Szécsi Noémi

Nem és nem

Drága nővéreim

Egotrip

Január elején még egy darabig lehet a karácsonyi ajándékokról mesélni, nem?

Kaptam karácsonyra egy nagy és nehéz Salute Sisterhood feliratú gyűrűt. A lányom hozta egy tőlünk nyugatra eső európai országból, ahol azt a világot, amelyben én felnőttem és jelenleg is élek, „heteropatriarchális értékrendnek” nevezik, és ahol a feminizmus már áru is lehet a fast fashion piacon. Azzal adta át a dolgot, hogy nagyon olcsó volt és nem tudott neki ellenállni. Én pedig azzal köszöntem meg, hogy ha nincs „Fuck Sisterhood”, akkor voltaképpen ez is jó lesz. Mindig felveszem majd, amikor olyan sikeres nők eredményeiről írok, akik rátermettségük által képesek áttörni az üvegplafont. Vagy ha gyéren kivilágított, rossz közbiztonságú környéken járok sötét éjszaka.

Mert, ahogy említettem, ez egy súlyos gyűrű. Akkor sem felejtem majd el, hogy az ujjamon van, amikor éppen csak elgondolkodom azon, milyen szerepet töltöttek be mindeddig a magyar nők a politikában. Vagy hogy mekkora teret hódíthatnak maguknak ezután, hogy idén akár női köztársasági elnökünk is lehet. Vagy ha éppen azon merengek: ha létezett politikai ellenfeleket egyesítő, árkokat betemető gondolat, akkor az az volt, hogy a politikai hatalom sokkal komolyabb dolog annál, hogy bárki túlzott nagylelkűséggel nőket engedhetne a közelébe.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.