Film

Bingo, Gringo!

Adrian Grunberg: Börtönregény

Film

Lehet-e anélkül az új Mel Gibson-filmről szólni, hogy ne a színész civil elfoglaltságai, a több napon túl gyógyuló zsidózások és kurvaanyázások jelöljék ki önkéntelenül is a viszonyítási pontokat. Akárhogy is, a plakátra nincs kiírva, hogy "új film a sztártól, aki ezt és ezt mondta a zsidókra" vagy "a férfitól, aki így meg úgy fenyegette gyermeke anyját", és a film sem utal arra, mit tesz a sztár szabad idejében. Lehet-e anélkül az új Mel Gibson-filmről szólni, hogy ne a színész civil elfoglaltságai, a több napon túl gyógyuló zsidózások és kurvaanyázások jelöljék ki önkéntelenül is a viszonyítási pontokat. Akárhogy is, a plakátra nincs kiírva, hogy "új film a sztártól, aki ezt és ezt mondta a zsidókra" vagy "a férfitól, aki így meg úgy fenyegette gyermeke anyját", és a film sem utal arra, mit tesz a sztár szabad idejében. Nézzük tehát annak, ami: Mel Gibsont megint alaposan helybenhagyják. A Mel Gibson-verés kezd önálló műfajjá fejlődni, talán már hiányozna is, ha nem tennének kárt a színészben. Olyan ez, mint filmben a pisztoly: ha feltűnik, el is kell sülnie. Némi módosítással ugyanez áll Gibsonra is: ha feltűnik, előbb-utóbb nagyon meg kell veretnie magát. Az örök gibsoni karakter (fehér, megvert, mérges) most épp Mexikóban fut bele néhány ökölbe. Annyiban más ez, mint az eddigi Gibson-verések, hogy erre most egy mexikói börtönben - és micsoda börtönben! - kerül sor.


 

Nemcsak hogy a mexikói börtönökkel szembeni minden sztereotípiának eleget tesz, de új szín is a pokoli helyek palettáján. Annál, hogy Gibson hogyan keveredik ki innen (mint egy cowboy, hogyan máshogy), sokkal izgalmasabb, hogy hogyan keveredik bele e benti világba, mely úgy fest, mint egy bevásárlóközpont és egy lakópark kettőse Hieronymus Bosch pokolvíziójában. Bár ez az ő bulija, hiszen a Börtönregény (eredetiben Get the Gringo) az ő pénzéből készült, Gibson mégsem mert elég bátor lenni, "ha már úgyis teljesen leírtak" alapon (az USA-ban moziba sem került a filmje) legalább vadulni egy kicsit. A mocsokból több látszik ugyan, mint azt Hollywood engedné, Gibson név nélküli karaktere azonban hamar lemegy pótpapába, mert azt még egy magafajta bűnös lélek sem nézheti tétlenül, hogy egy mexikói kissrác máj nélkül végezze. A tervbe vett májkivágásig sok vér folyik le a börtönkanálisban - ez épp oly kötelező elem, akárcsak a Gibson-verés. A színész telefonos Eastwood-imitációja viszont műfaji plusz, s bár a fiatal Kern biztosan jobban csinálta volna, így is több ez, mint amit gringó vagy nem gringó egy veretes Gibson-filmtől elvárhat.

A Pro Video bemutatója


Figyelmébe ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.