Egotrip

Szécsi Noémi: Nem és nem

Novák és társai

Egotrip

Az első nő, aki a magyar politikatörténetben magasabb állami tisztség betöltésére kapott megbízást, jóval kevesebb ideig élvezhette az őt kinevezők bizalmát, mint a nemrégiben lemondott köztársasági elnök, Novák Katalin.

Bédy-Schwimmer Róza 1918 novemberétől 1919 januárjáig szolgált Károlyi Mihály kormányának berni követeként – és ezzel a világ első női nagyköveteként –, ám mielőtt bármihez komolyan hozzáfoghatott volna, hazahívták. Nem mintha teljesen fogalmatlan politikai újonc lett volna, hiszen 1913-ban társnőivel sikeres nemzetközi nőkongresszust szervezett Budapestre, az I. világháború kitörését követően részt vett a pacifista mozgalomban, és két alkalommal is találkozhatott Woodrow Wilson amerikai elnökkel. De a férfiak játszmáiban csak egy senki volt. Magyarország világháború utáni helyzetében persze a csoda is kevés lett volna a diplomáciában, hiszen a politikusnak nevelt, sok évtizedes pártharcokon edződött, szálfatermetű, elegáns, keresztény, arisztokrata férfi, gróf Apponyi Albert sem tudott olyan sokra vergődni két évvel később a trianoni béke­tárgyaláson. Ugyan mire ment volna bárhol az Apponyihoz hasonlóan poliglott és született szónok, de negyvenes, meglehetősen egyéni megjelenésű, cvikkeres, zsidó származású nő?

Bédy-Schwimmer saját erejéből építette fel a pályáját a nőmozgalomban – sőt ő maga volt a századfordulós nőmozgalom a Nőtisztviselők Országos Egyesülete (1897), majd a Feministák Egyesülete (1904) alapító tagjaként. Azonban a magyar politika küzdőterére lépve ugyanúgy eldobható pártfunkcionáriussá vált, mint sok más, utána érkező nő. A polgári nőmozgalom az 1919 tavaszán érkező Kun Béláéknak éppen úgy nem volt eléggé balos, ahogy korábban a szociáldemokratáknak sem, akik a női szekció szócsövében, a Nőmunkásban már a századelőn azt hangoztatták, hogy a burzsoá asszonynak és a munkásnőnek sem a sérelmei, sem a céljai nem egyeznek, a testi munkát végző lányok-asszonyok inkább férfi társaikkal élnek sorsközösségben, a középosztálybeli nő munkaképesítéséért, politikai jogaiért harcoló feministákhoz semmi közük. De a Károlyit kiszolgáló feminista politikusnő éppen elég baloldalinak bizonyult a hatalomba belovagoló Horthy, vagyis a politikai tisztogatást végző emberei számára. Sőt az amerikaiak számára is, akik szocialistát gyanítottak benne, s így 1948-ban, New Yorkban bekövetkezett haláláig megtagadták tőle az amerikai állampolgárságot. A Horthy-korszak keresztény-konzervatív nőpolitikájának motorja pedig a maga nemében rendkívül talentumos és karizmatikus Tormay Cécile írónő, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének alapítója lett, amíg magánéleti botránya visszavonulásra nem késztette a közélettől.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.