Interjú

„Túl érdekes lett a dolog”

Horn Gábor az ellenzéki előválasztásról és Márki-Zay Péter sikeréről

Belpol

Márki-Zay Péter bebizonyította, hogy képes olyan szavazókat megszólítani, akiket a többi ellenzéki jelölt nem. Az éles kampányban azonban egyensúlyt kell találnia a béketeremtés és a radikalizmus, a civil karakter és a pártok között. Horn Gáborral, a Republikon Intézet kuratóriumi elnökével az eredményhirdetés másnapján beszélgettünk.

Magyar Narancs: A Republikon régóta támogatja az előválasztás intézményét. Az egyik érv az előválasztás mellett, hogy új szereplőket emelhet be a politikába, vagy újakat emelhet fel a létező szereplők közül. Számított arra, hogy az egésznek a csúcsát jelentő miniszterelnök-jelölti versengést is megnyerheti egy párttámogatás nélküli jelölt?

Horn Gábor: Előzetesen nem számítottam rá, bár amikor kiderült, hogy Márki-Zay Péter lett a harmadik, már ott volt a fejemben az a forgatókönyv, hogy Karácsony Gergely fontosabbnak tartja a főpolgármesterséget, így inkább nem megy bele egy kiszámíthatatlan második fordulóba. Az igazi meglepetés Márki-Zay első fordulós eredménye; ahogy szinte mindenki, én is Dobrev, Karácsony, Jakab sorrendet vártam. A meglepetés egyik oka a már az első fordulóban is érezhető, a nyugati polgári demokráciákban is mindenütt tapasztalt általános politikaellenes hangulat. Márki-Zay jól használta ki, hogy nem része a politikai elitnek, annak az ellenzéki elitnek sem, amelyik minimum két választást veszített el a saját hibájából, és közvetlenül felelős az orbáni kétharmadért. A másik tényező, amely komoly szavazói többletet hozott Márki-Zaynak, a Jakab Péterrel szemben kialakult elégedetlenség a Jobbik–DK-alku miatt, illetve a Karácsony Gergellyel szembeni elégedetlenség. Ezek tornázhatták fel a 10 százalék körüli­re mért támogatottságát 20 százalék fölé.

MN: A Karácsonnyal elégedetlenek a főpolgármesteri teljesítményével vagy a kampányával voltak elégedetlenek?

HG: Mind a kettővel. Eleve rosszat tett Karácsony kampányának, hogy nagyon későn jelentette be az indulását. Az emberek nem szeretik a folyamatos halogatást, amikor azt hallják, hogy valakinek púp a hátán a jelöltség, amikor látják rajta, hogy nem akarja igazán. 25 évig voltam politikus, tudom, hogy ha az embernek nem véres a tenyere attól, hogy valami legyen a politikában, ha nem tesz bele mindent, akkor nem szabad csinálni, mert úgysem fog sikerülni. Karácsony Gergely budapesti teljesítményét három év múlva tudjuk értékelni, de az biztos, hogy a budapesti politikacsinálásban nem vették figyelembe azt, hogy a főpolgármester közben pályázik a miniszterelnöki posztra is, ami kommunikációs hiba volt. Ha tudom, hogy a ciklus közepe táján elindulok egy másik tisztségért, nem ekkor állítom le felújításokkal a város közlekedését. Az elszúrt kampány és a Karácsonnyal szembeni elégedetlenség Márki-Zaynak kedvezett, az első fordulós eredményein is látszik, hogy nem vidéken, hanem Budapesten voltak tartalékai, a belvárosi és a budai kerületekben, ahol eddig Karácsony is erős volt. Egyébként nem sok hiányzott hozzá, hogy a Márki-Zayt győzelemhez segítő helyzet ne álljon elő. Ha az első fordulónak nem 34–27–20, hanem mondjuk 33–30–16 a vége, akkor Karácsony lehetséges visszalépése fel sem kerül az asztalra.

MN: A Karácsony és Márki-Zay közötti furcsa tárgyalássorozatból is azért jött ki jobban Márki-Zay, mert jobban akarta a győzelmet?

HG: Nem nagyon tudom megfejteni, mi történt, de ez is egy fontos szempont lehetett. Karácsonyon egy idő után látszott, hogy elment a kedve az egésztől. Visszahúzhatta a Fidesz ellene folytatott egészen elképesztő kampánya is. Azt se felejtsük el, hogy Karácsony politikai elemzőként élte fiatalkori éveit, és valószínűleg megérezte a Márki-Zay mögötti dinamikát. Ha a politikában valami elindul felfelé, valami más meg lefelé, akkor nagyon hirtelen tudnak átalakulni az erőviszonyok. Ezt a robbanást érezhette meg Karácsony, hogy Márki-Zay valami olyat tud kínálni, amit ő nem. A nem elhanyagolható lelki tényezők ellenére akár racionális döntést is hozhatott.

 
Fotó: Sióréti Gábor

MN: Pedig az önök felmérése éppen azt mutatta, hogy Karácsonynak nagyobb esélye lenne a második fordulóban Dobrev Klára ellen, mint Márki-Zaynak.

HG: Azt mondtuk, hogy nagyobb tartalékai vannak. Egyértelműen nem fog kiderülni, hogy igazunk volt-e, de most már azt gondolom, hogy tévedtünk. Karácsony Gergely nem tudott volna 220 ezer új, az első fordulóban nem részt vevő szavazót behozni a második fordulóra. Megnyerte volna, ha egyedül marad Dobrevvel szemben, de nem ennyi fiatal, az egész előválasztásnak új karaktert adó szavazóval.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.