Interjú

„Az egykori tömeg tíz százaléka”

Sebastian Buttny filmrendező

Film

Magyarországon most moziba került filmje, a Szent egy valós eseményeken alapuló politikai krimi. 1986-ban, a kommunista Lengyelországban ellopják Szent Adalbert szobrát. 

Nem sima lopásról van szó, sokkal inkább politikai töltetű, belügyes játszmának tűnik az eset. A film író-rendezőjével a lengyel keresztényég sajátos szerepéről és a lengyel–magyar kapcsolatokról is beszélgettünk.

*

Magyar Narancs: Mikor találkozott először a Szent Adalbert életnagyságú ereklyetartó szobra elrablásának történetével?

Sebastian Buttny: Abban a városban, Gnieznóban születtem, ahol a lopás történt, 10 éves voltam az eset idején. Nem sok mindent fogtam fel belőle, de éreztem, hogy valami szokatlan és szörnyű dologról van szó. Gniezno az ország első fővárosa volt, Szent Adalbert a lengyel kereszténység alapítója. Az, hogy ellopták a szobrát, szimbolikus erővel bírt, főleg a kommunista időkben. Mindenki egyből az egyház elleni támadásként értékelte a dolgot, hatalmas volt a feszültség.

MN: Az ügy széles körben ismertnek számít Lengyelországban?

SB: Gniezno nem gyakran szerepelt a hírekben, de akkor tele voltak a híradók ezzel. Két évvel korábban a lengyel állambiztonság elrabolta és megölte Jerzy Popiełuszko atyát. A politikai gyilkosság az egész lengyel társadalmat megrázta, hatalmas tüntetéseket tartottak. A rezsim tudta, hogy újabb tiltakozások kezdődhetnek, ha nem kezelik a helyzetet, épp ezért kapott az eset ekkora médiafigyelmet, és ezért igyekeztek a lehető leghamarabb megoldani az ügyet. Mindent megtettek, hogy egyszerű lopásnak állítsák be az egészet, azt üzenték a tévénézőknek és hírolvasóknak, hogy urai a helyzetnek, és megvédik az egyházat.

MN: Lát párhuzamot Szent Adalbert és Jerzy Popiełuszko között?

SB: Mindketten mártírok voltak, hittek egy ügyben, és készek voltak az életüket áldozni érte. Szent Adalbertet a katolikus hite miatt gyilkolták meg, míg Popiełuszko atyát azért, mert a szabadságról beszélt. Ez a fajta önfeláldozás a lengyel történelem kezdetétől benne van a néplélekben, és ezt mutatja be a film is: a főszereplő nyomozó ugyancsak mélyen és megrögzötten hisz valamiben, a saját igazságáért pedig bármire képes. Ő ugyan nem válik vértanúvá, de az akkori Lengyelországban nagyon könnyű volt ilyen sorsra jutni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.