Hazánk kedvencei: Csengetett, Mylord?

Az finom lesz!

Film

Magyarország nem csak a nyelve miatt képez különálló kis buborékot, de humor szempontjából is sajátos itt a mikroklíma.

Olyan filmek és sorozatok tettek szert itt hihetetlen népszerűségre és ikonikus státuszra, amelyek sok esetben már a szülőhazájukban is rég feledésbe merültek – erre talán a Csengetett, Mylord? a legjobb példa. A hazájában bukásként elkönyvelt széria kultusza nálunk olyannyira élő, hogy egy hónapon belül két kötet is megjelent róla. Megnéztük, miért látott fantáziát a témában a 21. Század Kiadó és a Helikon Kiadó is, miért rezeg rá a magyar néplélek egy harmincéves angol vígjátéksorozatra. 

A veterán vígjátékszerző páros, Jimmy Perry és David Croft utolsó közös munkájához Croft egykor komornyikként szolgáló nagyapjának anekdotáiból merítettek ihletet, illetve az akkor népszerű – itthon is bemutatott – Upstairs, Downstairs (1971; a Downton Abbey műtörténeti előképe) című sorozatot parodizálták benne. A klasszikus kosztümös drámákhoz képest a vígjáték műfaja erős társadalomkritikai kommentárokra is alkalmat adott. A bölcs és gazdagságukkal jó célokat szolgáló, jellemükben is nemes arisztokraták és az őket odaadással szolgáló hű cselédeik sztereotípiáit minden lehetséges módon kiforgatta a szerzőpáros.

Az arisztokráciát, vagyis a felső traktust az özvegy Lord Meldrum; két lánya, Cissy és Poppy; öccse, Teddy és anyósa, Lady Lavender képviselik. A személyzeti fertályon pedig Mrs. Lipton, a szakácsnő; Alf Stokes, a komornyik; James Twelwetrees, a lakáj; Henry, a mindenes élnek Mabellel, a bejáró takarítónővel kiegészülve. Ide érkezik Ivy, aki apja, Stokes segítségével helyezkedik el a háznál szobalányként – életében először vállalván munkát. A nézők az ő ikonikussá vált kerek szemüvegén keresztül ismerkedhetnek meg az efféle házak szokásaival, mely szokások gyakran ellentmondanak a józan paraszti észnek, ahogy arra Ivy vagy Henry rendszeresen rá is világít.

A vígjátékepizódoktól megszokott 30 perc helyett 50 áll rendelkezésre, így a nézőknek alkalmuk van jobban megismerni a szereplőket, akik egyike sem fekete-fehér. Mindegyiküknek vannak különcségei, szerethető és bicskanyitogató pillanatai.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.