Az utóbbi években látványosan elszaporodtak a vélemény- és hírműsorok (talk & news), melyekben politikusok és politikai elemzők "humánus időkeretben" nagyjából szabadon megnyilatkozhatnak. Nem csupán a Nap-kelte panelklónjai bukkantak fel, hanem különböző műsorstruktúrák épültek e műfajra. Rádiófronton errefelé indult el a Klub-, az Info és a Gazdasági Rádió, a televíziózásban a Magyar ATV és a Hír TV, továbbá őszszel rajtol a közszolgálati televízió Demokrácia csatornája (m3), valamint a Széles Gábor nagyvállalkozóhoz köthető Eco TV.
A talk & news programot kínáló médiavállalkozások divatja összefügg a jobboldali médiaoffenzívával. A 2002-es vereség után Orbán Viktor hívei egybentartását a "nemzeti nyilvánosság" megteremté-sének programjával kötötte össze. 2002 májusában felszólította a formálódó Hajrá, Magyarország! mozgalom szimpatizánsait, hogy sürgősen szokjanak rá a Magyar Nemzet című napi-, illetve a Heti Válasz és a Demokrata című hetilap vásárlására. Augusztus végén a Magyar Televízió előtti nagygyű-lésen a volt kormányfő már saját csatornát követelt az ellenzéknek, ami az m2 helyett végül egy magántelevízióban (Hír TV) realizálódott. (Ekkor hangzott el Medgyessy Péter miniszterelnök alighanem legszellemesebb bonmot-ja: "Aki tévét akar, az vegyen magának." Idővel a baloldal is kapcsolt: 2004 februárjában Hiller István a baloldali változat szükségességéről beszélt, de a párt reakcióideje ennél is gyorsabb volt.
A "párt közeli média" fogalmát nem könnyű definiálni. Az eddigiek alapján azt kellene annak tekintenünk, amit a párt prominensei ajánlottak közönségük figyelmébe. Orbánt már idéztük (bár a sort kiegészíthetjük "kedvenc" rádióműsorával, a Vasárnapi újsággal), idevágó nyilvános szocialista ajánlás csupán Kovács Lászlótól származik, aki levélben buzdította a "felvállaltan baloldali olvasótábort a felvállaltan baloldali Népszava" előfizetésére (2004 júniusa). Az alábbiakban főként azokról a médiumokról lesz szó, melyek tulajdonosi-finanszírozói oldalról kapcsolatba hozhatók a szocialista párthoz kötődő magán- és jogi személyekkel.
Nagy múlt
A legrégebbi politikai napilap, a Népszava (alapítási év: 1873) a rendszerváltást szakszervezeti tulajdonban élte meg, majd 1993-ban a Fenyő János vezette Vico-birodalomhoz került. Jellemző az újság piaci vonzerejére, hogy a vállalkozó meggyilkolása után a portfólióból csak a magazinokat lehetett eladni a holland VNU Kiadónak, a politikai napilapban a multi nem látott fantáziát. A Népszava a tartozá-sai miatt lehúzhatta volna a rolót, ha az akkori tulajdonos, az Esma Spanyol-Magyar Kft. nem adja tovább a kiadóból a vagyoni jogo-kat az Editorial Vagyonkezelő és Tanácsadó Kft.-nek. A vevő cégben Börcsök Dezsőnek, a Budapesti Elektromos Művek Rt. egykori vezérigazgatójának (1986-99) volt meghatározó részesedése, aki közelebbről is jól ismerhette az Esma Kft.-t, hiszen az áramszolgáltató az ő irányítása idején vásárolt máig meglévő részesedést a reklámcégben (16,67 százalék). A kiadóváltás a Népszava alapproblémáját nem oldotta meg: a Németh Péter főszerkesztő irányította lap példányszáma folyamatosan csökkent, és az Editorialban is egymást váltották a Népszavát ideig-óráig finanszírozó tulajdonosok. "A Népszava pártlapként szocializálódott - bizonygatta egy MSZP közeli médiaszakértő (aki Boross Péter miniszterelnök korábbi hízelgő nyilat-kozatának mondott ezzel ellent), és mint hozzátette -, lényegében mindegy is, hogy ki a stróman." Az aktuális állás szerint a lap kisebbségi tulajdonosa az MSZP gazdasági kabinetjének egyik tagja (Simon Dénes) és a Puch László szocialista pártpénztárnok korábbi titkárnője által felvásárolt békéscsabai Békés Project Szolgáltató Kft. A hárommillió forintos törzstőkéjű cégnek 25 százalékos a befolyása a Vasárnapi Hírek kiadójában is, amely egyben a Népszava többségi tulajdonosa. A napilap példányszáma 1999-2004 között 44 ezerről 27 ezerre csökkent, néhány megyében az olvasottsága kimutathatatlan, egy százalék alatt van. Bár a tavalyi nyilvános vagyonmérleg a nullszaldónál valamivel kedvezőbb eredményt mutat, szocialista körökben úgy látják, a lap "nagyon sokba kerül". Az államtól független hirdetők szinte eltűntek, hallani heteket csúszó fizetésekről is.
