Egotrip

Szécsi Noémi: Nem és nem

Novák és társai

Egotrip

Az első nő, aki a magyar politikatörténetben magasabb állami tisztség betöltésére kapott megbízást, jóval kevesebb ideig élvezhette az őt kinevezők bizalmát, mint a nemrégiben lemondott köztársasági elnök, Novák Katalin.

Bédy-Schwimmer Róza 1918 novemberétől 1919 januárjáig szolgált Károlyi Mihály kormányának berni követeként – és ezzel a világ első női nagyköveteként –, ám mielőtt bármihez komolyan hozzáfoghatott volna, hazahívták. Nem mintha teljesen fogalmatlan politikai újonc lett volna, hiszen 1913-ban társnőivel sikeres nemzetközi nőkongresszust szervezett Budapestre, az I. világháború kitörését követően részt vett a pacifista mozgalomban, és két alkalommal is találkozhatott Woodrow Wilson amerikai elnökkel. De a férfiak játszmáiban csak egy senki volt. Magyarország világháború utáni helyzetében persze a csoda is kevés lett volna a diplomáciában, hiszen a politikusnak nevelt, sok évtizedes pártharcokon edződött, szálfatermetű, elegáns, keresztény, arisztokrata férfi, gróf Apponyi Albert sem tudott olyan sokra vergődni két évvel később a trianoni béke­tárgyaláson. Ugyan mire ment volna bárhol az Apponyihoz hasonlóan poliglott és született szónok, de negyvenes, meglehetősen egyéni megjelenésű, cvikkeres, zsidó származású nő?

Bédy-Schwimmer saját erejéből építette fel a pályáját a nőmozgalomban – sőt ő maga volt a századfordulós nőmozgalom a Nőtisztviselők Országos Egyesülete (1897), majd a Feministák Egyesülete (1904) alapító tagjaként. Azonban a magyar politika küzdőterére lépve ugyanúgy eldobható pártfunkcionáriussá vált, mint sok más, utána érkező nő. A polgári nőmozgalom az 1919 tavaszán érkező Kun Béláéknak éppen úgy nem volt eléggé balos, ahogy korábban a szociáldemokratáknak sem, akik a női szekció szócsövében, a Nőmunkásban már a századelőn azt hangoztatták, hogy a burzsoá asszonynak és a munkásnőnek sem a sérelmei, sem a céljai nem egyeznek, a testi munkát végző lányok-asszonyok inkább férfi társaikkal élnek sorsközösségben, a középosztálybeli nő munkaképesítéséért, politikai jogaiért harcoló feministákhoz semmi közük. De a Károlyit kiszolgáló feminista politikusnő éppen elég baloldalinak bizonyult a hatalomba belovagoló Horthy, vagyis a politikai tisztogatást végző emberei számára. Sőt az amerikaiak számára is, akik szocialistát gyanítottak benne, s így 1948-ban, New Yorkban bekövetkezett haláláig megtagadták tőle az amerikai állampolgárságot. A Horthy-korszak keresztény-konzervatív nőpolitikájának motorja pedig a maga nemében rendkívül talentumos és karizmatikus Tormay Cécile írónő, a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségének alapítója lett, amíg magánéleti botránya visszavonulásra nem késztette a közélettől.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.