Interjú

„Túl érdekes lett a dolog”

Horn Gábor az ellenzéki előválasztásról és Márki-Zay Péter sikeréről

Belpol

Márki-Zay Péter bebizonyította, hogy képes olyan szavazókat megszólítani, akiket a többi ellenzéki jelölt nem. Az éles kampányban azonban egyensúlyt kell találnia a béketeremtés és a radikalizmus, a civil karakter és a pártok között. Horn Gáborral, a Republikon Intézet kuratóriumi elnökével az eredményhirdetés másnapján beszélgettünk.

Magyar Narancs: A Republikon régóta támogatja az előválasztás intézményét. Az egyik érv az előválasztás mellett, hogy új szereplőket emelhet be a politikába, vagy újakat emelhet fel a létező szereplők közül. Számított arra, hogy az egésznek a csúcsát jelentő miniszterelnök-jelölti versengést is megnyerheti egy párttámogatás nélküli jelölt?

Horn Gábor: Előzetesen nem számítottam rá, bár amikor kiderült, hogy Márki-Zay Péter lett a harmadik, már ott volt a fejemben az a forgatókönyv, hogy Karácsony Gergely fontosabbnak tartja a főpolgármesterséget, így inkább nem megy bele egy kiszámíthatatlan második fordulóba. Az igazi meglepetés Márki-Zay első fordulós eredménye; ahogy szinte mindenki, én is Dobrev, Karácsony, Jakab sorrendet vártam. A meglepetés egyik oka a már az első fordulóban is érezhető, a nyugati polgári demokráciákban is mindenütt tapasztalt általános politikaellenes hangulat. Márki-Zay jól használta ki, hogy nem része a politikai elitnek, annak az ellenzéki elitnek sem, amelyik minimum két választást veszített el a saját hibájából, és közvetlenül felelős az orbáni kétharmadért. A másik tényező, amely komoly szavazói többletet hozott Márki-Zaynak, a Jakab Péterrel szemben kialakult elégedetlenség a Jobbik–DK-alku miatt, illetve a Karácsony Gergellyel szembeni elégedetlenség. Ezek tornázhatták fel a 10 százalék körüli­re mért támogatottságát 20 százalék fölé.

MN: A Karácsonnyal elégedetlenek a főpolgármesteri teljesítményével vagy a kampányával voltak elégedetlenek?

HG: Mind a kettővel. Eleve rosszat tett Karácsony kampányának, hogy nagyon későn jelentette be az indulását. Az emberek nem szeretik a folyamatos halogatást, amikor azt hallják, hogy valakinek púp a hátán a jelöltség, amikor látják rajta, hogy nem akarja igazán. 25 évig voltam politikus, tudom, hogy ha az embernek nem véres a tenyere attól, hogy valami legyen a politikában, ha nem tesz bele mindent, akkor nem szabad csinálni, mert úgysem fog sikerülni. Karácsony Gergely budapesti teljesítményét három év múlva tudjuk értékelni, de az biztos, hogy a budapesti politikacsinálásban nem vették figyelembe azt, hogy a főpolgármester közben pályázik a miniszterelnöki posztra is, ami kommunikációs hiba volt. Ha tudom, hogy a ciklus közepe táján elindulok egy másik tisztségért, nem ekkor állítom le felújításokkal a város közlekedését. Az elszúrt kampány és a Karácsonnyal szembeni elégedetlenség Márki-Zaynak kedvezett, az első fordulós eredményein is látszik, hogy nem vidéken, hanem Budapesten voltak tartalékai, a belvárosi és a budai kerületekben, ahol eddig Karácsony is erős volt. Egyébként nem sok hiányzott hozzá, hogy a Márki-Zayt győzelemhez segítő helyzet ne álljon elő. Ha az első fordulónak nem 34–27–20, hanem mondjuk 33–30–16 a vége, akkor Karácsony lehetséges visszalépése fel sem kerül az asztalra.

MN: A Karácsony és Márki-Zay közötti furcsa tárgyalássorozatból is azért jött ki jobban Márki-Zay, mert jobban akarta a győzelmet?

HG: Nem nagyon tudom megfejteni, mi történt, de ez is egy fontos szempont lehetett. Karácsonyon egy idő után látszott, hogy elment a kedve az egésztől. Visszahúzhatta a Fidesz ellene folytatott egészen elképesztő kampánya is. Azt se felejtsük el, hogy Karácsony politikai elemzőként élte fiatalkori éveit, és valószínűleg megérezte a Márki-Zay mögötti dinamikát. Ha a politikában valami elindul felfelé, valami más meg lefelé, akkor nagyon hirtelen tudnak átalakulni az erőviszonyok. Ezt a robbanást érezhette meg Karácsony, hogy Márki-Zay valami olyat tud kínálni, amit ő nem. A nem elhanyagolható lelki tényezők ellenére akár racionális döntést is hozhatott.

