Törvény nélkül a délkeleti végeken

Fényes nappal

Bűn

Némi elemózsiáért meg ágyneműhuzatért vert agyba-főbe egy férfit a saját házában két rabló június elején Mezőgyánban. A rémült házigazdát azzal fenyegették, megölik, ha szól a rendőrségnek. A helyszínen azt tapasztaltuk, a helyzet ennél is durvább.

„Nézze, ez olyan kicsi falu, hogy ha itt valaki elfingja magát, azt mindenki meghallja” – mondja a háza előtt ülő, hatvanas évei elején járó férfi, aki néhány évvel ezelőtt költözött vissza Budapestről Mezőgyánba. Ehhez képest állítja, nem hallott arról, hogy június elején egy helybeli férfit némi élelmiszerért összevert a portájára és házába behatoló két támadó. Pedig erről külön közleményt adott ki Békés megye főügyészsége, két embert őrizetbe, majd letartóztatásba helyeztek.

A Viharsarok egyik eldugott zugába, a román határhoz közeli Mezőgyánba a Sarkadkeresztúr és Zsadány közötti alsórendű útról kell letérni. A kicsinyke község népessége mára 900 fő alá csökkent, az előző népszámláláshoz képest csaknem 250 fővel, azaz bő egy évtized alatt több mint ötödével fogyatkozott. A helyiek azt mondják, nemcsak a fiatalok, hanem a középkorúak közül is sokan elmentek Gyulára, Békéscsabára, Budapestre vagy külföldre. A nyolcvanas évek elején még közel 3 ezer lakosa volt Mezőgyánnak. A megszólított emberek arra panaszkodnak, hogy nincs munkahely, nincs megélhetés. A kenyér kilója helyben 960 forint, de sokaknak sem pénze, sem lehetősége, hogy a közeli Sarkadra vagy a kicsit távolabbi Gyula üzleteibe vagy hipermarketjeibe menjen vásárolni, ahol olcsóbb minden.

„Itt tartunk!”

„Maga most ezért jött ide messziről, hogy erről írjon?” – hitetlenkedik egy középkorú asszony. Más viszont azzal kommentálja a történteket, hogy „már itt tartunk”. A terménylopás, azaz a burgonya felszedése, a kukoricacsövek letörése, az alma, a szilva és minden más leszedése mindennaposnak számít. A károsultak nem is értesítik a rendőrséget, az ilyen esetek gyakorisága miatt mindez már el sem éri az emberek ingerküszöbét. Egy hetvenes évei elején járó nyugdíjas férfi szerint nemcsak ebben a faluban van ez így, hanem a környéken máshol is, és jobb karjával nagyot csap a levegőbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.