Civil szervezetek bíróságon támadták meg az M0-s körgyűrű egy újabb szakaszának építési engedélyét. A tét ezúttal 70 milliárdnyi uniós támogatás sorsa. Az ott lakók szerint kutyába sem vették őket, a beruházó pedig felelőtlen, okvetetlenkedő helyieket lát.
A Nemzeti Autópálya Rt. (NA Rt.) a múlt héten sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet arra, hogy civil szervezetek jogi lépése miatt veszélybe került az M0-s autóút keleti szektorának megépítése. A 3-as főút és az M3-as közötti 26 és fél kilométeres rész költségeinek 85 százalékát - 285 millió eurót - az unió kohéziós alapja fizeti, amennyiben a kivitelezés jövő novemberig elkészül és a pénzügyi zárás 2008 végéig befejeződik. Január közepén azonban a SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület, az Árpádföldi Polgárok Érdekközössége és a Csömöri Érdekvédelmi Közösség bírósági keresetet nyújtott be a Csömör és Árpádföld közötti kilenc kilométeres szakasz építési engedélye ellen. Mivel az unió egyben kezeli a beruházást, a kereset pozitív elbírálása esetén a határidő nem lesz tartható: vissza kell fizetni a húsz százalék előleget, értelemszerűen ugrik a maradék is, de a már szerződéssel bíró Egút-Debmút kivitelezői konzorcium esetleges kártérítési igényén sem lehet majd csodálkozni. A SZIKE tavaly nyáron az Európai Bizottsághoz is fordult az eljárás során vélelmezett törvénytelenségek miatt, és szerintük a hazai szabályozás több uniós irányelvvel ütközik. Az ügy nyilvános tálalásával amúgy az NA Rt. nem kockáztatott sokat, a közvéleménynek mostanára nagyjából elege van abból, hogy többek között a folytonos pereskedések miatt a körgyűrű befejezésének várható időpontja a végtelenbe tolódott.
Az út nyomvonalához közel (adott esetben egy-kétszáz méterre) lakók természetesen a várható környezet-, elsősorban zajterhelést és az ingatlanok értékcsökkenését kifogásolják, de attól sem boldogok, hogy a zöldövezet az ilyenkor szokásos módon valószínűleg ipari és kereskedelmi területté alakul. Több utca szélességben, több száz ház lakóira várnak rossz napok (és még rosszabb éjszakák), az autópálya elleni tiltakozást több mint 3500-an írták alá.
Gellért Miklós, a SZIKE elnöke úgy gondolja, a Pécelt és Gödöllőt összekötő M31-es megépülésével ráadásul feleslegessé is válik ez a szakasz, a fővárost elkerülő tranzitforgalom számára az még rövidebb is. A térképre pillantva viszont látható, hogy északra, a 2-es út irányába vagy a kerületen belül közlekedőknek ez nem jelent megoldást. Gellért Miklós szerint azonban az újabb útépítések nem csökkentik, hanem éppen hogy generálják a forgalmat. A gyors köz-lekedésre mint közérdekre való hivatkozást pedig elfogadhatatlannak tartja akkor, amikor azzal alapvető állampolgári jog - az egészséges környezethez való jog - sérül. Kérdésünkre, hogy nem felelőtlenség-e néhány száz, esetleg ezer ember sérelmei miatt 70 milliárd forint támogatás sorsát kockáztatni, úgy reagált: "Ha az áldozat megnevezi a bűnöst, és ezért őt elítélik, akkor az áldozat a felelős? Mi 15 éve harcolunk egy rövid szakasz ellen. Ha esetleg az unió kimondja, hogy az eljárás nem volt jogszerű, ezért nem ad pénzt, mi leszünk a felelősek?" Mint mondta, éppen a hatalmas összegre tekintettel kellett volna körültekintően és törvényesen eljárni.
Tompos Attila, az NA Rt. EU-koordinációs igazgatója lapunknak elmondta: noha egyszerű logikával is belátható, hogy arra mennek az autósok, amerre a legrövidebb, illetve amerre a legkevesebb ideig tart az út, az M0-s ezen szakaszára az évtizedekre előre tekintő modellszámítások alapján is szükség van. Az M31-es csak a tranzitforgalmat vezeti le, a kerületi mozgást a 14-15 kilométeres kerülő miatt nem oldja meg. Felvetésünkre,
miszerint a vészharang
megkongatását nehéz nem a bíróság befolyásolásaként értékelni, kifejtette: velük ellentétben a SZIKE eddig is hallatta a hangját a sajtóban, és most a közreműködő hatóság - a gazdasági tárca - ötlete volt a nyilvánosság bevonása.
