Hazánk kedvencei: Csengetett, Mylord?

Az finom lesz!

Film

Magyarország nem csak a nyelve miatt képez különálló kis buborékot, de humor szempontjából is sajátos itt a mikroklíma.

Olyan filmek és sorozatok tettek szert itt hihetetlen népszerűségre és ikonikus státuszra, amelyek sok esetben már a szülőhazájukban is rég feledésbe merültek – erre talán a Csengetett, Mylord? a legjobb példa. A hazájában bukásként elkönyvelt széria kultusza nálunk olyannyira élő, hogy egy hónapon belül két kötet is megjelent róla. Megnéztük, miért látott fantáziát a témában a 21. Század Kiadó és a Helikon Kiadó is, miért rezeg rá a magyar néplélek egy harmincéves angol vígjátéksorozatra. 

A veterán vígjátékszerző páros, Jimmy Perry és David Croft utolsó közös munkájához Croft egykor komornyikként szolgáló nagyapjának anekdotáiból merítettek ihletet, illetve az akkor népszerű – itthon is bemutatott – Upstairs, Downstairs (1971; a Downton Abbey műtörténeti előképe) című sorozatot parodizálták benne. A klasszikus kosztümös drámákhoz képest a vígjáték műfaja erős társadalomkritikai kommentárokra is alkalmat adott. A bölcs és gazdagságukkal jó célokat szolgáló, jellemükben is nemes arisztokraták és az őket odaadással szolgáló hű cselédeik sztereotípiáit minden lehetséges módon kiforgatta a szerzőpáros.

Az arisztokráciát, vagyis a felső traktust az özvegy Lord Meldrum; két lánya, Cissy és Poppy; öccse, Teddy és anyósa, Lady Lavender képviselik. A személyzeti fertályon pedig Mrs. Lipton, a szakácsnő; Alf Stokes, a komornyik; James Twelwetrees, a lakáj; Henry, a mindenes élnek Mabellel, a bejáró takarítónővel kiegészülve. Ide érkezik Ivy, aki apja, Stokes segítségével helyezkedik el a háznál szobalányként – életében először vállalván munkát. A nézők az ő ikonikussá vált kerek szemüvegén keresztül ismerkedhetnek meg az efféle házak szokásaival, mely szokások gyakran ellentmondanak a józan paraszti észnek, ahogy arra Ivy vagy Henry rendszeresen rá is világít.

A vígjátékepizódoktól megszokott 30 perc helyett 50 áll rendelkezésre, így a nézőknek alkalmuk van jobban megismerni a szereplőket, akik egyike sem fekete-fehér. Mindegyiküknek vannak különcségei, szerethető és bicskanyitogató pillanatai.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.