Egotrip

Szécsi Noémi: Nem és nem

A fajok eredete

Egotrip

Egy teljesen jelentéktelen papírcetlit bemutató tárló előtt ténfergek. Azon múzeumi tárgyak sorába tartozik, amelyeket elsősorban az a személy határoz meg, akihez köthető, ezen pedig az áll, hogy Charles Darwin részére állították ki és nyilvános boncolások látogatására jogosít fel.

A jómódú kíváncsiak, a szakmabeliek és az anatómiát tanulmányozó diákok privilégiumának számító boncolás – ma sem egy arénasport – legalizálása után, a 19. század elején sem lehetett ilyen performance-ra csak úgy betévedni, hiszen a fennálló tilalmak, tabuk és félelmek mellett meglehetősen nehéz volt biztosítani a kellő számú holttestet. Az egyetemi városok néha nem tudtak elegendő kivégzett bűnözőt prezentálni – különösen a női halálraítélt volt kevés, a bűnözésben való alulreprezentáltságuk miatt. Orvosi képzése miatt Edinburgh-ban például olyan kereslet mutatkozott boncolandó testekre, hogy magas haszon mellett még ír hullákat is megérte importálni.

Mindezt a National Museum of Scotland boncolástörténeti kiállításán tudom meg, papírmasé anatómiai babák, sírrablásbiztos koporsók és akasztásokat ábrázoló nyomatok között bolyongva. Darwin jogosítványa csak futó kuriózum itt, végül nem sok időt töltött boncolásokon: 16 éves korában került az edinburgh-i orvosi egyetemre, de sohasem fejezte be a tanulmányait. Feltehetőleg nem csigázta fel annyira az emberi test rejtélye, az élet és halál feletti hatalom, a gyógyítás képességének birtoklása, annál inkább az élet eredete, a fajok gazdagsága, az öröklődés enigmái. Nem nyomasztotta kényszer a megélhetését illetően, így élhetett a kedvteléseinek. Évekig tartó tapasztalatszerző útra indult, aztán kertészek által művelt mintagazdaságtól körülvett, állatkísérletekre használt baromfiudvarral is megtoldott, hatalmas házban elvonulva, népes családja körében különféle betegségektől szenvedve évtizedekig csiszolta elméletét, amelynek következményeitől ő maga is rettegett. Egyesek szerint pusztán szellemi szemfényvesztő volt, aki mások – többek közt saját nagyapja, Erasmus Darwin – evolúciós elméleteit kisajátítva szabadította a gonoszt a világra. Mindenesetre A fajok eredete szövegében ott áll feketén-fehéren, hogy a természetes kiválasztódás által olyan szintet ért el az emberiség, hogy ezt nem hagyhatjuk kicsúszni a kezünkből. Mindkét nem képviselőinek őrizkednie kell a házasságtól (értsd: gyerekcsinálástól), ha testi vagy szellemi értelemben alsóbbrendűek („inferior in body or mind”, ahogyan Darwin fogalmaz). Innen indult tehát azon köznyelvi fordulat karrierje, amely ma az „ennek nem kéne szaporodnia” formában él az ismert emberek gólyahíreit nyilvánosságra hozó posztokhoz fűzött kommentekben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.