Újabb többszázmilliárdos katonai beruházást jelentett be a kormány

  • narancs.hu
  • 2020. november 19.

Belpol

Tegnapelőtt még brazil repülőket, ma norvég-amerikai rakétákat vásárolt a honvédség.

A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos titkárságának csütörtök reggeli bejelentésére hivatkozva írta meg a portfolio.hu, hogy NASAMS légvédelmi rakétarendszereket vásárol a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon cégektől a Magyar Honvédség. Mindezt két nappal azután, hogy bejelentették, szintén a Magyar Honvédség vásárol két KC-390-es hadszíntéri szállító repülőgépet a brazil Embraer vállalattól .

Az Orbán-kormány felpörgetett fegyverkezési politikáját korábban már részletesebben is vizsgáltuk. Egy évvel ezelőtt azt írtuk: „Olyan bődületes haderőfejlesztés zajlik, amilyenre több évtizede nem volt példa: az Orbán-kormány 3500 milliárdot költhet fegyverkezésre a közeljövőben. Egyebek mellett harckocsikat és szállítórepülőket vesz az ország, miközben sejtelmes nyilatkozatokat tesznek politikai döntéshozók.” Az akkor nekünk megszólaló források többféle magyarázatot is találtak a haderő ilyen ütemű fejlesztésére. Volt olyan szakértő, aki szerint Orbán egyszerűen „most hozza be a lemaradást”, amit az elmúlt évtizedek elmaradt haderőfejlesztései okoztak. „Szovjet típusú technológiát használni a NATO-n belül szentségtörésnek számít” – érvelt egy másik szakértő az új haditechnikai beszerzések mellett. Ugyanakkor azt is felidézte az egyik forrásunk, hogy Orbán Viktor valamivel korábban azt nyilatkozta, hogy „a magyar honvédségnek bármilyen katonai támadást el kell tudnia hárítani a NATO segítsége nélkül is. Erre a mondatára Brüsszelben is felkapták a fejüket, utólag meg is kellett magyarázni központilag, hogy miért mondott ilyet”.

A most bejelentett rakétavásárlással kapcsolatban Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos elmondta, „Magyarország légterének védelmében kulcsszerepet játszanak azok a korszerű, földi telepítésű légvédelmi rakétarendszerek, melyeket 2023-től kap meg a honvédség. Történelmi lépésről van szó, hiszen a magyar légvédelem mintegy négy évtizede nem esett át ilyen arányú fejlesztésen. A NATO-ban elterjedt, az amerikai főváros védelmét is biztosító NASAMS rendszerekkel a szövetségi követelményeknek leginkább megfelelő megoldást választottuk.”

Ahogyan arról korábban írtunk, „míg a 2020-as büdzsében az összes tervezett állami kiadás 2,6 százalékát szánták honvédelemre, addig a jövő éviben 3,2 százalékát. Összegszerűen ez azt jelenti – ahogy arról júniusban Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) államtitkára is beszámolt –, hogy az idén 616 milliárd forintból gazdálkodhat a honvédség, jövőre pedig 30 százalékkal több, 778 milliárd forint áll a rendelkezésére”. A mostani rakétarendszer-beszerzés várható költsége nagyjából 1 milliárd dollárra rúg majd.

Magyar fegyverüzletek dollármilliárdokért: begyújtották a rakétákat

Magasabb fokozaton a kormány fegyverkezési politikája: rakétákat veszünk az amerikaiaktól és német harckocsikat fogunk gyártani. Ajánló a csütörtökön megjelent Magyar Narancsból. A teljes cikket keresse a nyomtatott kiadásban! „Azzal, hogy az Egyesült Államok egy teljes körű védelmi megoldást biztosít - amely élvonalbeli technológiát, első osztályú kiképzést és megbízható támogatást foglal magában -, kiemelkedő teljesítményét kívánja demonstrálni a célból, hogy hosszú távon figyelembe vegyék a jövendő beruházások esetén.

A ma reggeli bejelentés érdekessége, hogy korábban a rakétákat gyártó norvég cég képviselője a Magyar Narancs megkeresésére úgy válaszolt: „A NASAMS légvédelmi rendszer a Raytheon és a Kongsberg terméke, azonban a Kongsberg nem része a magyar Honvédelmi Minisztérium és az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége között nemrégiben létrejött és aláírt szándéknyilatkozatnak, ezért erről nem tudunk nyilatkozni.” A mostani bejelentésben azonban már szerepel a Kongsberg is – alighanem mindkét részről felül tudtak emelkedni a felek a Norvég Alap támogatásainak magyarországi elosztása körül kialakult norvég-magyar kormányközi vitán.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

  • Keresztesi József

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.