Várhegyi Éva: Ekotrip

Veszélyes vizeken

Egotrip

Amikor kitört a Covid-járvány, és a betegségek meg a lezárások emberek millióit és cégek tízezreit sújtották, fukarsággal vádoltam meg a magyar kormányt, amiért hathatós válságkezelő intézkedések helyett korábban eldöntött tételek átcímkézésével trükközött, és a terheket minél inkább másokra (önkormányzatokra, bankokra) igyekezett áthárítani.

Csak akkor lazított saját költségvetése gyeplőjén, amikor a válságra tekintettel az Európai Bizottság felfüggesztette az államok eladósodását fékező előírását, és a vállalatok támogatását illetően is elnézőbbé vált. Ám a magyar kormány még akkor is tartotta magát a „munkaalapú” gazdaság orbáni eszményéhez: a segítséget nem a rászoruló polgároknak, hanem a munkáltatóknak adta. Az állami beavatkozások homlokterébe továbbra is a gazdaság élénkítését állították; és a beruházási támogatások, kedvezményes hitelek és tőkejuttatások jelentős része az orbáni klientúra vagyonosodását, piaci terjeszkedését szolgálja.

Tavaly azután még egyértelműbbé vált, hogy a megnőtt költségvetési mozgásteret főleg a járványon túlmutató célokra használja ki a kormány. Költekezésében növekvő szerepet kapott a választók lekenyerezése, a szavazatvásárlás. Az esetleges bukásra is gondoltak: közpénzek százmilliárdjait mentették ki az Alaptörvénnyel is bebetonozott, lekötelezettjeik által irányított, „közérdekű” vagyonkezelő alapítványokba. A járványt már ürügyként sem használó, nyakló nélküli pénzszórás hatására a központi költségvetés tavaly is 5100 milliárd forintos hiányt halmozott fel; egy olyan évben, amikor már „dübörgött” a gazdaság: a GDP növekedése elérte a 7,1 százalékot, és ennek köszönhetően az adóbevételek is emelkedtek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.