Egotrip

Szécsi Noémi: Nem és nem

A fajok eredete

Egotrip

Egy teljesen jelentéktelen papírcetlit bemutató tárló előtt ténfergek. Azon múzeumi tárgyak sorába tartozik, amelyeket elsősorban az a személy határoz meg, akihez köthető, ezen pedig az áll, hogy Charles Darwin részére állították ki és nyilvános boncolások látogatására jogosít fel.

A jómódú kíváncsiak, a szakmabeliek és az anatómiát tanulmányozó diákok privilégiumának számító boncolás – ma sem egy arénasport – legalizálása után, a 19. század elején sem lehetett ilyen performance-ra csak úgy betévedni, hiszen a fennálló tilalmak, tabuk és félelmek mellett meglehetősen nehéz volt biztosítani a kellő számú holttestet. Az egyetemi városok néha nem tudtak elegendő kivégzett bűnözőt prezentálni – különösen a női halálraítélt volt kevés, a bűnözésben való alulreprezentáltságuk miatt. Orvosi képzése miatt Edinburgh-ban például olyan kereslet mutatkozott boncolandó testekre, hogy magas haszon mellett még ír hullákat is megérte importálni.

Mindezt a National Museum of Scotland boncolástörténeti kiállításán tudom meg, papírmasé anatómiai babák, sírrablásbiztos koporsók és akasztásokat ábrázoló nyomatok között bolyongva. Darwin jogosítványa csak futó kuriózum itt, végül nem sok időt töltött boncolásokon: 16 éves korában került az edinburgh-i orvosi egyetemre, de sohasem fejezte be a tanulmányait. Feltehetőleg nem csigázta fel annyira az emberi test rejtélye, az élet és halál feletti hatalom, a gyógyítás képességének birtoklása, annál inkább az élet eredete, a fajok gazdagsága, az öröklődés enigmái. Nem nyomasztotta kényszer a megélhetését illetően, így élhetett a kedvteléseinek. Évekig tartó tapasztalatszerző útra indult, aztán kertészek által művelt mintagazdaságtól körülvett, állatkísérletekre használt baromfiudvarral is megtoldott, hatalmas házban elvonulva, népes családja körében különféle betegségektől szenvedve évtizedekig csiszolta elméletét, amelynek következményeitől ő maga is rettegett. Egyesek szerint pusztán szellemi szemfényvesztő volt, aki mások – többek közt saját nagyapja, Erasmus Darwin – evolúciós elméleteit kisajátítva szabadította a gonoszt a világra. Mindenesetre A fajok eredete szövegében ott áll feketén-fehéren, hogy a természetes kiválasztódás által olyan szintet ért el az emberiség, hogy ezt nem hagyhatjuk kicsúszni a kezünkből. Mindkét nem képviselőinek őrizkednie kell a házasságtól (értsd: gyerekcsinálástól), ha testi vagy szellemi értelemben alsóbbrendűek („inferior in body or mind”, ahogyan Darwin fogalmaz). Innen indult tehát azon köznyelvi fordulat karrierje, amely ma az „ennek nem kéne szaporodnia” formában él az ismert emberek gólyahíreit nyilvánosságra hozó posztokhoz fűzött kommentekben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.