Az Esma Kft., Börcsök és az ügyvezető Bleuer István neve felbukkant a K&H-ügyben is, mint Kulcsár Attila VIP-listájának kedvezményezettjei (lásd: Mong Attila - György Bence: Milliárdok mágusai, 74. oldal). A nyomozás végén a rendőrség csak az Esma Kft. gazdasági igazgatóját gyanúsította meg. A Népszavában átmenetileg szerepet vállaló cég a lapkiadást követően a helyi sugárzású televíziózás felé fordult. 2004 júniusában 100 százalékos tulajdonosként megjelent a Pan-Am Média Reklám és Szolgáltató Kft.-ben, amely már egy éve kapacitálta a városi tévéket beruházási és reklámérté-kesítési ajánlatával. A Régió Média Kft.-re átkeresztelt társaság vállalta, hogy optikai kábellel köti össze a helyi tévétársaságokat, melyek így közös fejlesztésű hír- és magazinműsorok gyártására és gyors átjátszására is alkalmassá válnak, cserébe pedig reklámidőt kértek a fő terméknek beharangozott, regionális hírműsor körüli reklámblokkból. A hálózat kiépítésére 1,2 milliárd forintért a Matáv Rt.-vel állapodtak meg. Arról nem sikerült információt szereznünk, hogy a kábelhálózatok kialakítására az idén kiírt, 800 milliós keretösszegű ORTT-s pályázati lehetőségből a mintegy negyven tagtelevízió (esetünkben: "végpont") hogyan részesül.
Bár az Esma Kft. miatt a sajtó a projektet a szocialistákhoz kötötte, a networkben olyan városi adók is szerepelnek, ahol az önkormányzat fideszes irányítás alatt áll. A Régió Média Kft.-t Burget Péter vezeti, akiről a HVG megírta, hogy együtt üzletel a jobboldali kötődésű Heltai Péterrel. Azaz mindkét politikai oldal számára hasznos infrastruktúra épül, az Esma Kft. hirdetési portfóliója pedig újabb felülettel gazdagodik. Az ügynökség senkire nem kényszerít semmit: a szerződések értelmében a nála megrendelt politikai és vallási hirdetések sorsáról a helyi tévé dönthet; ha sugárzását megtagadja, nem minősül szerződésszegésnek. A megkérdezett médiaszak-értők szerint a hálózatos televíziózással jelenleg az a probléma, hogy hiányoznak a hirdetők által is elfogadott, konszolidált nézettségi adatok, és nem biztos, hogy a hirdetők meggyőzhetők: a regionális híradókat valóban 1,2 millióan követik majd figyelemmel. A Régió Média Kft.-vel megállapodott helyi tévék egy része a több mint hetven helyi tévét összefogó Hálózatos Televíziók Rt.-nek is a tagja, mely tavaly decemberben hosszabb kihagyás után újra megkezdte adását (Hálózat TV).
