Újabb többszázmilliárdos katonai beruházást jelentett be a kormány

  • narancs.hu
  • 2020. november 19.

Belpol

Tegnapelőtt még brazil repülőket, ma norvég-amerikai rakétákat vásárolt a honvédség.

A védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos titkárságának csütörtök reggeli bejelentésére hivatkozva írta meg a portfolio.hu, hogy NASAMS légvédelmi rakétarendszereket vásárol a norvég Kongsberg és az amerikai Raytheon cégektől a Magyar Honvédség. Mindezt két nappal azután, hogy bejelentették, szintén a Magyar Honvédség vásárol két KC-390-es hadszíntéri szállító repülőgépet a brazil Embraer vállalattól .

Az Orbán-kormány felpörgetett fegyverkezési politikáját korábban már részletesebben is vizsgáltuk. Egy évvel ezelőtt azt írtuk: „Olyan bődületes haderőfejlesztés zajlik, amilyenre több évtizede nem volt példa: az Orbán-kormány 3500 milliárdot költhet fegyverkezésre a közeljövőben. Egyebek mellett harckocsikat és szállítórepülőket vesz az ország, miközben sejtelmes nyilatkozatokat tesznek politikai döntéshozók.” Az akkor nekünk megszólaló források többféle magyarázatot is találtak a haderő ilyen ütemű fejlesztésére. Volt olyan szakértő, aki szerint Orbán egyszerűen „most hozza be a lemaradást”, amit az elmúlt évtizedek elmaradt haderőfejlesztései okoztak. „Szovjet típusú technológiát használni a NATO-n belül szentségtörésnek számít” – érvelt egy másik szakértő az új haditechnikai beszerzések mellett. Ugyanakkor azt is felidézte az egyik forrásunk, hogy Orbán Viktor valamivel korábban azt nyilatkozta, hogy „a magyar honvédségnek bármilyen katonai támadást el kell tudnia hárítani a NATO segítsége nélkül is. Erre a mondatára Brüsszelben is felkapták a fejüket, utólag meg is kellett magyarázni központilag, hogy miért mondott ilyet”.

A most bejelentett rakétavásárlással kapcsolatban Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos elmondta, „Magyarország légterének védelmében kulcsszerepet játszanak azok a korszerű, földi telepítésű légvédelmi rakétarendszerek, melyeket 2023-től kap meg a honvédség. Történelmi lépésről van szó, hiszen a magyar légvédelem mintegy négy évtizede nem esett át ilyen arányú fejlesztésen. A NATO-ban elterjedt, az amerikai főváros védelmét is biztosító NASAMS rendszerekkel a szövetségi követelményeknek leginkább megfelelő megoldást választottuk.”

Ahogyan arról korábban írtunk, „míg a 2020-as büdzsében az összes tervezett állami kiadás 2,6 százalékát szánták honvédelemre, addig a jövő éviben 3,2 százalékát. Összegszerűen ez azt jelenti – ahogy arról júniusban Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium (HM) államtitkára is beszámolt –, hogy az idén 616 milliárd forintból gazdálkodhat a honvédség, jövőre pedig 30 százalékkal több, 778 milliárd forint áll a rendelkezésére”. A mostani rakétarendszer-beszerzés várható költsége nagyjából 1 milliárd dollárra rúg majd.

Magyar fegyverüzletek dollármilliárdokért: begyújtották a rakétákat

Magasabb fokozaton a kormány fegyverkezési politikája: rakétákat veszünk az amerikaiaktól és német harckocsikat fogunk gyártani. Ajánló a csütörtökön megjelent Magyar Narancsból. A teljes cikket keresse a nyomtatott kiadásban! „Azzal, hogy az Egyesült Államok egy teljes körű védelmi megoldást biztosít - amely élvonalbeli technológiát, első osztályú kiképzést és megbízható támogatást foglal magában -, kiemelkedő teljesítményét kívánja demonstrálni a célból, hogy hosszú távon figyelembe vegyék a jövendő beruházások esetén.

A ma reggeli bejelentés érdekessége, hogy korábban a rakétákat gyártó norvég cég képviselője a Magyar Narancs megkeresésére úgy válaszolt: „A NASAMS légvédelmi rendszer a Raytheon és a Kongsberg terméke, azonban a Kongsberg nem része a magyar Honvédelmi Minisztérium és az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetsége között nemrégiben létrejött és aláírt szándéknyilatkozatnak, ezért erről nem tudunk nyilatkozni.” A mostani bejelentésben azonban már szerepel a Kongsberg is – alighanem mindkét részről felül tudtak emelkedni a felek a Norvég Alap támogatásainak magyarországi elosztása körül kialakult norvég-magyar kormányközi vitán.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.