Vajda Gergely

Zene hetilapra

Weber, Webern, Webber

Egotrip

A három név három nagyon különböző zeneszerzőt takar, igaz, nevük ugyanonnan ered. A legrövidebb változat a német „szőni”, azaz „weben” igéből jön, amely angolosított formában Webber, esetleg Weaver lett – magyarul: takács.

A címbéli komponisták közül a legtöbben Sir Andrew Lloyd Webbert (szül. 1948), Sydmonton báróját, a londoni West End és a New York-i Broadway híres színházainak musicalszerzőjét ismerhetik. A hétszeres Tony-, háromszoros Grammy-, Oscar- és Golden Globe-díjas alkotó olyan világszerte ismert kedvenceket jegyez, mint a Jézus Krisztus szupersztár (1971), az Evita (1976), a Macskák (1981) vagy Az operaház fantomja (1986). Ami a mozi és a tévé világát illeti – amennyiben a saját musicaljeiből készített filmeket nem számítjuk –, mindössze az 1973-as Odessa ügyirat, valamint az 1971-es Gumshoe (Dilettáns zsaroló) zeneszerzőjeként találunk rá hivatkozást. Utóbbiban a film noir tipikus soundtrackjét hallani, igaz, a főcímzene később, átalakítva a Sunset Boulevard (1993) című musicalben is megjelenik. Az Odessa ügyirat nyitó perceiben John Voight-ot látjuk (Oscar-díjas, leginkább az 1969-es Midnight Cowboyból ismert amerikai színész, Angelina Jolie apja), amint egy karácsonyi kivilágítással díszített utcán vezeti fekete autóját, miközben a rádióból a Christmas Dream című dal szól (szöveg: Tim Rice, Andre Heller). Az álnémet karácsonyi nóta – nyilván a film nácivadász témája miatt is – leginkább egy másik híres musical, a Kabaré dalát, a Tomorrow Belongs to Me-t juttatja az eszünkbe. Webber legambiciózusabb, nem zenés színházi vállalkozása a nagy klasszikusokkal versenyezni kívánó Requiem megírása volt. Az 1985-ben, apja tiszteletére alkotott oratorikus művet – ki tudja, mi okból – eddig mindössze egyszer adták elő teljes egészében; egyetlen slágerszáma, a főleg operaénekesek repertoárján azóta is felbukkanó, eredetileg fiú és női szoprán szólós Pie Jesu.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.