Hullámok hosszán
Az Info és a Klubrádió konkurenciájaként indult 2003 őszén a Gazdasági Rádió (FM 105,9). Az alapító társaság, a Műsor-hang Kft. két magánszemély, Kármán István és Nagy Sándorné kezében van fele-fele arányban, de idén júliusig volt benne üzletrésze (24 százalék) a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Kft.-nek is. Az ÁPV Rt. közvetett tulajdonában lévő cég pénzelte 2003 nyarán a rádiótársaság tőkeemelését. A Gazdasági Rádió ötlete állítólag Kovács László pártelnök fejéből pattant ki. Bár Szanyi Tibort, az FVM volt, a GKM jelenlegi politikai államtitkárát "nagy menynyiségben nyomatta" az adó, tudomásunk szerint az állami tulaj-donos a rádiónál folyó munkába semmilyen módon nem avatkozik bele. Kármán István korábban a Dunakanyarban sugárzó Infórum Rádiót igazgatta, illetve a Budapest Rádió Kft. ügyvezető igazgatója volt. Utóbbit a Baloldali Ifjúsági Társulás alapította még 1989-ben, többek között a fővárosi önkormányzattal karöltve; 1997 júliusáig Mandur László volt a cég ügyvezetője. A fővárosi önkormányzat csak 2000-ben adta el a társaságot az International House Kft.-nek. (Információnk szerint a dunaholdingos Arató Andrásnak a Budapest Rádiót is felajánlották megvételre, de 2001-ben inkább a Klubrádióban szerzett közvetett tulajdont.) A Gazdasági Rádió tapasztalt, részben volt Magyar Hírlap-os újságírókkal kezdett működni, és némileg magasabb honoráriumot fizetett, mint a másik két hírrádió. Úgy tudjuk, a honorok ma is verseny-képesek, de többhavi csúszásról is hallani, a munkatársak pedig nagyrészt kicserélődtek. A hírrádiók közötti átjárásból a Gazdasági Rádió sem maradt ki: ahogy korábban az Info Rádióból távozott a főszerkesztő, majd a kereskedelmi vezető a Klubrádióba, most egy volt "klubos" vezeti a Gazdasági Rádiót, aki magával vitt néhány riportert is.
A Klubrádió és a Magyar ATV tulajdonosi körében nem azono-síthatóak olyan szálak, melyek a szocialistákhoz vezetnek, ám prémium műsoraik (Megbeszéljük!, Egyenes beszéd) és néhány fontosabb hirdető miatt meglehetősen egyöntetű a politikai besorolásuk. A két médium ütemesen építkezik a maga egyre növekvő terrénumán. A Magyar ATV a műholdas kábelrendszer kiépülésével a GFK Hungária Kft. adatai szerint ma már az ország területének 58 százalékán elérhető. A Klubrádió vételkörzet-bővítéssel, lejárt vagy használatban lévő "stúdióengedélyek" elnyerésével, illetve megvásárlásával négy helyi sugárzású frekvencián keresztül (Budapest, Gyöngyös, Kecskemét, Esztergom) lefedi az ország területének 30 százalékát. E mutatók a közeljövőben tovább nőnek. A tulajok szándéka érthető: nagyobb elérhetőség, növekvő piaci érték. Ráadásul a fajlagos költségek is csökkennek, hiszen például a Klubrádió az amúgy is fix költ-ségen legyártott műsorokat (négy óra helyi készítésű műsoron kívül) több frekvencián is sugározhatja, és a helyi kereskedelmi szolgáltatókkal együttműködve alternatív Kossuth rádiót építhet. A Magyar ATV-hez képest amúgy is előrébb tart: korábban rendeződtek a tu-lajdonviszonyok, negyvennél több magazinjával széles tematikus műsorkínálatot alakított ki és - noha a talkrádió drága műfaj - nem kerül annyiba, mint a tévézés. Arató András a rádiót a Pája Tanácsadó Kft.-n keresztül tulajdonolja, amely fő részvényese a vagyonkezeléssel foglalkozó Monográf Rt.-nek. Ez a cég üzemelteti a "Klubot".
