Hazánk kedvencei: Csengetett, Mylord?

Az finom lesz!

Film

Magyarország nem csak a nyelve miatt képez különálló kis buborékot, de humor szempontjából is sajátos itt a mikroklíma.

Olyan filmek és sorozatok tettek szert itt hihetetlen népszerűségre és ikonikus státuszra, amelyek sok esetben már a szülőhazájukban is rég feledésbe merültek – erre talán a Csengetett, Mylord? a legjobb példa. A hazájában bukásként elkönyvelt széria kultusza nálunk olyannyira élő, hogy egy hónapon belül két kötet is megjelent róla. Megnéztük, miért látott fantáziát a témában a 21. Század Kiadó és a Helikon Kiadó is, miért rezeg rá a magyar néplélek egy harmincéves angol vígjátéksorozatra. 

A veterán vígjátékszerző páros, Jimmy Perry és David Croft utolsó közös munkájához Croft egykor komornyikként szolgáló nagyapjának anekdotáiból merítettek ihletet, illetve az akkor népszerű – itthon is bemutatott – Upstairs, Downstairs (1971; a Downton Abbey műtörténeti előképe) című sorozatot parodizálták benne. A klasszikus kosztümös drámákhoz képest a vígjáték műfaja erős társadalomkritikai kommentárokra is alkalmat adott. A bölcs és gazdagságukkal jó célokat szolgáló, jellemükben is nemes arisztokraták és az őket odaadással szolgáló hű cselédeik sztereotípiáit minden lehetséges módon kiforgatta a szerzőpáros.

Az arisztokráciát, vagyis a felső traktust az özvegy Lord Meldrum; két lánya, Cissy és Poppy; öccse, Teddy és anyósa, Lady Lavender képviselik. A személyzeti fertályon pedig Mrs. Lipton, a szakácsnő; Alf Stokes, a komornyik; James Twelwetrees, a lakáj; Henry, a mindenes élnek Mabellel, a bejáró takarítónővel kiegészülve. Ide érkezik Ivy, aki apja, Stokes segítségével helyezkedik el a háznál szobalányként – életében először vállalván munkát. A nézők az ő ikonikussá vált kerek szemüvegén keresztül ismerkedhetnek meg az efféle házak szokásaival, mely szokások gyakran ellentmondanak a józan paraszti észnek, ahogy arra Ivy vagy Henry rendszeresen rá is világít.

A vígjátékepizódoktól megszokott 30 perc helyett 50 áll rendelkezésre, így a nézőknek alkalmuk van jobban megismerni a szereplőket, akik egyike sem fekete-fehér. Mindegyiküknek vannak különcségei, szerethető és bicskanyitogató pillanatai.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.