Hazánk kedvencei: Csengetett, Mylord?

Az finom lesz!

Film

Magyarország nem csak a nyelve miatt képez különálló kis buborékot, de humor szempontjából is sajátos itt a mikroklíma.

Olyan filmek és sorozatok tettek szert itt hihetetlen népszerűségre és ikonikus státuszra, amelyek sok esetben már a szülőhazájukban is rég feledésbe merültek – erre talán a Csengetett, Mylord? a legjobb példa. A hazájában bukásként elkönyvelt széria kultusza nálunk olyannyira élő, hogy egy hónapon belül két kötet is megjelent róla. Megnéztük, miért látott fantáziát a témában a 21. Század Kiadó és a Helikon Kiadó is, miért rezeg rá a magyar néplélek egy harmincéves angol vígjátéksorozatra. 

A veterán vígjátékszerző páros, Jimmy Perry és David Croft utolsó közös munkájához Croft egykor komornyikként szolgáló nagyapjának anekdotáiból merítettek ihletet, illetve az akkor népszerű – itthon is bemutatott – Upstairs, Downstairs (1971; a Downton Abbey műtörténeti előképe) című sorozatot parodizálták benne. A klasszikus kosztümös drámákhoz képest a vígjáték műfaja erős társadalomkritikai kommentárokra is alkalmat adott. A bölcs és gazdagságukkal jó célokat szolgáló, jellemükben is nemes arisztokraták és az őket odaadással szolgáló hű cselédeik sztereotípiáit minden lehetséges módon kiforgatta a szerzőpáros.

Az arisztokráciát, vagyis a felső traktust az özvegy Lord Meldrum; két lánya, Cissy és Poppy; öccse, Teddy és anyósa, Lady Lavender képviselik. A személyzeti fertályon pedig Mrs. Lipton, a szakácsnő; Alf Stokes, a komornyik; James Twelwetrees, a lakáj; Henry, a mindenes élnek Mabellel, a bejáró takarítónővel kiegészülve. Ide érkezik Ivy, aki apja, Stokes segítségével helyezkedik el a háznál szobalányként – életében először vállalván munkát. A nézők az ő ikonikussá vált kerek szemüvegén keresztül ismerkedhetnek meg az efféle házak szokásaival, mely szokások gyakran ellentmondanak a józan paraszti észnek, ahogy arra Ivy vagy Henry rendszeresen rá is világít.

A vígjátékepizódoktól megszokott 30 perc helyett 50 áll rendelkezésre, így a nézőknek alkalmuk van jobban megismerni a szereplőket, akik egyike sem fekete-fehér. Mindegyiküknek vannak különcségei, szerethető és bicskanyitogató pillanatai.

Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Neked ajánljuk