Az 1990-ben létrejött Agro TV - ATV Első Magyar Magántelevíziós Rt.-hez tavaly érkezett pénzügyi befektető: a Broadcast Project Szolgáltató Kft. több lépésben öszszesen 350 millió forint értékben végrehajtott alaptőke-emeléssel szerzett közvetlen befolyást a tévétársaságban. Az invesztorban idén nyáron a Hadar Gold Kft. lett a többségi (97,8 százalék) tulajdonos, amely a Hit Gyülekezetéhez köthető Hetek című hetilap kiadójának, az Új Spirit Kft.-nek a kezében van. Azaz a Németh Sándor vezető lelkész fémjelezte felekezet finanszírozza a csatorna megújítását, melyen a Vidám vasárnap című vallási műsoruk is évek óta fut. A régi tulajdonosi körből a panamai Woodham Enterprise Ltd. (26 százalék) maradt, illetve mini üzletrészt jegyez még a magyar lakcímre bejegyzett Nagy Lin és a Kiribati köztársaságbéli Chin Yelin.
Míg Arató András szerint a Klubrádió "kitermel annyit, amennyi az üzemeltetésre elmegy, és csak az újabb befektetéseket kell külső forrásból finanszírozni", addig a Magyar ATV-nél a tavalyi mérlegben épp az ellenkezőjét fogalmazták meg: a beruházásra elég volt a tőkeemelés, a működésre viszont kellene egy kis plusz. A tévénél szeptemberben a programkínálat további átalakulása várható: a volt nap-keltés főszerkesztő Székely Ferenc és a hírigazgató Hardy Mihály a csatorna hír- és véleménymondó műsorainak a bővülését tervezi.
Helyi erők
A médiavállalkozások a politikai nyilvánosságért folytatott versenyben stigmatizálódnak, de félreértés azt gondolni, hogy vezetőik a párt szekerét tolják: elsősorban saját üzleti érdekeikkel törődnek. "Sokan a szocialisták közül azt hiszik, hogy a médiatulajdonlás az igazán hatékony módja a kommunikációs tevékenység megszervezésének, holott épp az ellenkezője az igaz - vélte az egyik megkérdezett médiaszakértő, aki az MSZP médiagründolási akcióit meglehetős értetlenséggel szemléli. - Orbán a jobboldali médián keresztül azt a sokaságot akarta egyben tartani, mely a választások második fordulójára nem csak virtuálisan állt össze. Talán még az is hihető, hogy a jobboldali médiának van piaca. De hiába győzött a Fidesz meggyőző fölénnyel az EU-választásokon: kiderült, hogy ezzel a stratégiával a saját táboron túlmenően nem tud szavazatokat begyűjteni. Vagyis politikailag hiú ábránd a párttámogatott sajtóra bízni a bizonytalanok megnyerését. A PR-nak amúgy sem a csatornát kell kontrollálnia, hanem az üzenetet, aminek a célba juttatására a nagyfogyasztású mainstream-média a legalkalmasabb eszköz." A médiaszakértő szerint elég összehasonlítani az országos kereskedelmi televíziók és rádiók, valamint a preferált kábel-televíziós és rádiós műsorok nézettségi adatainak csupán a nagyságrendjét, hogy látni lehessen, mennyire korlátozott az utóbbiak befolyása (lásd: Cirka ár és a hozzáadott érték című keretes írásunkat).
A helyi televíziók politikai célú hálózatépítésére sikeres példa, ami az Egyesült Államokban történt: a republikánusok támogatásával a Fox a negyedik országos network tévévé fejlődött, és a Fox News jobb napjain még a CNN-t is megelőzi nézettségben. De míg az USA-ban az országos hírműsorokat is helyi hírek töltik meg, nálunk ennek nincs realitása: Magyarországon a médiafogyasztás aránytalan, a helyi tévé hírműsorai nézettségben nem veszik fel a versenyt az országos kereskedelmi televíziókéival, ahogy egyéb programkínálatuk sem.
