Cseresnyési László

Nyelv és neurózis

Nyelvem bús lelke

Egotrip

Huhogjon bár a sok liberális, én örülök, hogy van már a kormánynak Nyelvstratégiai Intézete, így nem kell aggódni nyelvem értékvesztése miatt (bármit is jelentsen ez), meg amiatt sem, hogy (mint olvasom) gondolkodásom beszűkült, fogalmaim pedig homályossá, pontatlanná váltak.

A miniszterelnök úr beiktatási beszédében foglaltaknak megfelelően meg fog valósulni a szavak jelentésének szabályozása, ami nem lesz könnyű, mert ha valóban azt akarjuk, hogy Rend legyen a szójelentésekben, akkor centrális erőterünk nyelvészeinek a régi szövegek egységesítését is vállalniuk kell. Például a bús melléknév jelentése nem elég egységes az alábbi esetekben: bús düledékeiden, bús hadát, bús tisztemet. Lépni kell tehát, és nincs sok időnk, mert mindjárt kezdődik a tanév.

Mit jelent az, hogy homályosak és pontatlanok a fogalmaink? Miféle viszony van szó és fogalom között? A nyelv hat-e a gondolkodásra, vagy viszont? Különböznek-e egymástól az egyes nyelvek fogalmai? Eddig azt hittem, hogy ezek nehéz kérdések, és még elbabrálunk velük pár évszázadig. Szerintem nem tévedett egyébként Arisztotelész abban, hogy a szavak életlensége, körvonalazatlansága a nyelv működésének előfeltétele: nem természetellenes állapot (Organon 165a). Lássuk be, hogy nincs két egyforma sámli, és minden kézcsók kicsit más, azaz a világ dolgainak különbségei korlátlanok, és a nyelv (véges számú) szavai éppen a körvonalazatlanságuk, rugalmasságuk révén képesek e sokféleséget megragadni. A különböző nyelvek szavai eltérően osztályozzák a dolgokat, pl. a megmond és a megtanít megfelelője egyaránt a japán oshieru lehet: Namae o oshiete kudasai 'Megmondaná a nevét?', Eigo o oshiete kudasai! 'Tanítana angolul?' A japánok mindazonáltal meg tudják különböztetni az egyszerű információ közlését és az összetett ismeretek átadását. A magyarok is sejtik, hogy a barack (angol peach/apricot) és a hagyma (angol onion/leek/garlic) szó által jelölt nyelvi kategória különböző növényeket foglal egybe. A nagyi megcsúszott és A kocsim megcsúszott mondatokban az angol nem ugyanazt az igét használja (slip és skid), de ez aligha jelenti azt, hogy a magyarok kevésbé fogékonyak az élő és élettelen megkülönböztetésére. Még egy példa: az ószövetségi kor zsidósága nyilván felfogta a szavak és a dolgok különbségét, bár a bibliai héberben a davar (dvarim) 'szó' és 'dolog' jelentésben is használatos volt. Mózes azt mondja az Úrnak, hogy ő nem ékesszóló ('ish dvarim 'a szavak embere', Exod. 4:10), a Királyok 2. könyvében pedig "a nép hallgatott, egy szót (davar) se válaszolt" (18:36), viszont a shoresh davar jelentése 'a dolog gyökere' (Jób 19:28), a davar ra' pedig 'rossz dolog' (Deut. 17:1). Egyébként a japán koto szónak is pont ugyanez a két jelentése van: 'szó' és 'dolog'. A mai héberben a davar szokásos jelentése 'dolog', de a ma csak 'szó' értelemben használt, arámiból kölcsönzött milah (milim) a régiségben 'dolog' értelemben is előfordult, vö. Dániel 2:10 sk. Mit mutatnak ezek a példák? Azt, hogy a nyelv elemei természetüknél fogva életlenek, továbbá, hogy a fogalom és a szójelentés tartománya nem azonos. A fogalmi gondolkodás, érvelés korlátait sem a nyelvünk kategóriái jelölik ki. A kínaiak például ismerik a feltételes érvelés típusait, bár a nyelvükben egyetlen mondat felel meg az európai nyelvek háromfajta feltételes szerkezetének, pl. Ha nyerek / nyernék / nyertem volna a lottón, veszek / vennék / vettem volna egy házat (Ruguo wo zhongle letou, wo jiu hui mai yidong fangzi). Bár a kínai "hipotetikus gondolkodás deficitjének" ötlete felvetődött, könnyűnek találtatott, ahogy könnyű fajsúlyú az a tanulmány is, amelyikben azt olvasom, hogy a keleti ember másként éli meg a szégyent, mint az európai, mert a "szégyen" japán, kínai stb. megfelelőinek és az angol shame 'szégyen' szónak a használata nagyon más. Mintha azt állítaná a kolléga, hogy az angol cat magyar megfelelője a kutya - azzal a megszorítással persze, hogy az előbbi dorombol, az utóbbi meg ugat és csóválja a farkát.

