Törley Katalin a tanárok polgári engedetlenségéről: Vannak, akik sokkal radikálisabb lépéseket tartanának jónak

Belpol

A polgári engedetlenségi mozgalomhoz frissen csatlakozott Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára szerint minél többen vannak, annál védettebbek és erősebbek a pedagógusok. Úgy látja, a belügy és a Nemzeti Pedagógus Kar közötti tárgyalás olyan, mintha bábok beszélgetnének egymással: valójában bohóckodás. Szerinte az engedetlenség lelkiismereti kérdés is. 

A Facebookon számolt be róla a Tanítanék Mozgalom, hogy a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai csatlakoztak a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum felhívásához, miszerint 2022 szeptemberétől polgári engedetlenség keretében „ismét kiállunk a szakmánk méltóságáért, munkakörülmények javításáért, diákjaink jövőjéért, egy jobb, szabadabb, demokratikusabb oktatási rendszerért.” Törley Katalint, a Tanítanék Mozgalom alapítóját, a Kölcsey tanárát kérdeztük. 

magyarnarancs.hu: Hányan csatlakoztak a tantestületből a polgári engedetlenséghez? 

Törley Katalin: A tantestület valamivel több mint harmada csatalkozott. Az év végi rohanásban állítottuk össze a névsort, tehát ez még később módosulhat. És mivel az engedetlenséget szeptemberre irányoztuk elő, ezért ez a szám tovább bővülhet később. 

magyarnarancs.hu: A többiek miért nem csatlakoztak? 

TK: Nem tudom mindenkinek a véleményét. Azt hiszem, hogy vannak, akik annyira elkeseredettek, hogy azt gondolják, már minek csatlakozzanak.

És vannak, akik ennél sokkal radikálisabb lépéseket tartanának jónak: vagy azt, hogy fogják a kalapjukat és felmondanak, vagy azt, hogy helyezzük letétbe a felmondó levelünket. 

Nyilván vannak olyanok, akik nem értenek egyet a tiltakozás ezen formájával. Illetve vannak, akik tartanak tőle, hiszen ez jogrendszeren kívüli, tudatos szabálysértést magában foglaló ellenállás, amire ráadásul Pintér Sándor első felszólalásában közölte, hogy komoly szankciói lesznek. Mi most azt fontolgatjuk, hogy megpróbálunk kampányt csinálni a csatlakozásra. Nyilván minél többen vagyunk, annál védettebbek és erősebbek vagyunk. Ezzel most kezdünk el foglalkozni. 

magyarnarancs.hu: Pintér Sándor tegnap találkozott a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével, a pedagógusok jövőjéről tárgyaltak.

TK: Ez egy kicsit olyan, mintha kormány az egyik kezére húzott bábja a másik kezére húzott bábjával beszélgetne. A pedagógus kar a kormány által létrehozott konzultatív testület, elég értelmezhetetlen jogi- és feladatkörökkel. Az elmúlt években kiderült, hogy amikor tisztességesen megszólaltak bizonyos ügyekben, annak sem volt foganatja. Lehet konzultálgatni meg tanácsokat adni, csak ha ezeket a döntéshozók nem fogadják meg, akkor egy idő után számot kéne vetni azzal, hogy ez értelmetlen. A pedagóguskar eddig ezt nem tette meg, és nem mondta, hogy feloszlatja magát. 

A legégetőbb bér- és munkakérdésekről nem esett szó a tárgyaláson. Most olyan a helyzet, hogy minden más fontos probléma – elavultság, korszerűtlenség, demokráciadeficit, túlközpontosítottság – egyszerűen nem megközelíthető addig, amíg a pedagógustársadalom, az oktatásban dolgozók összessége ilyen méltatlan munkakörülmények között kénytelen végezni a munkáját. Nem tudom üdvrivalgással fogadni ezt a tárgyalást. 

magyarnarancs.hu: Úgy érzi, hogy a kormány valójában magával tárgyal és nem a pedagógusokkal, és az egész csak egy színjáték?

TK: Nagyon furcsa helyzet lehet a pedagógus kar számára, mert nyilván vannak ott lelkiismeretes és jóakaratú emberek. De ez valóban egy bohóckodás. Eljátsszák azt, hogy konzultálnak valakivel, de valójában magukkal konzultálnak – miközben a pedagógus kart sem hallgatják meg soha. Akkor meg minek az egész? 

magyarnarancs.hu: Elvileg nyáron folytatják a tárgyalásokat. Ekkor szóba kerülhet a bérrendezés is. 

TK: Most Brüsszelre mutogatnak, hogy miattuk nem tudnak fizetni a tanároknak. Itt van egy tízmilliós ország, az itt élők azért fizetnek adót, hogy a nagy rendszereket – egészségügy, oktatásügy, szociális szféra – a kormányzat, az állam fenntartsa megfelelő minőségben. 

Azt szeretném kérdezni, hogy miért Brüsszelre várunk, és ha arra várunk, akkor mi történik az adóforintjainkkal, azon túl, hogy visszaosztják a választások előtt és kiürítik a kasszát? 

Persze, hogy nem tudnak saját maguk bért fizetni, mert amit erre kellett volna áldozni, azt szétosztogatták – teljesen felelőtlenül. 

magyarnarancs.hu: A polgári engedetlenségi mozgalommal tudnak kellő nyomást gyakorolni a döntéshozókra? Főleg most, hogy törvény tiltja a sztrájkot?

TK: Nincsen más eszköz a kezükben. A tiltakozásra és az érdekérvényesítésre alkalmas jogi eszközöket kivették a kezünkből. Nagyon szeretnék hinni abban, hogy kellő számú iskola és oktatási intézmény áll ebbe bele, és akkor létrejön egy olyan kritikus tömeg, amit fenyegetni nem lehet, és tud nyomást gyakorolni. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy nagyon sokunk számára ez egyfajta lelkiismereti kérdés is.

Nem maradunk benne egy olyan rendszerben szó nélkül, ami megaláz, elnyom, méltatlan körülmények között tart minket.

Egyrészt saját magunk, másrészt a tanítványaink érdekei miatt. A feladatunk része, hogy megmutassuk edukatív módon a társadalomnak, hogy az ember kiáll magáért, bizonyos értékekért, és nem hagyja, hogy kalodába zárják és igába hajtsák a fejét. 

A télen és tavasszal lezajlott polgári engedetlenség és sztrájk nagyon sokak számára felemelő volt még akkor is, ha nem ért célt. Mivel sem a szakszervezetek, sem a polgári engedlenségi mozgalom által megfogalmazott szabadságjogokra – tehát a sztrájkjogra – vonatkozó követelések nem teljesültek, és a helyzet egyre romlik, ezért szerintem sokan lesznek, akik beleállnak. De sokan lesznek olyanok is, akik kiszállnak az egészből, és nem lehet őket ezért majd hibáztatni. 

(Címlapképünkön: a Kölcsey Ferenc Gimnázium polgári engedetlenséghez csatlakozó tanárai, középen Törley Katalin. Forrás: Tanítanék Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.