Egotrip

Sajó László: Öt és feles

Viszonylatok  

Egotrip

(69-es villamos, Mexikói út–Rákospalota, Erdőkerülő utca)

A viszonylat K. Dezsőnek az Erzsébet királyné útján kezdődik, az alagútnál (vonzódik az alagutakhoz, különösen ha vasútiak és gyalogosak, lásd például a tunert a Bajza utca végében), vagy másoknak a Trófeánál (ő csak kívülről, ám ezeregyszer). Szükség esetén lehet hugyozni a töltés oldalában, bokorban, csak ő látja a trófeás cigiző vendégeket.

Laky Adolf utca, ugorjunk. (Annyit azért: Laky Adolf ötvösművész, mecénás, részt vett az 1848–49-es szabadságharcban, az 1867. évi koronázáskor ő javította ki Szent István koronáját és ő készítette a koronázási ajándék díszszekrényeit. Most már ezt is tudja, míg naponta járt erre, ezt se.)

Nagy Lajos király útja / Czobor utca, itt kanyarodik el a 3-as villamos (majd megyünk arra is), itt kell leszállni az Uzsoki kórházhoz. Járt itt K. Dezső, nem egyszer, nem mesélek. Csak annyit: egyszer eltévedt, kórtermi folyosókon bolyongott, nyitott ajtókon látott ágyon fekvő betegekre, jött egy nővér, kit keres?, K. Dezső nem találta a helyes választ, én csak úgy…, a nővér lecsap, beteg? miért van utcai ruhában?, nem hoztam pizsamát, mondta volna a tréfás kedvű K. Dezső, de nem volt kedve viccelni, valahogy kimagyarázta és kimenekült. Egészen a sarkon levő kocsmáig (illene tudnia a nevét, de már úgysincs meg, helyén Nemzeti, naná, Dohánybolt). Kivételesen nem Unicumot kért, Jamesont, az úgysincs. „Jéggel?” A pultos barátságos ember és a vécékulcs őre. Egyszer valami könyvet is elővett, mármint K. Dezső, vele szemben százéves kurva, finoman és észrevétlenül megtörölve korsaja peremét, megkérdezte, már ne haragudjon, milyen könyvet tart a kezében? Mesék, esszékek? Máskor pedig a hely mókamestere szólította meg, bazdmeg, én minden reggel tiszta gatyát veszek. Pénteken már öt van rajtam. Röhög a kocsma, K. Dezsőstül.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.