Interjú

„Túl érdekes lett a dolog”

Horn Gábor az ellenzéki előválasztásról és Márki-Zay Péter sikeréről

Belpol

Márki-Zay Péter bebizonyította, hogy képes olyan szavazókat megszólítani, akiket a többi ellenzéki jelölt nem. Az éles kampányban azonban egyensúlyt kell találnia a béketeremtés és a radikalizmus, a civil karakter és a pártok között. Horn Gáborral, a Republikon Intézet kuratóriumi elnökével az eredményhirdetés másnapján beszélgettünk.

Magyar Narancs: A Republikon régóta támogatja az előválasztás intézményét. Az egyik érv az előválasztás mellett, hogy új szereplőket emelhet be a politikába, vagy újakat emelhet fel a létező szereplők közül. Számított arra, hogy az egésznek a csúcsát jelentő miniszterelnök-jelölti versengést is megnyerheti egy párttámogatás nélküli jelölt?

Horn Gábor: Előzetesen nem számítottam rá, bár amikor kiderült, hogy Márki-Zay Péter lett a harmadik, már ott volt a fejemben az a forgatókönyv, hogy Karácsony Gergely fontosabbnak tartja a főpolgármesterséget, így inkább nem megy bele egy kiszámíthatatlan második fordulóba. Az igazi meglepetés Márki-Zay első fordulós eredménye; ahogy szinte mindenki, én is Dobrev, Karácsony, Jakab sorrendet vártam. A meglepetés egyik oka a már az első fordulóban is érezhető, a nyugati polgári demokráciákban is mindenütt tapasztalt általános politikaellenes hangulat. Márki-Zay jól használta ki, hogy nem része a politikai elitnek, annak az ellenzéki elitnek sem, amelyik minimum két választást veszített el a saját hibájából, és közvetlenül felelős az orbáni kétharmadért. A másik tényező, amely komoly szavazói többletet hozott Márki-Zaynak, a Jakab Péterrel szemben kialakult elégedetlenség a Jobbik–DK-alku miatt, illetve a Karácsony Gergellyel szembeni elégedetlenség. Ezek tornázhatták fel a 10 százalék körüli­re mért támogatottságát 20 százalék fölé.

MN: A Karácsonnyal elégedetlenek a főpolgármesteri teljesítményével vagy a kampányával voltak elégedetlenek?

HG: Mind a kettővel. Eleve rosszat tett Karácsony kampányának, hogy nagyon későn jelentette be az indulását. Az emberek nem szeretik a folyamatos halogatást, amikor azt hallják, hogy valakinek púp a hátán a jelöltség, amikor látják rajta, hogy nem akarja igazán. 25 évig voltam politikus, tudom, hogy ha az embernek nem véres a tenyere attól, hogy valami legyen a politikában, ha nem tesz bele mindent, akkor nem szabad csinálni, mert úgysem fog sikerülni. Karácsony Gergely budapesti teljesítményét három év múlva tudjuk értékelni, de az biztos, hogy a budapesti politikacsinálásban nem vették figyelembe azt, hogy a főpolgármester közben pályázik a miniszterelnöki posztra is, ami kommunikációs hiba volt. Ha tudom, hogy a ciklus közepe táján elindulok egy másik tisztségért, nem ekkor állítom le felújításokkal a város közlekedését. Az elszúrt kampány és a Karácsonnyal szembeni elégedetlenség Márki-Zaynak kedvezett, az első fordulós eredményein is látszik, hogy nem vidéken, hanem Budapesten voltak tartalékai, a belvárosi és a budai kerületekben, ahol eddig Karácsony is erős volt. Egyébként nem sok hiányzott hozzá, hogy a Márki-Zayt győzelemhez segítő helyzet ne álljon elő. Ha az első fordulónak nem 34–27–20, hanem mondjuk 33–30–16 a vége, akkor Karácsony lehetséges visszalépése fel sem kerül az asztalra.

MN: A Karácsony és Márki-Zay közötti furcsa tárgyalássorozatból is azért jött ki jobban Márki-Zay, mert jobban akarta a győzelmet?

HG: Nem nagyon tudom megfejteni, mi történt, de ez is egy fontos szempont lehetett. Karácsonyon egy idő után látszott, hogy elment a kedve az egésztől. Visszahúzhatta a Fidesz ellene folytatott egészen elképesztő kampánya is. Azt se felejtsük el, hogy Karácsony politikai elemzőként élte fiatalkori éveit, és valószínűleg megérezte a Márki-Zay mögötti dinamikát. Ha a politikában valami elindul felfelé, valami más meg lefelé, akkor nagyon hirtelen tudnak átalakulni az erőviszonyok. Ezt a robbanást érezhette meg Karácsony, hogy Márki-Zay valami olyat tud kínálni, amit ő nem. A nem elhanyagolható lelki tényezők ellenére akár racionális döntést is hozhatott.

 
Fotó: Sióréti Gábor

MN: Pedig az önök felmérése éppen azt mutatta, hogy Karácsonynak nagyobb esélye lenne a második fordulóban Dobrev Klára ellen, mint Márki-Zaynak.

HG: Azt mondtuk, hogy nagyobb tartalékai vannak. Egyértelműen nem fog kiderülni, hogy igazunk volt-e, de most már azt gondolom, hogy tévedtünk. Karácsony Gergely nem tudott volna 220 ezer új, az első fordulóban nem részt vevő szavazót behozni a második fordulóra. Megnyerte volna, ha egyedül marad Dobrevvel szemben, de nem ennyi fiatal, az egész előválasztásnak új karaktert adó szavazóval.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.

Metrón Debrecenbe

A kiadó az utószóban is rögzíti, Térey szerette volna egy kötetben megjelentetni a Papp Andrással közösen írt Kazamatákat (2006), az Asztalizenét (2007) és a Jeremiás, avagy az Isten hidegét (2008). A kötet címe Magyar trilógia lett volna, utalva arra, hogy a szerző a múlt, jelen, jövő tengely mentén összetartozónak érezte ezeket a drámákat, első drámaíró korszakának műveit. 

Pénzeső veri

  • SzSz

„Az ajtók fontosak” – hangzik el a film ars poeticája valahol a harmincadik perc környékén, majd rögtön egyéb, programadó idézetek következnek: néha a játék (azaz színészkedés) mutatja meg igazán, kik vagyunk; a telefonok bármikor beszarhatnak, és mindig legyen nálad GPS.

Az elfogadás

Az ember nem a haláltól fél, inkább a szenvedéstől; nem az élet végességétől, hanem az emberi minőség (képességek és készségek, de leginkább az öntudat) leépülésétől. Nincs annál sokkolóbb, nehezebben feldolgozható élmény, mint amikor az ember azt az ént, éntudatot veszíti el, amellyel korábban azonosult. 

Mozaik

Öt nő gyümölcsök, öt férfi színek nevét viseli, ám Áfonya, Barack, vagy éppen Fekete, Zöld és Vörös frappáns elnevezése mögött nem mindig bontakozik ki valódi, érvényes figura. Pedig a történetek, még ha töredékesek is, adnának alkalmat rá: szerelem, féltékenység, árulás és titkok mozgatják a szereplőket.