Törvény nélkül a délkeleti végeken

Fényes nappal

Bűn

Némi elemózsiáért meg ágyneműhuzatért vert agyba-főbe egy férfit a saját házában két rabló június elején Mezőgyánban. A rémült házigazdát azzal fenyegették, megölik, ha szól a rendőrségnek. A helyszínen azt tapasztaltuk, a helyzet ennél is durvább.

„Nézze, ez olyan kicsi falu, hogy ha itt valaki elfingja magát, azt mindenki meghallja” – mondja a háza előtt ülő, hatvanas évei elején járó férfi, aki néhány évvel ezelőtt költözött vissza Budapestről Mezőgyánba. Ehhez képest állítja, nem hallott arról, hogy június elején egy helybeli férfit némi élelmiszerért összevert a portájára és házába behatoló két támadó. Pedig erről külön közleményt adott ki Békés megye főügyészsége, két embert őrizetbe, majd letartóztatásba helyeztek.

A Viharsarok egyik eldugott zugába, a román határhoz közeli Mezőgyánba a Sarkadkeresztúr és Zsadány közötti alsórendű útról kell letérni. A kicsinyke község népessége mára 900 fő alá csökkent, az előző népszámláláshoz képest csaknem 250 fővel, azaz bő egy évtized alatt több mint ötödével fogyatkozott. A helyiek azt mondják, nemcsak a fiatalok, hanem a középkorúak közül is sokan elmentek Gyulára, Békéscsabára, Budapestre vagy külföldre. A nyolcvanas évek elején még közel 3 ezer lakosa volt Mezőgyánnak. A megszólított emberek arra panaszkodnak, hogy nincs munkahely, nincs megélhetés. A kenyér kilója helyben 960 forint, de sokaknak sem pénze, sem lehetősége, hogy a közeli Sarkadra vagy a kicsit távolabbi Gyula üzleteibe vagy hipermarketjeibe menjen vásárolni, ahol olcsóbb minden.

„Itt tartunk!”

„Maga most ezért jött ide messziről, hogy erről írjon?” – hitetlenkedik egy középkorú asszony. Más viszont azzal kommentálja a történteket, hogy „már itt tartunk”. A terménylopás, azaz a burgonya felszedése, a kukoricacsövek letörése, az alma, a szilva és minden más leszedése mindennaposnak számít. A károsultak nem is értesítik a rendőrséget, az ilyen esetek gyakorisága miatt mindez már el sem éri az emberek ingerküszöbét. Egy hetvenes évei elején járó nyugdíjas férfi szerint nemcsak ebben a faluban van ez így, hanem a környéken máshol is, és jobb karjával nagyot csap a levegőbe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.