Hazánk kedvencei: Csengetett, Mylord?

Az finom lesz!

Film

Magyarország nem csak a nyelve miatt képez különálló kis buborékot, de humor szempontjából is sajátos itt a mikroklíma.

Olyan filmek és sorozatok tettek szert itt hihetetlen népszerűségre és ikonikus státuszra, amelyek sok esetben már a szülőhazájukban is rég feledésbe merültek – erre talán a Csengetett, Mylord? a legjobb példa. A hazájában bukásként elkönyvelt széria kultusza nálunk olyannyira élő, hogy egy hónapon belül két kötet is megjelent róla. Megnéztük, miért látott fantáziát a témában a 21. Század Kiadó és a Helikon Kiadó is, miért rezeg rá a magyar néplélek egy harmincéves angol vígjátéksorozatra. 

A veterán vígjátékszerző páros, Jimmy Perry és David Croft utolsó közös munkájához Croft egykor komornyikként szolgáló nagyapjának anekdotáiból merítettek ihletet, illetve az akkor népszerű – itthon is bemutatott – Upstairs, Downstairs (1971; a Downton Abbey műtörténeti előképe) című sorozatot parodizálták benne. A klasszikus kosztümös drámákhoz képest a vígjáték műfaja erős társadalomkritikai kommentárokra is alkalmat adott. A bölcs és gazdagságukkal jó célokat szolgáló, jellemükben is nemes arisztokraták és az őket odaadással szolgáló hű cselédeik sztereotípiáit minden lehetséges módon kiforgatta a szerzőpáros.

Az arisztokráciát, vagyis a felső traktust az özvegy Lord Meldrum; két lánya, Cissy és Poppy; öccse, Teddy és anyósa, Lady Lavender képviselik. A személyzeti fertályon pedig Mrs. Lipton, a szakácsnő; Alf Stokes, a komornyik; James Twelwetrees, a lakáj; Henry, a mindenes élnek Mabellel, a bejáró takarítónővel kiegészülve. Ide érkezik Ivy, aki apja, Stokes segítségével helyezkedik el a háznál szobalányként – életében először vállalván munkát. A nézők az ő ikonikussá vált kerek szemüvegén keresztül ismerkedhetnek meg az efféle házak szokásaival, mely szokások gyakran ellentmondanak a józan paraszti észnek, ahogy arra Ivy vagy Henry rendszeresen rá is világít.

A vígjátékepizódoktól megszokott 30 perc helyett 50 áll rendelkezésre, így a nézőknek alkalmuk van jobban megismerni a szereplőket, akik egyike sem fekete-fehér. Mindegyiküknek vannak különcségei, szerethető és bicskanyitogató pillanatai.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.