Lehangoló adatokat, statisztikákat ismertetett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás a szakszervezet tanévzáró kerekasztal-beszélgetésén: Európában Magyarországon a legmagasabb a tanítással lekötött munkaidő, 6 százalék alatt van a 30 évnél fiatalabb pedagógusok aránya, a betöltetlen pedagógus-álláshelyek száma 15 500.
"Ez az adat a második világháború óta nem volt ilyen magas" – mondta Totyik. A közoktatásbeli állapotokat jól jellemzi az is, hogy 2278 pedagógus nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanít, így lehetnek olyan képtelen helyzetek, hogy például énektanár tart matematikaórát, rajztanár magyart. A pedagógusok átlagéletkora 53 év, a nyugdíj előtt álló tanárok aránya pedig a gimnáziumokban a legmagasabb.
"Van az a pont, ahol elég" – ezt már Szabó Zsuzsanna PSZ-elnök mondta arra utalva, hogy a kormány nem foglalkozik érdemben a pedagógusok követeléseivel (béremelés, a fix kötelező óraszámok visszaállítása). Szabó sürgette a kormányt, hogy mielőbb hozzon döntést, különben "nem lesz kikkel kezdeni a tanévet szeptemberben, mert elmennek a tanárok a pályáról".
Lapunk ezzel kapcsolatban megkérdezte Totyik Tamást, elképzelhetőnek tartja-e, hogy ősztől folytatják a pedagógusok a polgári engedetlenséget, különös tekintettel arra, hogy a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium 58 pedagógusa bejelentette, hajlandó polgári engedetlenségre, és más intézmény is csatlakozott hozzájuk.
"El" – válaszolta a PSZ elnöke – "És ezért minden felelősség a kormányt terheli" – tette hozzá.
Elhangzott az is a rendezvényen, a szakszervezetek június 28-án folytatják a sztrájktárgyalást a kormánnyal.
A beszélgetésen résztvevő tanárok rengeteg példát hoztak arra, miért elviselhetelen a pedagógusok helyzete. Baranyai Klára, a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium tanára elmesélte, iskolájukat most hagyta ott tizennégy év után egy matematika-fizika szakos tanár, mert a fizetése alapján nem tud hitelt felvenni, egy informatika-matematika szakos pedagógus pedig azért távozott tizenkét évi tanítás után, mert nem tudja eltartani a három gyerekét. Totyik Tamás megjegyezte, egy pályakezdő pedagógus is hitelképtelen; ha bankhitelért folyamodik, elutasítják, mert olyan alacsony a fizetése. Baranyai Klára hozzátette még azt is, kutatótanárként, 32 évvel a pályakezdés után, PhD-fokozattal a bére a friss diplomás mérnök fiáéval van egy szinten.
Mások a teljesen értelmetlen adminisztrációs terhek és a bürokratikus ügyintézés miatt panaszkodtak. Hende István, a Vas megyei Ják általános iskolájának tanára egy totálisan abszurd példán keresztül mutatta be, hogy működnek a tankerületekhez tartozó intézmények. Ha az iskolában kiég egy égő, vagy elromlik a bojler, először ki kell tölteni egy hibabejelentőt, utána árajánlatot kell kérni, le kell adni egy igénybejelentőt iktatószámmal, aztán egy kötelezettségvállalási nyilatkozatot, végül egy megrendelőt. Ezzel el is jutottunk oda, hogy az iskola megvásárolhatja az izzót, amiről természetesen számlát kér. Ha mindez eddig nem lett volna teljesen nonszensz, jön a slusszpoén: szakfeladatonkénti bontásban fel kell tüntetni, hogy a különböző kategóriákba besorolható gyerekeknek (pl. sajátos nevelési igényű, nemzetiségi tanuló stb.) "hány százalékban világít" az izzó.
Hende István ezt megfejelte egy másik eset felidézésével: egy februárban elromlott projektorégőt novemberben tudtak pótolni, közben a digitális tábla használhatatlan volt. De elmondott még egy képtelen történetet. Amikor egy erdélyi kiránduláson ásványvizet, kürtőskalácsot akart venni az osztályának, akkor ahhoz is megrendelőt kellett kitöltenie, majd az összeget a különböző deviza- és valutaárfolyamok alapján kellet utólag elszámolnia a tankerületnek.
Szintén szóba került a tanárok túlterheltsége. A heti óraszám jelenleg 22-26 óra, azaz napi 4-6 órája van egy pedagógusnak, ami rendkívül fárasztó, emellett "egyenes út a kiégéshez". Ráadásul a társadalomban még mindig tartja magát, hogy a tanároknak csak az órákkal kell foglalkozniuk, holott készülniük is kell azokra, ezen túl szakköröket tartanak, iskolai programokat, ünnepségeket, külföldi tanulmányutakat szerveznek (főleg a nyelvtanárok), tehetséggondozással foglalkoznak, helyettesítenek. Ezek közül egy csomó dologért nem is kapnak pluszpénzt.
A PSZ által meghívott pedagógusok megemlítették, bizonyos tantárgyakhoz nincsenek használható tankönyvek, a tehetséggondozáshoz megfelelő eszközök. A béreket még mindig a 2014 óta változatlan összegű vetítési alaphoz viszonyítják. A 2023-as költségvetésben az általános iskolák és óvodák működésére jóval kevesebb pénz jut, mint a tömeg- és élsport támogatására. "Ez mindent elmond a nemzet hozzáállásáról" – jegyezte meg Totyik Tamás, aki hozzáfűzte: van olyan budapesti iskola, amelyiknek havi 700 forint az eszközbeszerzési kerete.
Mindazt, hogy viszonyul ma Magyarországon a kormányzat a pedagógusokhoz és a közoktatáshoz, a beszélgetés végén talán Baranyai Klára foglalta össze a legjobban. Ahogy mondta:
"a bizalmatlangásnak az a foka, ahogy a tanárok felé fordul a rendszer, nem normális".
A PSZ a rendezvényére meghívta Pintér Sándor belügyminisztert és Csák János kulturális és innovációs minisztert; helyük azonban üresen maradt, mivel egyik tárcavezető sem ment el a kerekasztal-beszélgetésre.
(Címlapképünk illusztráció. Fotó:MTI/Balázs Attila)