Attól tartok, hogy politikus nyelvstratégáink és nyelvstratéga politikusaink keveset tudnak a fogalmakról, viszont semmit sem a szavakról - és ez a két típusú tudás aligha segíti majd egymást. Arról viszont a komoly szaktudósok sem tudnak túl sokat, hogy a szavak milyen mértékben hatnak vissza a közgondolkodásra és a nyelvi attitűdökre. Sokan hiszünk azonban abban, hogy ha a nyelvhasználatunkban figyelünk a könnyen sebezhető társadalmi csoportok, kisebbségek érzékenységére, akkor ez jót tesz a közgondolkodásnak. Világos például, hogy a "magyarok és zsidók együttélése", a "magyarok és cigányok (romák) közti feszültség", vagy akár a "magyarországi németek" kifejezés olyan etnicista nemzetfogalmat tükröz, ami kizárja, hogy képesek legyünk normális emberként, azaz "kötőjelesen" gondolkodni, vö. angol Chinese-Americans. Azt hiszem, hogy a mai magyar nyelv ismer ugyan magyar zsidókat, de zsidó magyarokat és cigány magyarokat nem. A "vagy egyik, vagy másik" szemléleten alapuló otromba nyelvhasználat kiigazítása persze legfeljebb csak egy újabb hisztériahullámot válthat ki a nálunk eleve nyelvi terrornak minősített politikai korrektséggel szemben. Az sem lehet kétséges egyébként, hogy a közgondolkodás, a társadalmi attitűdök inkább hatnak a nyelvre, mint fordítva. Mindig éppúgy figyelünk a beszélgetőtársunk vélhető szándékára, mint a szavaira, és elkészítjük az attitűdjeinek a térképét. Például a zsidó szóhoz nem társul negatív attitűd, de ha valaki kijelenti, hogy Egy zsidó ügyvéd védte a gyilkost a tárgyaláson, akkor már kész is róla a térkép. Nem a nyelv csinál minket, hanem mi a nyelvet. Érdekes például, ahogy nemrég a cigánybűnözés szóhoz való viszony vált a tisztesség próbakövévé, és némi konszenzus alakult ki: ez a kifejezés rasszista, egy etnikumot kollektíve bélyegez meg. Értem, de biztos, hogy ez az összetétel nyelvtani alkatából következik? A cigánybűnözés nyelvtanilag ugyanolyan típusú összetétel, mint a katonazene. Az utóbbi a szótár szerint egyszerűen a katonák által előadott zenére utal, tehát nem sugallja azt, hogy a katonák mind muzikálisak lennének, és mindig számítanunk kellene arra, hogy egy katona a 6-os villamoson egyszer csak előrántja a réztrombitáját, és egy szép, pattogós indulóval szórakoztat el minket. Ha viszont a magyar lakosság 93 százalékában élne az a hiedelem, hogy egy ilyen esemény bármikor megtörténhet, 61 százalékuk pedig úgy vélekedne, hogy a katonák már csak ilyenek: a vérükben van a közterületi trombitálás, akkor ez jelentésbővülést okozhatna. És ki kellene egészíteni a szótári címszót: katonazene 2. 'a katonákat jellemző eredendő muzikalitás, zenei érzék'. A cigányok és a bűnözés összekapcsolásának társaslélektani folyamata már lezajlott, tehát ugyanez megtörténhet a katonák és a zene viszonyában is. Nem szeretjük a nyelvtant, de ez van.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.