Interjú

„Túl érdekes lett a dolog”

Horn Gábor az ellenzéki előválasztásról és Márki-Zay Péter sikeréről

Belpol

Márki-Zay Péter bebizonyította, hogy képes olyan szavazókat megszólítani, akiket a többi ellenzéki jelölt nem. Az éles kampányban azonban egyensúlyt kell találnia a béketeremtés és a radikalizmus, a civil karakter és a pártok között. Horn Gáborral, a Republikon Intézet kuratóriumi elnökével az eredményhirdetés másnapján beszélgettünk.

Magyar Narancs: A Republikon régóta támogatja az előválasztás intézményét. Az egyik érv az előválasztás mellett, hogy új szereplőket emelhet be a politikába, vagy újakat emelhet fel a létező szereplők közül. Számított arra, hogy az egésznek a csúcsát jelentő miniszterelnök-jelölti versengést is megnyerheti egy párttámogatás nélküli jelölt?

Horn Gábor: Előzetesen nem számítottam rá, bár amikor kiderült, hogy Márki-Zay Péter lett a harmadik, már ott volt a fejemben az a forgatókönyv, hogy Karácsony Gergely fontosabbnak tartja a főpolgármesterséget, így inkább nem megy bele egy kiszámíthatatlan második fordulóba. Az igazi meglepetés Márki-Zay első fordulós eredménye; ahogy szinte mindenki, én is Dobrev, Karácsony, Jakab sorrendet vártam. A meglepetés egyik oka a már az első fordulóban is érezhető, a nyugati polgári demokráciákban is mindenütt tapasztalt általános politikaellenes hangulat. Márki-Zay jól használta ki, hogy nem része a politikai elitnek, annak az ellenzéki elitnek sem, amelyik minimum két választást veszített el a saját hibájából, és közvetlenül felelős az orbáni kétharmadért. A másik tényező, amely komoly szavazói többletet hozott Márki-Zaynak, a Jakab Péterrel szemben kialakult elégedetlenség a Jobbik–DK-alku miatt, illetve a Karácsony Gergellyel szembeni elégedetlenség. Ezek tornázhatták fel a 10 százalék körüli­re mért támogatottságát 20 százalék fölé.

MN: A Karácsonnyal elégedetlenek a főpolgármesteri teljesítményével vagy a kampányával voltak elégedetlenek?

HG: Mind a kettővel. Eleve rosszat tett Karácsony kampányának, hogy nagyon későn jelentette be az indulását. Az emberek nem szeretik a folyamatos halogatást, amikor azt hallják, hogy valakinek púp a hátán a jelöltség, amikor látják rajta, hogy nem akarja igazán. 25 évig voltam politikus, tudom, hogy ha az embernek nem véres a tenyere attól, hogy valami legyen a politikában, ha nem tesz bele mindent, akkor nem szabad csinálni, mert úgysem fog sikerülni. Karácsony Gergely budapesti teljesítményét három év múlva tudjuk értékelni, de az biztos, hogy a budapesti politikacsinálásban nem vették figyelembe azt, hogy a főpolgármester közben pályázik a miniszterelnöki posztra is, ami kommunikációs hiba volt. Ha tudom, hogy a ciklus közepe táján elindulok egy másik tisztségért, nem ekkor állítom le felújításokkal a város közlekedését. Az elszúrt kampány és a Karácsonnyal szembeni elégedetlenség Márki-Zaynak kedvezett, az első fordulós eredményein is látszik, hogy nem vidéken, hanem Budapesten voltak tartalékai, a belvárosi és a budai kerületekben, ahol eddig Karácsony is erős volt. Egyébként nem sok hiányzott hozzá, hogy a Márki-Zayt győzelemhez segítő helyzet ne álljon elő. Ha az első fordulónak nem 34–27–20, hanem mondjuk 33–30–16 a vége, akkor Karácsony lehetséges visszalépése fel sem kerül az asztalra.

MN: A Karácsony és Márki-Zay közötti furcsa tárgyalássorozatból is azért jött ki jobban Márki-Zay, mert jobban akarta a győzelmet?

HG: Nem nagyon tudom megfejteni, mi történt, de ez is egy fontos szempont lehetett. Karácsonyon egy idő után látszott, hogy elment a kedve az egésztől. Visszahúzhatta a Fidesz ellene folytatott egészen elképesztő kampánya is. Azt se felejtsük el, hogy Karácsony politikai elemzőként élte fiatalkori éveit, és valószínűleg megérezte a Márki-Zay mögötti dinamikát. Ha a politikában valami elindul felfelé, valami más meg lefelé, akkor nagyon hirtelen tudnak átalakulni az erőviszonyok. Ezt a robbanást érezhette meg Karácsony, hogy Márki-Zay valami olyat tud kínálni, amit ő nem. A nem elhanyagolható lelki tényezők ellenére akár racionális döntést is hozhatott.

 
Fotó: Sióréti Gábor

MN: Pedig az önök felmérése éppen azt mutatta, hogy Karácsonynak nagyobb esélye lenne a második fordulóban Dobrev Klára ellen, mint Márki-Zaynak.

HG: Azt mondtuk, hogy nagyobb tartalékai vannak. Egyértelműen nem fog kiderülni, hogy igazunk volt-e, de most már azt gondolom, hogy tévedtünk. Karácsony Gergely nem tudott volna 220 ezer új, az első fordulóban nem részt vevő szavazót behozni a második fordulóra. Megnyerte volna, ha egyedül marad Dobrevvel szemben, de nem ennyi fiatal, az egész előválasztásnak új karaktert adó szavazóval.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.