Egy másik forrásunk arra hívta fel a figyelmet, hogy az MSZP országos vezetésének a megyei írott sajtó is jobbára csak választáskor jut eszébe, a helyi pedig egyáltalán nem - pedig 2002-ben az MSZP tarolt a helyhatósági választásokon. "Vidéken főként a megyei lapokból tájékozódnak az emberek, napi összpéldányszámuk meghaladja a nyolcszázezret. A Blikkből még csak-csak eladnak, de a Népszabadság olvasottsága egy átlagos megyében öt, a Magyar Nemzeté egy-két, a Népszaváé és a Magyar Hírlapé 0,1-0,2 százalék körül van. Az MSZP ennek ellenére fővároscentrikus, vezetői nem ismerik a megyei média megmondóembereit, a szocialista politikusok vidéki látogatása háromból egy esetben bír hírértékkel a megyei sajtóban." Új helyzetet teremthet az önkormányzati újságok konkurencájaként létrehozott jobboldali laphálózat, a Helyi Téma. Az összesen 1,8 millió példányban megjelenő, ingyenes Helyi Témáról nem üvölt, hogy politikailag elkötelezett; szolgáltatói jellegét igyekszik kidom-borítani, több olyan extrát is tartalmaz (horoszkóp, rejtvény, képregény, apró stb.), ami miatt nem feltétlenül landol egyenesen a kukában. A legtöbb önkormányzati laphoz képest színesebb-szagosabb, jobb papírra van nyomva stb. A politikai hozadékát eltérően ítélik meg a baloldalon: van, aki úgy véli, a választásokig hátralévő időben puha üzeneteivel a bizonytalanokat nem tudja a jobboldalhoz édesgetni. Mások szerint a hálózatos televíziózás preferálásánál mindenképpen jobb megoldás, mert eléréséhez nem kell a fogyasztónak - a távirányítógomb megnyomásával - döntést hoznia, hanem az ölében landol a lap kérés nélkül. De az kétségtelen: lapátolni kell bele a pénzt, a megtérülés viszont nagyon is bizonytalan.
Azok közül, akiket megkértünk, jellemezzék a szocialisták médiapolitikáját, többen is megkérdőjelezték, hogy egyáltalán volna ilyen. A tervezés teljes hiányát említették, aminek csak egy szelete a párt külső kommunikációja és annak preferált eszközei. Ugyanilyen problémásnak látták az MSZP-n belüli infromációáramlást és a kapcsolattartást az ún. szellemi holdudvarral. "Az MSZP-ben a médiával kapcsolatos döntések az utóbbi időben kizárólag pozíciókról és háttéralkukról szólnak. Zsinórmérték híján az üzleti érdekek könnyebben érvényesülnek a szakmai érveknél" - vélte egyik forrásunk. Szocialista körökből származó információk szerint a médiaügyekkel a pártban változatlanul Ujhelyi István alelnök foglalkozik, akit annak ellenére megerősítettek posztján, hogy Hiller István bizalma megingott benne. A korábbi pártelnök Kovács Lászlóhoz hasonlóan Hiller István is szívesen veszi, ha beleszólhat ebbe, de mióta megalakult az MSZP országos választási bizottsága a kampány előkészítésére és levezetésére, a párt kommunikációja szervezetileg is összekapcsolódott a kormányzatéval. A hivatalos kampányidőszak kezdetéig, vagyis jövő év elejéig várhatóan utóbbi lesz a hangadó, de aztán jönnie kell az MSZP-nek, hiszen a választásokat nem kormány és ellenzék, hanem az egymással konkuráló pártok vívják.
