Útban a konkrétumok felé – az unió és a melegek világa

  • Ara-Kovács Attila
  • 2013. június 28.

Diplomáciai jegyzet

Függetlenül Orbán Magyarországától, a világ mégiscsak jó irányba halad. Az európai közösség szándékai és az azokhoz kapcsolódó akciók nem egyszerűen politikát csinálnak, hanem történelmet írnak.

Még az olyanok számára is élmény lehet az Európai Tanácsnak, Lady Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője irányításával készült és most elfogadott dokumentuma, akik nagyon szkeptikusak közösségi ügyeinkkel kapcsolatban. Tulajdonképpen egy állásfoglalásról és egy abban kinyilvánított programról van szó, mely a melegek jogait érinti.

A dokumentum leszögezi: a mára a nyugati liberális demokráciákban kialakult jogi keretek elégségesek, de a mechanizmusokon, az alkalmazáson javítani kell, Európában éppúgy, mint a világ minden olyan államában, mellyel az uniónak kapcsolata van, s amelyekre ezért hatással lehet. Fontos szempont! Bár például a magyar demokrácia lebontása körül zajló mostani uniós viták fókuszában az általános jogi keretek, az úgynevezett fékek és ellensúlyok hiányának számonkérése áll, ám a jelek szerint az efféle, eddig példátlan vita immáron olyan konkrét következményeket is szült, mint a melegek jogainak érvényesítése, e jogok megsértésének közösségi tilalma.

Magyar szempontból van ennek az ügynek egy másik aktualitása is. A magyar diplomácia gőzerővel dolgozik azon, hogy átminősítse az ország kapcsolatrendszerét. Ennek szellemében járt itt nemrég a népének demokratikus részét maga ellen kihívó Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök, aki – Orbánhoz hasonlóan – egyre terhesebbnek érzi elődei modernizációs eltökéltségét, szekuláris elhivatottságát. De említhetnénk az azeri elnököt, Ilham Alijevet, akit Orbán Viktor többször is meglátogatott. És Nurszultan Nazarbajevet, Kazahsztán első emberét, akinek jelenlétében a magyar miniszterelnök az ottani demokratikus hagyományok nyilvánvaló fölényéről, magasrendűségéről beszélt, példaként állítva azt a világ elé. Nos, mindhárom ország azon 80 állam csoportjához tartozik, melyekben a melegjogokról nemhogy vita folyna, de épp ellenkezőleg, erős kormányzati akarat akadályozza e gondolatnak akár a felvetését is. Mi több, azzal, hogy a magyar parlament a „bejegyzett élettársi kapcsolatra” vonatkozó utalást kivette a polgári törvénykönyvből, Magyarország is vészesen közel került ahhoz, hogy felkerüljön erre a szégyenlistára.

Az ET most kiadott anyaga ezzel szemben nagyon egyértelműen fogalmaz: az EU-nak – és minden tagállamának, így Magyarországnak is – el kell ítélnie, méghozzá nyomatékosan és következményektől terhelve (actively) minden olyan vonatkozó jogsértést, ami a magyar kormány új barátai körében mindennaposnak számít; ugyanilyen módon elleneznie kell a jogok csorbítását, és fel kell lépnie a diszkrimináció megszüntetésével szemben.

Hogy mindenki pontosan értse a feladatot és tisztában legyen annak kiemelt fontosságával: a melegek jogainak tematikáját – áll a dokumentum ajánlásai között – be kell venni azokba az oktatási programokba, amelyeket uniós és tagországi tisztségviselőknek tartanak a jövőben, az uniós biztonsági és védelmi politika (CSDP) jegyében külföldre küldött missziók tagjainak, és a tagországok diplomáciai karának, illetve valamennyi érintett külképviselet munkatársának.

Érdekes lesz megfigyelni, miként teljesíti feladatát majd a bakui, ankarai, asztanai stb. magyar képviselet.

Egy azonban bizonyos: függetlenül Orbán Magyarországától, a világ mégiscsak jó irányba halad. Hisz szemmel látható: az efféle szövegek és a hozzájuk kapcsolódó akciók nem egyszerűen politikát csinálnak, hanem történelmet írnak.

Figyelmébe ajánljuk

Hol az ember?