Ha elfogadjuk a szakmai érveket és a közérdek érvényesülését, az ügyet akkor is számos furcsaság tarkítja - holott megfelelő hozzáállással a konfliktusok talán elkerülhetőek lettek volna. Míg az NA Rt. sajtóközleménye szerint a civil szervezetek, "akik még mindig az M0 különböző szakaszainak megépítését próbálják akadályozni, a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban részt vettek, a közmeghallgatáson véleményüket elmondhatták, azokat a tervező és a beruházó társaság figyelembe vette, és a környezeti engedély tartalmazza", ők ennek éppen az ellenkezőjét gondolják, és nem látnak garanciát a károk enyhítésére. Bár az eljárásban valóban ügyfélként vettek részt, és kifogásaikat végig hangoztatták, azokat szerintük nem akceptálták. A környezetvédelmi engedély például megállapítja: "Azoknál a zajtól védendő építményeknél, amelyeknél a zajterhelési határérték túllépése várható, a belsőtéri zajvédelmet passzív akusztikai módszerekkel kell megoldani", továbbá "azokon a szakaszokon, ahol a zajterhelés határérték feletti marad, határérték-túllépési engedélyt kell beszerezni az illetékes közegészségügyi hatóságtól". Tehát az engedély mintha kifejezetten tervezné a határérték túllépését, a lakók meg majd szigeteljenek. Az érintettek ezen túl is méltánytalannak érzik, hogy a hatástanulmány csupán a határértékeket említi, miközben a nyilvánvaló zajnövekedéssel nem foglalkozik. A vélemények beépüléséről annyit, hogy az egyetlen és valamiért Cinkotán tartott közmeghallgatásról még a közvetlenül érintettek közül is csak kevesen értesültek, s azok nagy része is kívül rekedt a termen. Kifogásaik miatt a szervezetek a bíróságtól kérték a környezetvédelmi engedély felülvizsgálatát, de azt első és másodfokon is elutasították, mondván, az nem számít érdemi döntésnek, csak az építési engedélyt lehet megtámadni. Az eltérő értelmezések miatt 2004 januárjában a Legfelsőbb Bíróság ugyan jogegységi döntésében kimondta, hogy a környezetvédelmi engedély mégiscsak érdemi döntésnek minősül, de addigra a szervezetek kifutottak a per-újrafelvételi határidőből. A jogegységi határozat arról is rendelkezik, hogy a környezetvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezeteknek ügyféli jogosítványuk van minden olyan ügyben, amelynek környezetvédelmi vonatkozásai vannak, de a Központi Közlekedési Felügyelet nem fogadta el a SZIKE ügyféli jogállását az építési engedélyezési eljárásban (ez az ügy az elsőfokú elutasítás után másodfokú bírósági döntésre vár). Elképzelhető, hogy az egyesület mostani, az építési engedélyt megtámadó keresetét éppen azzal utasítja el a bíróság, hogy - nem lévén ügyfél - nincsen keresetindítási joga sem. Ezzel a kör jogorvoslat nélkül bezárulna.
De mintha az uniós ügymenetben is mutatkozna némi zavar. Gellért Miklós úgy tudja, panaszuk jó ideig egy azóta a hivatalából eltanácsolt bürokrata fiókjában hevert, majd novemberben egy másik illetékes kapta meg az ügyet, aki azonnal jelezte levélben, hogy vizsgálatot indítanak; azóta az egyesület vár. Ezzel szemben az NA Rt.-t éppen novemberben értesítette a bizottság, hogy már le is folytatták a vizsgálatot, minden rendben van, lehet költeni a pénzt. Tompos Attila úgy tudja, egy és ugyanazon vizsgálatról van szó; biztos értesítik majd a panaszost is. Kaptak hivatalos tájékoztatást is, mert negatív eredménynél az unió felfüggesz-tené az egyes számlák kifizetését - s most közölték, hogy ez nem történt meg.
A beruházó megpróbálhatott volna évekkel ezelőtt megegyezni a környék lakóival, végső soron kisajátításra is sor kerülhetett volna; a "majd indítsanak kártérítési pert" álláspontja és a hivatalok összevissza jogértelmezése viszont csak rossz helyzetet teremthetett. Az építési engedély végrehajtásának felfüggesztéséről várhatóan a jövő héten dönt a bíróság, az esetleges új eljárásról március végén.
