"Van az a pont, ahol elég" – a tanárok drámai helyzetére figyelmeztet a szakszervezet

Belpol

Nem lesz kikkel elkezdeni a tanévet szeptemberben, mert a tanárok otthagyják a pályát – hangzott el a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerdai beszélgetésén. Az érdekképviseletek június 28-án folytatják a sztrájktárgyalást a kormánnyal, de Totyik Tamás PSZ-alelnök azt is elképzelhetőnek tartja, hogy polgári engedetlenséggel kezdődik az új tanév.

Lehangoló adatokat, statisztikákat ismertetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás a szakszervezet tanévzáró kerekasztal-beszélgetésén: Európában Magyarországon a legmagasabb a tanítással lekötött munkaidő, 6 százalék alatt van a 30 évnél fiatalabb pedagógusok aránya, a betöltetlen pedagógus-álláshelyek száma 15 500.

"Ez az adat a második világháború óta nem volt ilyen magas" – mondta Totyik. A közoktatásbeli állapotokat jól jellemzi az is, hogy 2278 pedagógus nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanít, így lehetnek olyan képtelen helyzetek, hogy például énektanár tart matematikaórát, rajztanár magyart. A pedagógusok átlagéletkora 53 év, a nyugdíj előtt álló tanárok aránya pedig a gimnáziumokban a legmagasabb. 

"Van az a pont, ahol elég" – ezt már Szabó Zsuzsanna PSZ-elnök mondta arra utalva, hogy a kormány nem foglalkozik érdemben a pedagógusok követeléseivel (béremelés, a fix kötelező óraszámok visszaállítása). Szabó sürgette a kormányt, hogy mielőbb hozzon döntést, különben "nem lesz kikkel kezdeni a tanévet szeptemberben, mert elmennek a tanárok a pályáról".

Lapunk ezzel kapcsolatban megkérdezte Totyik Tamást, elképzelhetőnek tartja-e, hogy ősztől folytatják a pedagógusok a polgári engedetlenséget, különös tekintettel arra, hogy a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 58 pedagógusa bejelentette, hajlandó polgári engedetlenségre, és más intézmény is csatlakozott hozzájuk.

"El" – válaszolta a PSZ elnöke – "És ezért minden felelősség a kormányt terheli" – tette hozzá.

Elhangzott az is a rendezvényen, a szakszervezetek június 28-án folytatják a sztrájktárgyalást a kormánnyal.

A beszélgetésen résztvevő tanárok rengeteg példát hoztak arra, miért elviselhetelen a pedagógusok helyzete. Baranyai Klára, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanára elmesélte, iskolájukat most hagyta ott tizennégy év után egy matematika-fizika szakos tanár, mert a fizetése alapján nem tud hitelt felvenni, egy informatika-matematika szakos pedagógus pedig azért távozott tizenkét évi tanítás után, mert nem tudja eltartani a három gyerekét. Totyik Tamás megjegyezte, egy pályakezdő pedagógus is hitelképtelen; ha bankhitelért folyamodik, elutasítják, mert olyan alacsony a fizetése. Baranyai Klára hozzátette még azt is, kutatótanárként, 32 évvel a pályakezdés után, PhD-fokozattal a bére a friss diplomás mérnök fiáéval van egy szinten.

Mások a teljesen értelmetlen adminisztrációs terhek és a bürokratikus ügyintézés miatt panaszkodtak. Hende István, a Vas megyei Ják általános iskolájának tanára egy totálisan abszurd példán keresztül mutatta be, hogy működnek a tankerületekhez tartozó intézmények. Ha az iskolában kiég egy égő, vagy elromlik a bojler, először ki kell tölteni egy hibabejelentőt, utána árajánlatot kell kérni, le kell adni egy igénybejelentőt iktatószámmal, aztán egy kötelezettségvállalási nyilatkozatot, végül egy megrendelőt. Ezzel el is jutottunk oda, hogy az iskola megvásárolhatja az izzót, amiről természetesen számlát kér. Ha mindez eddig nem lett volna teljesen nonszensz, jön a slusszpoén: szakfeladatonkénti bontásban fel kell tüntetni, hogy a különböző kategóriákba besorolható gyerekeknek (pl. sajátos nevelési igényű, nemzetiségi tanuló stb.) "hány százalékban világít" az izzó.

Hende István ezt megfejelte egy másik eset felidézésével: egy februárban elromlott projektorégőt novemberben tudtak pótolni, közben a digitális tábla használhatatlan volt. De elmondott még egy képtelen történetet. Amikor egy erdélyi kiránduláson ásványvizet, kürtőskalácsot akart venni az osztályának, akkor ahhoz is megrendelőt kellett kitöltenie, majd az összeget a különböző deviza- és valutaárfolyamok alapján kellet utólag elszámolnia a tankerületnek. 

Szintén szóba került a tanárok túlterheltsége. A heti óraszám jelenleg 22-26 óra, azaz napi 4-6 órája van egy pedagógusnak, ami rendkívül fárasztó, emellett "egyenes út a kiégéshez". Ráadásul a társadalomban még mindig tartja magát, hogy a tanároknak csak az órákkal kell foglalkozniuk, holott készülniük is kell azokra, ezen túl szakköröket tartanak, iskolai programokat, ünnepségeket, külföldi tanulmányutakat szerveznek (főleg a nyelvtanárok), tehetséggondozással foglalkoznak, helyettesítenek. Ezek közül egy csomó dologért nem is kapnak pluszpénzt.

A PSZ által meghívott pedagógusok megemlítették, bizonyos tantárgyakhoz nincsenek használható tankönyvek, a tehetséggondozáshoz megfelelő eszközök. A béreket még mindig a 2014 óta változatlan összegű vetítési alaphoz viszonyítják. A 2023-as költségvetésben az általános iskolák és óvodák működésére jóval kevesebb pénz jut, mint a tömeg- és élsport támogatására. "Ez mindent elmond a nemzet hozzáállásáról" – jegyezte meg Totyik Tamás, aki hozzáfűzte: van olyan budapesti iskola, amelyiknek havi 700 forint az eszközbeszerzési kerete.

Mindazt, hogy viszonyul ma Magyarországon a kormányzat a pedagógusokhoz és a közoktatáshoz, a beszélgetés végén talán Baranyai Klára foglalta össze a legjobban. Ahogy mondta:

"a bizalmatlangásnak az a foka, ahogy a tanárok felé fordul a rendszer, nem normális".

A PSZ a rendezvényére meghívta Pintér Sándor belügyminisztert és Csák János kulturális és innovációs minisztert; helyük azonban üresen maradt, mivel egyik tárcavezető sem ment el a kerekasztal-beszélgetésre.

(Címlapképünk illusztráció. Fotó:MTI/Balázs Attila)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.