Egotrip

Szécsi Noémi: Nem és nem

A fajok eredete

Egotrip

Egy teljesen jelentéktelen papírcetlit bemutató tárló előtt ténfergek. Azon múzeumi tárgyak sorába tartozik, amelyeket elsősorban az a személy határoz meg, akihez köthető, ezen pedig az áll, hogy Charles Darwin részére állították ki és nyilvános boncolások látogatására jogosít fel.

A jómódú kíváncsiak, a szakmabeliek és az anatómiát tanulmányozó diákok privilégiumának számító boncolás – ma sem egy arénasport – legalizálása után, a 19. század elején sem lehetett ilyen performance-ra csak úgy betévedni, hiszen a fennálló tilalmak, tabuk és félelmek mellett meglehetősen nehéz volt biztosítani a kellő számú holttestet. Az egyetemi városok néha nem tudtak elegendő kivégzett bűnözőt prezentálni – különösen a női halálraítélt volt kevés, a bűnözésben való alulreprezentáltságuk miatt. Orvosi képzése miatt Edinburgh-ban például olyan kereslet mutatkozott boncolandó testekre, hogy magas haszon mellett még ír hullákat is megérte importálni.

Mindezt a National Museum of Scotland boncolástörténeti kiállításán tudom meg, papírmasé anatómiai babák, sírrablásbiztos koporsók és akasztásokat ábrázoló nyomatok között bolyongva. Darwin jogosítványa csak futó kuriózum itt, végül nem sok időt töltött boncolásokon: 16 éves korában került az edinburgh-i orvosi egyetemre, de sohasem fejezte be a tanulmányait. Feltehetőleg nem csigázta fel annyira az emberi test rejtélye, az élet és halál feletti hatalom, a gyógyítás képességének birtoklása, annál inkább az élet eredete, a fajok gazdagsága, az öröklődés enigmái. Nem nyomasztotta kényszer a megélhetését illetően, így élhetett a kedvteléseinek. Évekig tartó tapasztalatszerző útra indult, aztán kertészek által művelt mintagazdaságtól körülvett, állatkísérletekre használt baromfiudvarral is megtoldott, hatalmas házban elvonulva, népes családja körében különféle betegségektől szenvedve évtizedekig csiszolta elméletét, amelynek következményeitől ő maga is rettegett. Egyesek szerint pusztán szellemi szemfényvesztő volt, aki mások – többek közt saját nagyapja, Erasmus Darwin – evolúciós elméleteit kisajátítva szabadította a gonoszt a világra. Mindenesetre A fajok eredete szövegében ott áll feketén-fehéren, hogy a természetes kiválasztódás által olyan szintet ért el az emberiség, hogy ezt nem hagyhatjuk kicsúszni a kezünkből. Mindkét nem képviselőinek őrizkednie kell a házasságtól (értsd: gyerekcsinálástól), ha testi vagy szellemi értelemben alsóbbrendűek („inferior in body or mind”, ahogyan Darwin fogalmaz). Innen indult tehát azon köznyelvi fordulat karrierje, amely ma az „ennek nem kéne szaporodnia” formában él az ismert emberek gólyahíreit nyilvánosságra hozó posztokhoz fűzött kommentekben.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.