Vajda Gergely

Zene hetilapra

Weber, Webern, Webber

Egotrip

A három név három nagyon különböző zeneszerzőt takar, igaz, nevük ugyanonnan ered. A legrövidebb változat a német „szőni”, azaz „weben” igéből jön, amely angolosított formában Webber, esetleg Weaver lett – magyarul: takács.

A címbéli komponisták közül a legtöbben Sir Andrew Lloyd Webbert (szül. 1948), Sydmonton báróját, a londoni West End és a New York-i Broadway híres színházainak musicalszerzőjét ismerhetik. A hétszeres Tony-, háromszoros Grammy-, Oscar- és Golden Globe-díjas alkotó olyan világszerte ismert kedvenceket jegyez, mint a Jézus Krisztus szupersztár (1971), az Evita (1976), a Macskák (1981) vagy Az operaház fantomja (1986). Ami a mozi és a tévé világát illeti – amennyiben a saját musicaljeiből készített filmeket nem számítjuk –, mindössze az 1973-as Odessa ügyirat, valamint az 1971-es Gumshoe (Dilettáns zsaroló) zeneszerzőjeként találunk rá hivatkozást. Utóbbiban a film noir tipikus soundtrackjét hallani, igaz, a főcímzene később, átalakítva a Sunset Boulevard (1993) című musicalben is megjelenik. Az Odessa ügyirat nyitó perceiben John Voight-ot látjuk (Oscar-díjas, leginkább az 1969-es Midnight Cowboyból ismert amerikai színész, Angelina Jolie apja), amint egy karácsonyi kivilágítással díszített utcán vezeti fekete autóját, miközben a rádióból a Christmas Dream című dal szól (szöveg: Tim Rice, Andre Heller). Az álnémet karácsonyi nóta – nyilván a film nácivadász témája miatt is – leginkább egy másik híres musical, a Kabaré dalát, a Tomorrow Belongs to Me-t juttatja az eszünkbe. Webber legambiciózusabb, nem zenés színházi vállalkozása a nagy klasszikusokkal versenyezni kívánó Requiem megírása volt. Az 1985-ben, apja tiszteletére alkotott oratorikus művet – ki tudja, mi okból – eddig mindössze egyszer adták elő teljes egészében; egyetlen slágerszáma, a főleg operaénekesek repertoárján azóta is felbukkanó, eredetileg fiú és női szoprán szólós Pie Jesu.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.