Törley Katalin a tanárok polgári engedetlenségéről: Vannak, akik sokkal radikálisabb lépéseket tartanának jónak

Belpol

A polgári engedetlenségi mozgalomhoz frissen csatlakozott Kölcsey Ferenc Gimnázium tanára szerint minél többen vannak, annál védettebbek és erősebbek a pedagógusok. Úgy látja, a belügy és a Nemzeti Pedagógus Kar közötti tárgyalás olyan, mintha bábok beszélgetnének egymással: valójában bohóckodás. Szerinte az engedetlenség lelkiismereti kérdés is. 

A Facebookon számolt be róla a Tanítanék Mozgalom, hogy a fővárosi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai csatlakoztak a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum felhívásához, miszerint 2022 szeptemberétől polgári engedetlenség keretében „ismét kiállunk a szakmánk méltóságáért, munkakörülmények javításáért, diákjaink jövőjéért, egy jobb, szabadabb, demokratikusabb oktatási rendszerért.” Törley Katalint, a Tanítanék Mozgalom alapítóját, a Kölcsey tanárát kérdeztük. 

magyarnarancs.hu: Hányan csatlakoztak a tantestületből a polgári engedetlenséghez? 

Törley Katalin: A tantestület valamivel több mint harmada csatalkozott. Az év végi rohanásban állítottuk össze a névsort, tehát ez még később módosulhat. És mivel az engedetlenséget szeptemberre irányoztuk elő, ezért ez a szám tovább bővülhet később. 

magyarnarancs.hu: A többiek miért nem csatlakoztak? 

TK: Nem tudom mindenkinek a véleményét. Azt hiszem, hogy vannak, akik annyira elkeseredettek, hogy azt gondolják, már minek csatlakozzanak.

És vannak, akik ennél sokkal radikálisabb lépéseket tartanának jónak: vagy azt, hogy fogják a kalapjukat és felmondanak, vagy azt, hogy helyezzük letétbe a felmondó levelünket. 

Nyilván vannak olyanok, akik nem értenek egyet a tiltakozás ezen formájával. Illetve vannak, akik tartanak tőle, hiszen ez jogrendszeren kívüli, tudatos szabálysértést magában foglaló ellenállás, amire ráadásul Pintér Sándor első felszólalásában közölte, hogy komoly szankciói lesznek. Mi most azt fontolgatjuk, hogy megpróbálunk kampányt csinálni a csatlakozásra. Nyilván minél többen vagyunk, annál védettebbek és erősebbek vagyunk. Ezzel most kezdünk el foglalkozni. 

magyarnarancs.hu: Pintér Sándor tegnap találkozott a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével, a pedagógusok jövőjéről tárgyaltak.

TK: Ez egy kicsit olyan, mintha kormány az egyik kezére húzott bábja a másik kezére húzott bábjával beszélgetne. A pedagógus kar a kormány által létrehozott konzultatív testület, elég értelmezhetetlen jogi- és feladatkörökkel. Az elmúlt években kiderült, hogy amikor tisztességesen megszólaltak bizonyos ügyekben, annak sem volt foganatja. Lehet konzultálgatni meg tanácsokat adni, csak ha ezeket a döntéshozók nem fogadják meg, akkor egy idő után számot kéne vetni azzal, hogy ez értelmetlen. A pedagóguskar eddig ezt nem tette meg, és nem mondta, hogy feloszlatja magát. 

A legégetőbb bér- és munkakérdésekről nem esett szó a tárgyaláson. Most olyan a helyzet, hogy minden más fontos probléma – elavultság, korszerűtlenség, demokráciadeficit, túlközpontosítottság – egyszerűen nem megközelíthető addig, amíg a pedagógustársadalom, az oktatásban dolgozók összessége ilyen méltatlan munkakörülmények között kénytelen végezni a munkáját. Nem tudom üdvrivalgással fogadni ezt a tárgyalást. 

magyarnarancs.hu: Úgy érzi, hogy a kormány valójában magával tárgyal és nem a pedagógusokkal, és az egész csak egy színjáték?

TK: Nagyon furcsa helyzet lehet a pedagógus kar számára, mert nyilván vannak ott lelkiismeretes és jóakaratú emberek. De ez valóban egy bohóckodás. Eljátsszák azt, hogy konzultálnak valakivel, de valójában magukkal konzultálnak – miközben a pedagógus kart sem hallgatják meg soha. Akkor meg minek az egész? 

magyarnarancs.hu: Elvileg nyáron folytatják a tárgyalásokat. Ekkor szóba kerülhet a bérrendezés is. 

TK: Most Brüsszelre mutogatnak, hogy miattuk nem tudnak fizetni a tanároknak. Itt van egy tízmilliós ország, az itt élők azért fizetnek adót, hogy a nagy rendszereket – egészségügy, oktatásügy, szociális szféra – a kormányzat, az állam fenntartsa megfelelő minőségben. 

Azt szeretném kérdezni, hogy miért Brüsszelre várunk, és ha arra várunk, akkor mi történik az adóforintjainkkal, azon túl, hogy visszaosztják a választások előtt és kiürítik a kasszát? 

Persze, hogy nem tudnak saját maguk bért fizetni, mert amit erre kellett volna áldozni, azt szétosztogatták – teljesen felelőtlenül. 

magyarnarancs.hu: A polgári engedetlenségi mozgalommal tudnak kellő nyomást gyakorolni a döntéshozókra? Főleg most, hogy törvény tiltja a sztrájkot?

TK: Nincsen más eszköz a kezükben. A tiltakozásra és az érdekérvényesítésre alkalmas jogi eszközöket kivették a kezünkből. Nagyon szeretnék hinni abban, hogy kellő számú iskola és oktatási intézmény áll ebbe bele, és akkor létrejön egy olyan kritikus tömeg, amit fenyegetni nem lehet, és tud nyomást gyakorolni. Ugyanakkor azt is gondolom, hogy nagyon sokunk számára ez egyfajta lelkiismereti kérdés is.

Nem maradunk benne egy olyan rendszerben szó nélkül, ami megaláz, elnyom, méltatlan körülmények között tart minket.

Egyrészt saját magunk, másrészt a tanítványaink érdekei miatt. A feladatunk része, hogy megmutassuk edukatív módon a társadalomnak, hogy az ember kiáll magáért, bizonyos értékekért, és nem hagyja, hogy kalodába zárják és igába hajtsák a fejét. 

A télen és tavasszal lezajlott polgári engedetlenség és sztrájk nagyon sokak számára felemelő volt még akkor is, ha nem ért célt. Mivel sem a szakszervezetek, sem a polgári engedlenségi mozgalom által megfogalmazott szabadságjogokra – tehát a sztrájkjogra – vonatkozó követelések nem teljesültek, és a helyzet egyre romlik, ezért szerintem sokan lesznek, akik beleállnak. De sokan lesznek olyanok is, akik kiszállnak az egészből, és nem lehet őket ezért majd hibáztatni. 

(Címlapképünkön: a Kölcsey Ferenc Gimnázium polgári engedetlenséghez csatlakozó tanárai, középen Törley Katalin. Forrás: Tanítanék Facebook)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.