vaklárma

Családi okok

Film

Mozi, mozi, mozi

Ha azt a mondatot hallják, hogy „ünnepekkor végig nálunk lesz a teljes család, itt is alszanak”, azt minek neveznék: ígéret vagy indíték? Nehéz belegondolni, hogy akadnak olyanok, akiknek az utóbbit jelenti. (Hiszen ki akarna napokig egy levegőt szívni az egész pereputtyal?) Létezik-e tehát tágabb értelmezési tartománnyal rendelkező szó a „család”-nál? Természetesen a filmművészetnek is kifogyhatatlan forrása, Mildred Pierce-t, Caesart, a védelmező majmot, Charlie-t, a majmot a családban, és a Corleonékat ez a laza, de elszakíthatatlan szál köti össze. A következő hetekben is emelt óraszámban hivatkoznak majd „családi okokra” az alkotók (egy részük feltehetően) azt remélve, hogy e varázsige hallatán a néző jó fej tesitanár módjára legyint majd az esetleges hibákra.

Szinte kínos is mindjárt egy ennyire bevágó példával élni, de a július 25-én mozikba érkező Treasure című családi filmben egy lány a 90-es évek posztkommunista Lengyelországába látogat el a holokausztot túlélő apjával, hogy feltúrja annak múltját, miközben a papa (Stephen Fry) a maga angol humorával hárítja majd az asszertív (hogy tenyérbe mászót ne mondjunk) szerepekben megismert Lena Dunham kérdéseit. Bár ezzel a szereposztással talán ok sem lesz rá, ember legyen a talpán, aki becsmérelni meri majd a láthatóan minden irányból alaposan bevédett, kulcsszavakkal operáló végterméket.

Ki hinné, hogy épp egy nagy költségvetésű agymenés jár majd közel a család esszenciájának hű megragadásához, afféle szitokszóként hivatkozva rá? A Deadpool szintén július 25-én mozikba érkező új részét viszont csak az nézze meg, aki az előzőket szerette. Egy harmadik részt általában csak megbocsátani lehet, ám aki szerette az első kettőt, az szinte bármit megbocsátana az ezúttal Rozsomákkal kiegészült harmadiknak.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.