Törley Katalin a tanárok polgári engedetlenségéről: Vannak, akik sokkal radikálisabb lépéseket tartanának jónak

Belpol

A polgári engedetlenségi mozgalomhoz frissen csatlakozott Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára szerint minél többen vannak, annál védettebbek és erősebbek a pedagógusok. Úgy látja, a belügy és a Nemzeti Pedagógus Kar közötti tárgyalás olyan, mintha bábok beszélgetnének egymással: valójában bohóckodás. Szerinte az engedetlenség lelkiismereti kérdés is. 

A Facebookon számolt be róla a Tanítanék Mozgalom, hogy a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai csatlakoztak a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum felhívásához, miszerint 2022 szeptemberétől polgári engedetlenség keretében „ismét kiállunk a szakmánk méltóságáért, munkakörülmények javításáért, diákjaink jövőjéért, egy jobb, szabadabb, demokratikusabb oktatási rendszerért.” Törley Katalint, a Tanítanék Mozgalom alapítóját, a Kölcsey tanárát kérdeztük. 

magyarnarancs.hu: Hányan csatlakoztak a tantestületből a polgári engedetlenséghez? 

Törley Katalin: A tantestület valamivel több mint harmada csatalkozott. Az év végi rohanásban állítottuk össze a névsort, tehát ez még később módosulhat. És mivel az engedetlenséget szeptemberre irányoztuk elő, ezért ez a szám tovább bővülhet később. 

magyarnarancs.hu: A többiek miért nem csatlakoztak? 

TK: Nem tudom mindenkinek a véleményét. Azt hiszem, hogy vannak, akik annyira elkeseredettek, hogy azt gondolják, már minek csatlakozzanak.

És vannak, akik ennél sokkal radikálisabb lépéseket tartanának jónak: vagy azt, hogy fogják a kalapjukat és felmondanak, vagy azt, hogy helyezzük letétbe a felmondó levelünket. 

Nyilván vannak olyanok, akik nem értenek egyet a tiltakozás ezen formájával. Illetve vannak, akik tartanak tőle, hiszen ez jogrendszeren kívüli, tudatos szabálysértést magában foglaló ellenállás, amire ráadásul Pintér Sándor első felszólalásában közölte, hogy komoly szankciói lesznek. Mi most azt fontolgatjuk, hogy megpróbálunk kampányt csinálni a csatlakozásra. Nyilván minél többen vagyunk, annál védettebbek és erősebbek vagyunk. Ezzel most kezdünk el foglalkozni. 

magyarnarancs.hu: Pintér Sándor tegnap találkozott a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével, a pedagógusok jövőjéről tárgyaltak.

TK: Ez egy kicsit olyan, mintha kormány az egyik kezére húzott bábja a másik kezére húzott bábjával beszélgetne. A pedagógus kar a kormány által létrehozott konzultatív testület, elég értelmezhetetlen jogi- és feladatkörökkel. Az elmúlt években kiderült, hogy amikor tisztességesen megszólaltak bizonyos ügyekben, annak sem volt foganatja. Lehet konzultálgatni meg tanácsokat adni, csak ha ezeket a döntéshozók nem fogadják meg, akkor egy idő után számot kéne vetni azzal, hogy ez értelmetlen. A pedagóguskar eddig ezt nem tette meg, és nem mondta, hogy feloszlatja magát. 

A legégetőbb bér- és munkakérdésekről nem esett szó a tárgyaláson. Most olyan a helyzet, hogy minden más fontos probléma – elavultság, korszerűtlenség, demokráciadeficit, túlközpontosítottság – egyszerűen nem megközelíthető addig, amíg a pedagógustársadalom, az oktatásban dolgozók összessége ilyen méltatlan munkakörülmények között kénytelen végezni a munkáját. Nem tudom üdvrivalgással fogadni ezt a tárgyalást. 

magyarnarancs.hu: Úgy érzi, hogy a kormány valójában magával tárgyal és nem a pedagógusokkal, és az egész csak egy színjáték?

TK: Nagyon furcsa helyzet lehet a pedagógus kar számára, mert nyilván vannak ott lelkiismeretes és jóakaratú emberek. De ez valóban egy bohóckodás. Eljátsszák azt, hogy konzultálnak valakivel, de valójában magukkal konzultálnak – miközben a pedagógus kart sem hallgatják meg soha. Akkor meg minek az egész? 

magyarnarancs.hu: Elvileg nyáron folytatják a tárgyalásokat. Ekkor szóba kerülhet a bérrendezés is. 

TK: Most Brüsszelre mutogatnak, hogy miattuk nem tudnak fizetni a tanároknak. Itt van egy tízmilliós ország, az itt élők azért fizetnek adót, hogy a nagy rendszereket – egészségügy, oktatásügy, szociális szféra – a kormányzat, az állam fenntartsa megfelelő minőségben. 

Azt szeretném kérdezni, hogy miért Brüsszelre várunk, és ha arra várunk, akkor mi történik az adóforintjainkkal, azon túl, hogy visszaosztják a választások előtt és kiürítik a kasszát? 

Persze, hogy nem tudnak saját maguk bért fizetni, mert amit erre kellett volna áldozni, azt szétosztogatták – teljesen felelőtlenül. 

magyarnarancs.hu: A polgári engedetlenségi mozgalommal tudnak kellő nyomást gyakorolni a döntéshozókra? Főleg most, hogy törvény tiltja a sztrájkot?

TK: Nincsen más eszköz a kezükben. A tiltakozásra és az érdekérvényesítésre alkalmas jogi eszközöket kivették a kezünkből. Nagyon szeretnék hinni abban, hogy kellő számú iskola és oktatási intézmény áll ebbe bele, és akkor létrejön egy olyan kritikus tömeg, amit fenyegetni nem lehet, és tud nyomást gyakorolni. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy nagyon sokunk számára ez egyfajta lelkiismereti kérdés is.

Nem maradunk benne egy olyan rendszerben szó nélkül, ami megaláz, elnyom, méltatlan körülmények között tart minket.

Egyrészt saját magunk, másrészt a tanítványaink érdekei miatt. A feladatunk része, hogy megmutassuk edukatív módon a társadalomnak, hogy az ember kiáll magáért, bizonyos értékekért, és nem hagyja, hogy kalodába zárják és igába hajtsák a fejét. 

A télen és tavasszal lezajlott polgári engedetlenség és sztrájk nagyon sokak számára felemelő volt még akkor is, ha nem ért célt. Mivel sem a szakszervezetek, sem a polgári engedlenségi mozgalom által megfogalmazott szabadságjogokra – tehát a sztrájkjogra – vonatkozó követelések nem teljesültek, és a helyzet egyre romlik, ezért szerintem sokan lesznek, akik beleállnak. De sokan lesznek olyanok is, akik kiszállnak az egészből, és nem lehet őket ezért majd hibáztatni. 

(Címlapképünkön: a Kölcsey Ferenc Gimnázium polgári engedetlenséghez csatlakozó tanárai, középen Törley Katalin. Forrás: Tanítanék Facebook)

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk