Élet + Mód

Az emberek zöme esélytelennek (vesztesnek) születik, amennyiben a teljességet tekintjük minimális célnak, s úgy is marad. Akadnak aztán még olyanabbak, akiknek, ad absurdum, még erre az esélytelenségre sincs esélyük. A munka szabad versenyében alulmaradt egykori bérrabszolgák, akik már arra se jók, hogy regisztrált munkanélküliek vagy jogcím nélküli lakásfoglalók (potenciális kilakoltatottak) legyenek. Az ingyenkonyhák és éjszakai menhelyek előtt bebocsátásra váró hajléktalan had. Egy lefegyverzően fegyvertelen, szuperpacifista gyülekezet, legalábbis egyelőre. (Francia sorstársaik éppen mostanság lázadoznak és foglalnak hivatalokat, középületeket, igaz, ők még nem a legesélytelenebbek kategóriájába tartoznak, csak munkanélküliek.)

Leslie mosolya szomorú. Nagyjából ötven éve felrakták egy ártalmatlanított hadihajóra, hogy Amerikában kamaszfiúként lássa viszont csupán halvány emlékezetében élő szüleit. A nagy pillanatból mindössze arra emlékszik, hogy a nagy város a nagy házakkal úgy megijesztette, hogy ha nem lett volna már épp eléggé tengeribeteg, gumicsizmájában visszamenekül az óceánba. Leslie ma Long Islanden lakik, vacsora után előveszi a hegedűt, számítógép nyomja a magyar nótához az alapot, a kottákat az Interneten szerzi be. Kis híján mi is erre a sorsra jutottunk.

Nemzetközi fodrászmaffia divatdiktátori értelemben nem létezik. Nem ülnek össze szakemberek, és nem állapítják meg, hogy a jövő évi tavasz-nyár slágere a rövid egy kis hosszúval, meg hogy visszajöttek a földszínek, valamint rövid lappangási idő után újra hódít a fekete-fehér.

A váci vasútállomásra beszéltük meg a randevút. A peronon először egy csapat bóbitás királypingvinnel találkoztam, komoly arckifejezéssel billegtek a Vendéglátó Vállalat 387. sz. Italboltja felé. Aztán észrevettem A.-t, akivel ismeretlenül, e-mailen keresztül beszéltük meg a menyhalazást. Bár még sohasem találkoztunk, nem lehetett eltéveszteni. Nem csak azért, mert rajta kívül, ismeretlen okból, csak pingvinek tartózkodtak az állomáson. A horgászokat kivéve senki sem hord ujjatlan, fényes ízeltlábú-dzsekit.

Quentin Crewe, a neves kanadai gourmand aszonygya, míg Franciaországban az evés művészetté fejlődött, Angliában rossz szokássá, az olasz konyha máig megőrizte közvetlen kapcsolatát a létfenntartással; gyorsan, sokat és jót, de lehetőleg ne forduljunk le a székről ebéd után.

Az Internet számos előnye mellett kitűnő küzdőteret biztosít egy-egy tiszavirág-életű zenei formáció rajongóinak és utálóinak, hogy szinten tarthassák imádatukat vagy gyűlöletüket, információt szerezzenek bálványukról, ellenségeikről. Eközben egymást is elküldhetik erre-arra, ami mégiscsak veszélytelenebb, mint ölre menni a kultúrház előtt.

"Haldoklik a játék - mondják a pesszimisták, és mintha igazuk lenne. Egyre több jel mutatja, hogy se tehetségünk, se időnk, se kedvünk játszani." Tizenöt évvel ezelőtt ezzel a kesergéssel indították útjára a Játéklexikon című kiadványt, amit afféle hiánypótlóként dobtak piacra legalább háromszáz játék leírásával. Azóta fordult a kocka, ma már megszámlálhatatlan társasjáték kapható a boltokban, és nemcsak a gyerekek, hanem a játékos kedvű felnőttek is megtalálhatják a kedvükre valót, csak bírják pénzzel. A pazar kivitelezésű táblás játékok divatossá váltak, elsősorban a jól szituált fiatal magyarok körében, és ha így haladunk tovább, a házibulikon hamarosan feledésbe merülnek az olyan hagyományos társasági játékok, mint a lakászúzás vagy az üvegezés.

Főzelékfaló, Bp. VI.,Nagymező utca 18.Nyitva tartás: 9-22 óráigSzombaton: 10-17 óráigVasárnap: szünnapVan valami mesébe illő idill a Főzelékfaló nevű egység designjában.

melyek jobbára távollétükkel tüntettek, ami meg mégis volt, arra a fene nem emlékszik már, ha mégis voltak, áramvonalasak voltak, formatervezésük lendületes jövőt ígért, amit persze majd le kell tagadniuk, de kiknek is.

A másnapi keszegezést tervezgettük I.-vel a Zóna Büfében. Majszi a tizedik kockacukrot kunyerálta lógó nyelvvel a dúsan tetovált pultostól, én ugyanúgy a tizedik gin-sört. A vicces kedvű pultos ezúttal nem a földre, hanem a kutya orrától öt centire, a bárszékre tette a cukrot. Majszi vadul szimatolt -hol az a kurva cukor??? -, majd könnyes, vádló tekintettel összeomlott. Tapi közben azzal kísérletezett, hogy lehetséges-e a földön fekve kienni a tálból az ajándék körömpörköltet. Kértem a felszolgálótól egy ollót és egy flakon extra zsíroldó hatású mosogatószert, és nekiláttam kibányászni a csontdarabkákat az állat bal hallójáratából. I.-vel egymásra néztünk. Igen. Minden korábbi tudósnál közelebb állunk ahhoz, hogy sikerüljön kitenyészteni az agy nélküli kutyát.

A bontakozó hálózati kultúráért aggódó Internet-felhasználók múlt szerdán nyílt levélben fordultak Straub Elekhez: szerintük a Matáv sorozatos áremelései hátráltatják Magyarországnak a fejlett világ információs társadalmába való bekapcsolódását, és a hangtelefónia és a modemes Internet-elérés tarifarendszerének megkülönböztetésére kérték a monopolhelyzetben lévő telefontársaság első emberét. A Matáv szinte azonnal új éjszakai tarifakedvezményt jelentett be, látványos, de csekély gyakorlati értékű gesztussal fordítva a maga javára a szituációt.

Tunéziában az idegenforgalmisták elég hamar rájöttek: azzal, hogy beterelnek egy turistabuszt a sivatagba, legfeljebb néhány óráig tudják lenyűgözni a fényképezőgépes falkákat, onnantól kezdve viszont nyomasztóan unalmassá válik a homokos panoráma. Mégis fölépítettek egy rakás luxusszállodát az oázisokban, és úgy tűnik, nem csináltak hülyeséget, mert intenzív propagandával eljutottak odáig, hogy a kalandra éhezők egész évben özönlenek sivatagot nézni. Úgy gondolják, nincs is annál romantikusabb, mint egy légkondicionált szoba erkélyéről tanulmányozni a Szaharát, ráadásul olyan felejthetetlen élményt is kínál egy ilyen utazás, mint a tevegelés.

Mikor ráébredtem, hogy az a döglött chilei mókus a felső belső zsebben, egy idegen országból származó borítékban egyáltalán nem valami egész estét betöltő hologramvicc, hiszen ott hever még most is, ahova felraktuk, a ház előtti bokron, akkor határoztam el, hogy legközelebb a ramadánt, a jom kippurt vagy a hindu gujaratit ünnepelném inkább, mint ezt az ösztönfesztiválba torkolló, felszabadult lakossági liturgikus évkezdetet. Az egész a before-ral kezdődött.

Nincs jobb dolog annál, mint délután ötkor a LOT menetrendszerű Varsó-Riga járatán várni, hogy a kávé felszínén turbulenciák alakuljanak ki az interferenciajelenség miatt. Áldottuk a sorsot, hogy nem egy Belaruszt átszelő 36 órás vonatúton elemezzük a cséving és béving (B-wing) alapvető egzisztenciális különbségeit. Jól van, jól van, a 3DFx kártyánk egy darabig nyunyázott, de most, hogy kimásztunk a ködből, egész jó.