A megfilmesíthetetlen könyvek megfilmesítésének korát éljük – ezek pedig nagyrészt sci-fik. Herbert Ross Dűnéjének sokszor nekifutottak, mire Denis Villeneuve szerzői húrokat pengető két blockbustere végre a tömegek igényeit is képes volt kielégíteni; Isaac Asimov Alapítványából az Apple készített immár második évadát taposó, csillogó űroperát – a Netflix pedig az elmúlt évek egyik legnagyobb sikerű, kultikus hard sci-fijébe, Liu Ce-hszin kínai író Hugo-díjas A háromtest-triló­giá­jába vágott bele.

Nem viccelnek

  • - minek -

Poptörténeti szempontból is kerek jubileumokkal teli lesz ez az év is – novemberben lesz negyven éve, hogy megjelent a The Jesus and Mary Chain első kislemeze, a melódiát irgalmatlan sípolásba és nyavalyatörős ritmusba rejtő Upside Down.

Elszáll a madárnő

„Én nem tudok, és nem is szeretek a képeimről beszélni. Amit el tudok mondani, azt csak színnel tudom elmondani. Képeimbe belefestettem az életem tragédiáit és örömeit. Ez volt az életem” – halljuk a művész vallomását a kiállítás első termében, a falra vetített 1977-es rövidfilm részleteként.

Aktivizmus színészekkel

  • Erdei Krisztina

Csoszó Gabriella aktivista fotós, töretlen kitartással vesz részt az ellenzéki tüntetéseken és osztja meg képeit azokkal, akik szeretnének mást is látni, mint amit a NER kínál.

Házasok hátrányban

  • Kiss Annamária

Középkorú házaspár egy protokollparti után vendégül lát egy fiatal párt egyetemi lakosztályuk teraszán, hajnali kettőkor. Az elején mit sem sejtenek arról, hogy ez lesz valamennyiük életének talán leghosszabb éjszakája.

Koponyalabirintus

Az alighanem legelismertebb, világirodalmi rangú kortárs román író, Mircea Cărtărescu 2015-ös nagyregénye rendkívüli, monstruózus mű. Kiszámíthatatlan, szabálytalan, megterhelő. Pedig látszatra nagyon is egyszerű, már-már banális helyzetből indul.

Messziről jött zeneszerző

A Tigris és sárkány és a Hős filmzeneszerzője hat éve már járt is nálunk, mégis bemutatásra szorul a magyar koncertlátogatók előtt. A hatvanhat éves, kínai származású komponistáról hídemberként szokás beszélgetni, aki a hagyományos kínai klasszikus zenét tömegekhez vitte el a nyugati világban.

Az ajánlat

Napi rendszeres fellépéseinek sorában Magyar Péter a múlt pénteken a Klubrádióban járt, ahol Bolgár György műsorában mindenféle kijelentéseket tett Ukrajnáról, illetve az ukrajnai háborúról.

A hegyi ember

Amikor 2018 februárjában Márki-Zay Péter az addig bevehetetlennek hitt Hódmezővásárhelyen, az akkoriban igen befolyásos Lázár János városában az időközi polgármester-választáson magabiztosan legyőzte fideszes ellenfelét, reálisnak tűnt, hogy mindez megismételhető „nagyban” is a tavaszi országgyűlési választásokon.

„Pályáznék, csak nem tudom, kivel”

Miért meghatározó egy társadalom számára a migrációról szóló vita? Hogyan változott a meg Berlin multikulturális közege? Saját történetei megírásáról és megrendezéseiről beszélgettünk, budapesti, román és berlini színházi előadásokról, de filmtervei is szóba kerültek. Kivel lehet itt azokra pályázni?

Pusztítás földön, vízen, levegőben

A magyarországi üvegházhatású gázkibocsátás csaknem háromszorosa került a levegőbe az ukrajnai háború első másfél évében. Óriási mértékű a vízszennyeződés, állatfajok kerültek a kipusztulás szélére. Oroszország akár fél évszázadra való természeti kárt okozott 2023 közepéig-végéig.

Alkotmányos vágy

A magyar mezőgazdaság tizenkét éve felel meg az Alaptörvénybe foglalt GMO-mentességnek, takarmányozáshoz tavaly is importálni kellett genetikailag módosított szóját. A hagyományos szója vetésterülete húsz éve alig változik itthon, pedig a szakértő szerint lehetne versenyezni az ukrán gazdákkal.