 
Fotó: Sióréti Gábor

MN: Pedig az önök felmérése éppen azt mutatta, hogy Karácsonynak nagyobb esélye lenne a második fordulóban Dobrev Klára ellen, mint Márki-Zaynak.

HG: Azt mondtuk, hogy nagyobb tartalékai vannak. Egyértelműen nem fog kiderülni, hogy igazunk volt-e, de most már azt gondolom, hogy tévedtünk. Karácsony Gergely nem tudott volna 220 ezer új, az első fordulóban nem részt vevő szavazót behozni a második fordulóra. Megnyerte volna, ha egyedül marad Dobrevvel szemben, de nem ennyi fiatal, az egész előválasztásnak új karaktert adó szavazóval.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk

A varacsk alatt

Jane Campion hosszan megpihent legutóbbi rendezése, a 2009-es, Keats életéről szóló Fényes csillag után, azóta csak egy remek krimisorozatot, A tó tükrét láthattuk tőle.

A hiányzó hetes

Milyen kapcsolat van egy széndarab és egy tájkép, vagy a „szabálytalanul” szabályos mértani test és egy karkörzés között? Mire (vagy kire) utal a kiállítás címe? Miért fontos a hetes szám?

Vif

A zseni a polgári életben örök vesztes, akinek talán szüksége is van ezekre a vereségekre. A művészetpszichológia érdekes kérdése lehetne, hogy a vásott romantikus közhelyek közül vajha miért épp ez maradt oly kedves mindmáig a 19. század gyermekded ábrándjait zordan elvető és rendre kifigurázó színházi alkotók számára.

Egy szabad ember

  • Babarczy Eszter

„Egy elkövetkező nemzedéknek, akik remélhetőleg szerencsésebbek és bölcsebbek lesznek, mint mi voltunk”indul a harminc év történetfilozófiai, eszmetörténeti és politikai írásait összegyűjtő kötet. Gyurgyák nem változtatott az eredeti szövegeken, összeállításuk mégis politikai tett: a szerző hitvallást tesz, amelytől az ország sorsának jobbra fordulását várja. Ez a hitvallás egy angolszász típusú konzervativizmusé, amely, mint Gyurgyák maga mondja, elveszített lehetőség volt a magyar történelemben, különösen a rendszerváltás után.

Majd legközelebb

  • Rádai Andrea

Nem sikerült leváltani a féldiktatórikus rendszer kormányát, így a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetését sem tudtuk megakadályozni: nem nyertünk a ProTest – Út a forradalomhoz című színházi társasjátékban. De ez talán mellékes is, mert itt az út volt a fontos, a viták, a közös gondolkodás, a billegés a cselekvés képességének eufóriája és a tehetetlenség letargiája között.

Törvényen kívüli ösztönök

Nyolc afrikai férfi táncos jön ki a színpad elejére. Meztelen testükre húzott fekete öltönyükben felsorakoznak a rámpán, farkasszemet néznek a közönséggel. Kitartóan, sokáig. Miféle szakadékot lép át, vagy nem lép át a tekintetünk? Az ő szemükben lehetne düh, méreg, dac, elég, ha a gyarmatosításra, háborúkra, a menekülthelyzetre gondolunk. De nincs. Csak úgy néznek.

Vissza a szamárpadba

  • A szerk.

Nagyszabású szélsőjobboldali összejövetelnek, öndefiníciója szerint egyenesen csúcstalálkozónak adott otthont a múlt hétvégén Lengyelország fővárosa. A The Warsaw Summit házigazdája a Jog és Igazságosság (PiS) és Jarosław Kaczyński pártelnök voltak, vélelmezett titkos célja pedig az, hogy az európai hasonelvű pártokat egységbe kovácsolja.

„Párizsban minden volt”

  • Artner Sisso

A Jel Színház alapítója a vajdasági Magyarkanizsáról indult képzőművészként, s előbb Budapesten, majd Párizsban lett táncos és koreográfus. Legutóbbi darabja, az OMMA kapcsán beszélgettünk, emlékezve az első előadására, a Pekingi kacsára is.

Hozza a kötelezőt

  • Sausic Attila (Berlin)

Németországban megszigorították a járványellenes intézkedéseket. Angela Merkel megjelenésünk napján adja át irodáját a parlament által szerdán megválasztott szociáldemokrata kancellárnak. Olaf Scholz általános oltáskötelezettség bevezetését tervezi. S mennyi szép törekvés és nemes szándék említhető az új kormány programjából!

„Ekkora szakadék máshol nincs”

Mivel elégedetlenek a mai fiatalok, és miért a magyarok a leg­op­ti­mistábbak a visegrádi négyek közül? Mi lehet az oka a politikai hovatartozás szerinti megosztottságnak, és mi az az egy kérdés, amelyben mégis egyetért fideszes és ellenzéki fiatal?

Párosan szép

Nagy valószínűséggel az országgyűlési választással egy napon lesz a kormány által kezdeményezett LMBTQ-ellenes népszavazás. A referendum okozhat nehézségeket az ellenzéknek.