Interjú

„Az egykori tömeg tíz százaléka”

Sebastian Buttny filmrendező

Film

Magyarországon most moziba került filmje, a Szent egy valós eseményeken alapuló politikai krimi. 1986-ban, a kommunista Lengyelországban ellopják Szent Adalbert szobrát. 

Nem sima lopásról van szó, sokkal inkább politikai töltetű, belügyes játszmának tűnik az eset. A film író-rendezőjével a lengyel keresztényég sajátos szerepéről és a lengyel–magyar kapcsolatokról is beszélgettünk.

*

Magyar Narancs: Mikor találkozott először a Szent Adalbert életnagyságú ereklyetartó szobra elrablásának történetével?

Sebastian Buttny: Abban a városban, Gnieznóban születtem, ahol a lopás történt, 10 éves voltam az eset idején. Nem sok mindent fogtam fel belőle, de éreztem, hogy valami szokatlan és szörnyű dologról van szó. Gniezno az ország első fővárosa volt, Szent Adalbert a lengyel kereszténység alapítója. Az, hogy ellopták a szobrát, szimbolikus erővel bírt, főleg a kommunista időkben. Mindenki egyből az egyház elleni támadásként értékelte a dolgot, hatalmas volt a feszültség.

MN: Az ügy széles körben ismertnek számít Lengyelországban?

SB: Gniezno nem gyakran szerepelt a hírekben, de akkor tele voltak a híradók ezzel. Két évvel korábban a lengyel állambiztonság elrabolta és megölte Jerzy Popiełuszko atyát. A politikai gyilkosság az egész lengyel társadalmat megrázta, hatalmas tüntetéseket tartottak. A rezsim tudta, hogy újabb tiltakozások kezdődhetnek, ha nem kezelik a helyzetet, épp ezért kapott az eset ekkora médiafigyelmet, és ezért igyekeztek a lehető leghamarabb megoldani az ügyet. Mindent megtettek, hogy egyszerű lopásnak állítsák be az egészet, azt üzenték a tévénézőknek és hírolvasóknak, hogy urai a helyzetnek, és megvédik az egyházat.

MN: Lát párhuzamot Szent Adalbert és Jerzy Popiełuszko között?

SB: Mindketten mártírok voltak, hittek egy ügyben, és készek voltak az életüket áldozni érte. Szent Adalbertet a katolikus hite miatt gyilkolták meg, míg Popiełuszko atyát azért, mert a szabadságról beszélt. Ez a fajta önfeláldozás a lengyel történelem kezdetétől benne van a néplélekben, és ezt mutatja be a film is: a főszereplő nyomozó ugyancsak mélyen és megrögzötten hisz valamiben, a saját igazságáért pedig bármire képes. Ő ugyan nem válik vértanúvá, de az akkori Lengyelországban nagyon könnyű volt ilyen sorsra jutni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.