Még az olyanok számára is élmény lehet az Európai Tanácsnak, Lady Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője irányításával készült és most elfogadott dokumentuma, akik nagyon szkeptikusak közösségi ügyeinkkel kapcsolatban. Tulajdonképpen egy állásfoglalásról és egy abban kinyilvánított programról van szó, mely a melegek jogait érinti.
A dokumentum leszögezi: a mára a nyugati liberális demokráciákban kialakult jogi keretek elégségesek, de a mechanizmusokon, az alkalmazáson javítani kell, Európában éppúgy, mint a világ minden olyan államában, mellyel az uniónak kapcsolata van, s amelyekre ezért hatással lehet. Fontos szempont! Bár például a magyar demokrácia lebontása körül zajló mostani uniós viták fókuszában az általános jogi keretek, az úgynevezett fékek és ellensúlyok hiányának számonkérése áll, ám a jelek szerint az efféle, eddig példátlan vita immáron olyan konkrét következményeket is szült, mint a melegek jogainak érvényesítése, e jogok megsértésének közösségi tilalma.
Magyar szempontból van ennek az ügynek egy másik aktualitása is. A magyar diplomácia gőzerővel dolgozik azon, hogy átminősítse az ország kapcsolatrendszerét. Ennek szellemében járt itt nemrég a népének demokratikus részét maga ellen kihívó Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök, aki – Orbánhoz hasonlóan – egyre terhesebbnek érzi elődei modernizációs eltökéltségét, szekuláris elhivatottságát. De említhetnénk az azeri elnököt, Ilham Alijevet, akit Orbán Viktor többször is meglátogatott. És Nurszultan Nazarbajevet, Kazahsztán első emberét, akinek jelenlétében a magyar miniszterelnök az ottani demokratikus hagyományok nyilvánvaló fölényéről, magasrendűségéről beszélt, példaként állítva azt a világ elé. Nos, mindhárom ország azon 80 állam csoportjához tartozik, melyekben a melegjogokról nemhogy vita folyna, de épp ellenkezőleg, erős kormányzati akarat akadályozza e gondolatnak akár a felvetését is. Mi több, azzal, hogy a magyar parlament a „bejegyzett élettársi kapcsolatra” vonatkozó utalást kivette a polgári törvénykönyvből, Magyarország is vészesen közel került ahhoz, hogy felkerüljön erre a szégyenlistára.
Az ET most kiadott anyaga ezzel szemben nagyon egyértelműen fogalmaz: az EU-nak – és minden tagállamának, így Magyarországnak is – el kell ítélnie, méghozzá nyomatékosan és következményektől terhelve (actively) minden olyan vonatkozó jogsértést, ami a magyar kormány új barátai körében mindennaposnak számít; ugyanilyen módon elleneznie kell a jogok csorbítását, és fel kell lépnie a diszkrimináció megszüntetésével szemben.
Hogy mindenki pontosan értse a feladatot és tisztában legyen annak kiemelt fontosságával: a melegek jogainak tematikáját – áll a dokumentum ajánlásai között – be kell venni azokba az oktatási programokba, amelyeket uniós és tagországi tisztségviselőknek tartanak a jövőben, az uniós biztonsági és védelmi politika (CSDP) jegyében külföldre küldött missziók tagjainak, és a tagországok diplomáciai karának, illetve valamennyi érintett külképviselet munkatársának.
Érdekes lesz megfigyelni, miként teljesíti feladatát majd a bakui, ankarai, asztanai stb. magyar képviselet.
Egy azonban bizonyos: függetlenül Orbán Magyarországától, a világ mégiscsak jó irányba halad. Hisz szemmel látható: az efféle szövegek és a hozzájuk kapcsolódó akciók nem egyszerűen politikát csinálnak, hanem történelmet írnak.
