Vajda Gergely

Zene hetilapra

Weber, Webern, Webber

Egotrip

A három név három nagyon különböző zeneszerzőt takar, igaz, nevük ugyanonnan ered. A legrövidebb változat a német „szőni”, azaz „weben” igéből jön, amely angolosított formában Webber, esetleg Weaver lett – magyarul: takács.

A címbéli komponisták közül a legtöbben Sir Andrew Lloyd Webbert (szül. 1948), Sydmonton báróját, a londoni West End és a New York-i Broadway híres színházainak musicalszerzőjét ismerhetik. A hétszeres Tony-, háromszoros Grammy-, Oscar- és Golden Globe-díjas alkotó olyan világszerte ismert kedvenceket jegyez, mint a Jézus Krisztus szupersztár (1971), az Evita (1976), a Macskák (1981) vagy Az operaház fantomja (1986). Ami a mozi és a tévé világát illeti – amennyiben a saját musicaljeiből készített filmeket nem számítjuk –, mindössze az 1973-as Odessa ügyirat, valamint az 1971-es Gumshoe (Dilettáns zsaroló) zeneszerzőjeként találunk rá hivatkozást. Utóbbiban a film noir tipikus soundtrackjét hallani, igaz, a főcímzene később, átalakítva a Sunset Boulevard (1993) című musicalben is megjelenik. Az Odessa ügyirat nyitó perceiben John Voight-ot látjuk (Oscar-díjas, leginkább az 1969-es Midnight Cowboyból ismert amerikai színész, Angelina Jolie apja), amint egy karácsonyi kivilágítással díszített utcán vezeti fekete autóját, miközben a rádióból a Christmas Dream című dal szól (szöveg: Tim Rice, Andre Heller). Az álnémet karácsonyi nóta – nyilván a film nácivadász témája miatt is – leginkább egy másik híres musical, a Kabaré dalát, a Tomorrow Belongs to Me-t juttatja az eszünkbe. Webber legambiciózusabb, nem zenés színházi vállalkozása a nagy klasszikusokkal versenyezni kívánó Requiem megírása volt. Az 1985-ben, apja tiszteletére alkotott oratorikus művet – ki tudja, mi okból – eddig mindössze egyszer adták elő teljes egészében; egyetlen slágerszáma, a főleg operaénekesek repertoárján azóta is felbukkanó, eredetileg fiú és női szoprán szólós Pie Jesu.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.

„Ez az identitásom része”

Megfeszített erővel vett részt az emberkereskedelem elleni küzdelemben, védett házakat vezetett, kimenekítésekben működött közre. A saját egészsége érdekében hátrébb lépett, de továbbra is dolgozik.

Vaskézzel

Az okozott kár értéke a nyomozás során még a tízszerese volt a vádiratban szereplő 6 millió forintnak. Az előkészítő ülés lehetőséget teremtett volna arra, hogy a szennyest ne teregessék ki, aztán minden másként alakult.