Útban a konkrétumok felé – az unió és a melegek világa

  • Ara-Kovács Attila
  • 2013. június 28.

Diplomáciai jegyzet

Függetlenül Orbán Magyarországától, a világ mégiscsak jó irányba halad. Az európai közösség szándékai és az azokhoz kapcsolódó akciók nem egyszerűen politikát csinálnak, hanem történelmet írnak.

Még az olyanok számára is élmény lehet az Európai Tanácsnak, Lady Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője irányításával készült és most elfogadott dokumentuma, akik nagyon szkeptikusak közösségi ügyeinkkel kapcsolatban. Tulajdonképpen egy állásfoglalásról és egy abban kinyilvánított programról van szó, mely a melegek jogait érinti.

A dokumentum leszögezi: a mára a nyugati liberális demokráciákban kialakult jogi keretek elégségesek, de a mechanizmusokon, az alkalmazáson javítani kell, Európában éppúgy, mint a világ minden olyan államában, mellyel az uniónak kapcsolata van, s amelyekre ezért hatással lehet. Fontos szempont! Bár például a magyar demokrácia lebontása körül zajló mostani uniós viták fókuszában az általános jogi keretek, az úgynevezett fékek és ellensúlyok hiányának számonkérése áll, ám a jelek szerint az efféle, eddig példátlan vita immáron olyan konkrét következményeket is szült, mint a melegek jogainak érvényesítése, e jogok megsértésének közösségi tilalma.

Magyar szempontból van ennek az ügynek egy másik aktualitása is. A magyar diplomácia gőzerővel dolgozik azon, hogy átminősítse az ország kapcsolatrendszerét. Ennek szellemében járt itt nemrég a népének demokratikus részét maga ellen kihívó Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök, aki – Orbánhoz hasonlóan – egyre terhesebbnek érzi elődei modernizációs eltökéltségét, szekuláris elhivatottságát. De említhetnénk az azeri elnököt, Ilham Alijevet, akit Orbán Viktor többször is meglátogatott. És Nurszultan Nazarbajevet, Kazahsztán első emberét, akinek jelenlétében a magyar miniszterelnök az ottani demokratikus hagyományok nyilvánvaló fölényéről, magasrendűségéről beszélt, példaként állítva azt a világ elé. Nos, mindhárom ország azon 80 állam csoportjához tartozik, melyekben a melegjogokról nemhogy vita folyna, de épp ellenkezőleg, erős kormányzati akarat akadályozza e gondolatnak akár a felvetését is. Mi több, azzal, hogy a magyar parlament a „bejegyzett élettársi kapcsolatra” vonatkozó utalást kivette a polgári törvénykönyvből, Magyarország is vészesen közel került ahhoz, hogy felkerüljön erre a szégyenlistára.

Az ET most kiadott anyaga ezzel szemben nagyon egyértelműen fogalmaz: az EU-nak – és minden tagállamának, így Magyarországnak is – el kell ítélnie, méghozzá nyomatékosan és következményektől terhelve (actively) minden olyan vonatkozó jogsértést, ami a magyar kormány új barátai körében mindennaposnak számít; ugyanilyen módon elleneznie kell a jogok csorbítását, és fel kell lépnie a diszkrimináció megszüntetésével szemben.

Hogy mindenki pontosan értse a feladatot és tisztában legyen annak kiemelt fontosságával: a melegek jogainak tematikáját – áll a dokumentum ajánlásai között – be kell venni azokba az oktatási programokba, amelyeket uniós és tagországi tisztségviselőknek tartanak a jövőben, az uniós biztonsági és védelmi politika (CSDP) jegyében külföldre küldött missziók tagjainak, és a tagországok diplomáciai karának, illetve valamennyi érintett külképviselet munkatársának.

Érdekes lesz megfigyelni, miként teljesíti feladatát majd a bakui, ankarai, asztanai stb. magyar képviselet.

Egy azonban bizonyos: függetlenül Orbán Magyarországától, a világ mégiscsak jó irányba halad. Hisz szemmel látható: az efféle szövegek és a hozzájuk kapcsolódó akciók nem egyszerűen politikát csinálnak, hanem történelmet írnak.

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt.