Szőcs, a filológus

  • Kálmán C. György
  • 2012. október 19.

Első változat

Szőcs Géza a Nyirő Józseffel kapcsolatos eljövendő filológiai munkásságáról is nyilatkozott.

Örömmel jelentem, hogy a „Nagy emberek érdekes gondolatai” című (be nem jelentett) sorozatunk újabb részéhez érkeztünk. Ezúttal Szőcs Géza volt államtitkár, jelenlegi miniszterelnöki tanácsadó és a Magyar PEN Club elnöke nyilatkozott Bolgár Györgynek a Klubrádióban, már vagy egy hete. Az interjú valóságos témája az a díj volt, amelyet Lawrence Ferlinghetti kapott (és visszautasított) – erről itt a Narancsblog remek írást is közölt.

Közben azonban a kérdező is, a megkérdezett is kicsit elkanyarodott a tárgytól, és mintegy mellékesen kiderült, hogy a tanácsadó-elnök úr immár a filológusi, irodalomtörténészi, egyenesen történészi pályára (is) lép. Ezt mondta: „Én elkezdtem Nyirő József politikai és közéleti pályáját fölmérni, mert hiába mond bárki bármit, ez egy feldolgozatlan fehér foltja a magyar politikatörténetnek és művelődéstörténetnek is…” Amikor sok sikert kívánunk Szőcs Gézának új, felelősségteljes és bizony teljes embert kívánó munkájához, figyeljünk fel arra, hogy a tudós elszánást bizonyos nehézségek máris felhőzik. A mondat ugyanis ekként folytatódik: „…és azt gondolom, hogy azok az elvárások vagy hivatkozások nem helyénvalóak, hogy Nyirőről kellett volna tudni, miket írt. Ezt nincs honnan tudnia valakinek, aki még nincs hetven-nyolcvan éves.”

Bizony, súlyos gondokkal kell szembenéznie a kutatóknak. Hogyan is tudhatnának bármit egy rég elholt szerzőről, ha ők maguk nemhogy nem holtak, de még hetven-nyolcvan évesek sincsenek, s így lövésük sem lehet arról, mi is történt hajdanán. Bárki nekik szegezheti a kínos kérdést – „ott voltál, haver? láttad?” –, s akkor kulloghatnak el, szégyenszemre. Alig észrevehető oldalvágás ez Ady, Petőfi vagy Csokonai (és korszakaik) tudósainak, akik – nem bírván kivárni az emberi életkor legfelső határait – nevetségesen ifjan próbálják feltárni választott tárgyuk mibenlétét. Talán, talán Szőcs Gézának (még jócskán innen a hetvenen) mégis sikerülhet „a Nyirővel kapcsolatos filológiai kutatásait” „előtárni” – bár, ha saját aggodalmait komolyan vesszük, csak valami csodás erő közbejöttére számíthatunk. Hiszen a tanácsadó-elnök egyfelől a következetes szkepszis álláspontján van, másfelől azonban erősen bízik abban, hogy kutatásai eredményre vezetendnek: ezt a „feldolgozatlan fehér foltot” esetleg a matuzsálemi kor előtt fölméri.

Amihez erőt, egészséget kívánunk.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.