A már idézett MSZP közeli médiaszakértő szerint a két nagy párt médiagründolási hajlandósága a rendezetlen pártfinanszírozási viszonyokból is levezethető, amit az egyszerűség kedvéért a vidéki politizálás példatárából illusztált. Az önkormányzati törvény 2002. év végi módosítása nyomán a testületeknek le kellett mondaniuk az önkormányzati médiumokban betöltött felelelős kiadói státusukról. A városi és megyei médiumok közhasznú társaságként folytatták tevékenységüket: ez volt az egyetlen gazdálkodási forma, mely az adóforintokból fizetett támogatás áfa-tartalmát visszaigényelheti. Vagyis ha egy önkormányzat negyvenmillióval támogatja a helyi lapot, abból tízmilliót visszakap. A gyakorlatban az áfával aztán nem nagyon kell elszámolnia: "talált pénz" a polgármester kampányára vagy egyéb célokra. A törvény értelmében az önkormányzatoknak köte-lező beszámolniuk a munkájukról a nyilvánosság előtt. E célra külön forrás van a költségvetésükben, melynek mértéke a település méretétől és a médiumtól függően hat-nyolcszázezer és ötvenmillió forint közötti. Ha a megye és a város politikailag más színezetű, a médiamegjelenés megkettőződik. Ekkora kereslet mellett a self-made-maneknek is csurran-cseppen: ma már legalább nyolc-tíz vidéki médiavállalkozót tartanak számon, aki bevételei jelentős részét a helyi politikai kommunikáció kiszolgálásának köszönheti. Egyikük úgy tartja, az okos médiavállalkozó először megnézi Magyarország politikai atlaszát, és ott próbálkozik, ahol a meccs nincs eldőlve. Pénz sokféle csatornán érkezhet: az ORTT-től, kormányzati kommunikációs forrásokból, minisztériumok, önkormányzatok pályázati alapjából, a Nemzeti Fejlesztési Hivataltól vagy az állami vállalatok hirdetéseinek ellentételezéseként. Bár egyes médiumokról nehéz elképzelni, hogy nyereségtermelők, a pályázati pénzek elnyerésének feltétele, hogy a vállalkozás ne legyen mínuszban, és ne legyenek köztartozásai - és általában egyiknek sincs (lásd keretes anyagunkat).
Bodor Pál publicista és Zöldi László sajtótörténész nemrég a szocialisták médiapolitikájáról merengett egy tragikomikus ügy kapcsán a baloldali színezetű civil szervezetek honlapján (www.klubháló.hu). Marsovszky Balázs, a Fibisz budapesti elnöke írásos javaslatot juttatott el Gyurcsány Ferencnek, miszerint a szocialistákhoz közel álló Budapesti Lapot "a bulvár felé kellene terelni, és hogy olcsóbb legyen, rotációsra kell áttenni, így a jelenlegi mennyiség közel dupláját lehetne kinyomatni". Nyilván nem véletlen, hogy a bizalmas "szakmai anyag" kikerült, és ezek után aligha lesz az újságból baloldali Ufi vagy Reform. Zöldi ironikus hangvételű nyílt levelében mégis "méltányolta", hogy valaki elgondolkozott a szocialista médiapolitikáról, amely szerinte válasz-tási ciklusonként változó: ha az MSZP ellenzéki szerepbe szorul, legszívesebben kitenné a médiumokat a piac értékítéletének, kormányra kerülve viszont épp az ellenkezőjére törekszik. Megnéztük, hogy a TNS Media Intelligence Kft. adatai alapján a 2005. január-májusi időszakban a listaárak figyelembevételével kik költötték a legtöbbet reklámra a tárgyalt médiumokban. (A zárójelben a különféle kedvezmények hatása nélküli összegek millió forintban.) A Népszavában a Szerencsejáték Rt. (46,86), a Siemens Rt. (16,48) és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (8,85) vitte a pálmát, a Vasárnapi Hírekben a Szerencsejáték Rt. (7,47), a Fővárosi Közterület-Fenntartó Rt. (6,32) és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (8,85). A Klubrádióban a Nemzeti Autópálya Rt. (24,79), a Szerencsejáték Rt. (9,95) és a Recent-Car Kft. (8,76) van az első háromban, míg a Magyar ATV-ben a Studio 40 (194,68), a Studio Moderna Kft. (182,52) és az Oro-Team Bt. (125,05). A Gazdasági Rádióról és a Hálózat TV-ről nincs adat. A Matesz adatai szerint a Népszava 26 432 példányban fogyott 2005. első negyedévben, a Vasárnapi Hírekről nincs adat. A Gazdasági Rádió és a Klubrádió célközönsége a magasan kvalifikált, jól kereső (ABC1) réteg, azzal a kiegészítéssel, hogy az előbbi kiemelten figyel a magas státusú, döntési helyzetben lévő üzletemberekre, vállalkozókra. A Szonda Ipsos felmérése alapján a Gazdasági Rádió átlagosan napi 40 ezer, a Klubrádió pedig 94 ezer hallgatót ér el. A Hálózat TV és a Magyar ATV nézettségéről nincsenek nyilvános adatok, az utóbbi csatorna legsikeresebb műsorára, az Egyenes beszédre a televízió szerint 200-300 ezer fő kapcsol.
