerületi vezető kezében van.
magyarnarancs.hu: Mivel hivatalosan ő a munkáltató.
TT: Igen, és nála van a kassza kulcsa.
magyarnarancs.hu: Azt is mondta az államtitkár, hogy „a szakszervezetek „bizonyos értelemben a korábbi bértáblát szeretnék visszacsempészni”.
TT: Így van. De csak úgy, hogy annak megfelelő szerkezete legyen. Egy jól kiszámítható bérrendszer most is hiányzik. Öt elemből álló bérrendszert javasoltunk, amelyben az első a pedagógus korát, végzettségét alapul vevő bértábla. A második elemet adnák a pótlékok, amelyek például az osztályfőnöki tevékenységért, a munkaközösségek vezetéséért, a nehéz körülményekért járnának. A harmadik elem szolgált volna az eseti feladatok ellátásának honorálására, jutalmazásra: ha például a felkészített diák országos tanulmányi versenyt nyer, járjon mondjuk 50 ezer forint a pedagógusának. És lennének még a célfeladatokra, illetve a túlmunkára kifizetendő pénzek. Az ötödik elem teljesítményértékelés alapján járna. Ez egy fillérrel sem igényelt volna több kiadást az államtól, mint amennyit most előirányoztak. Évek óta csak a sumákolás megy, hogyan tudják még jobban kizsákmányolni a pedagógustársadalmat. A valódi politikai akarat hiányzik egy olyan döntéshez, amely előbbre vihetné az oktatás ügyét.
