Film

Stone

Robert De Niróban gazdag tavaszunk van. Legutóbb egy hajléktalanszállón láttuk (Mocsokváros utcáin), most meg az amerikai Biblia-övezet mélyén, hívőkkel sűrűn lakott területen feszülnek nyakán a method actingen edződött erek.
  • - köves -
  • 2012. május 26.

Csatahajó

A csirkés burrito filmtörténeti jelentőségéről viszonylag kevés szakmunka született mindeddig - épp itt az ideje, hogy valaki e nézőpontból is szemügyre vegye a hetedik művészetet.
  • - kg -
  • 2012. május 26.

Tarrtól Rohmeren át Jancsóig - Mia Hansen-Løve filmrendező

Előző filmjének (Gyermekeim apja) nehéz természetű művészfilmes figuráját – sokak szerint – Tarr Béláról mintázta. A héten mozikba kerülő Viszlát, első szerelem kamasz főszereplőjét pedig – saját bevallása szerint is – önmagáról. Mia Hansen-Løve Olivier Assayas filmjeiben kezdte színésznőként, majd Olivier Assayas élettársaként folytatta – immár rendezőként. A 31 éves rendezőnővel Párizsban beszélgettünk.

Tétova félrelépők

Szép esténk lesz, ha egyszer majd megöregszünk, sose' veszekszünk, ülünk a kandallónál, s fogjuk majd egymás kezét... Vámosi János profetikus szép szavai mind igazolást nyernek Julie Gavras kezdő szépkorúakra hangszerelt romkomjában. Ámde a kandallóig (ami nem is kandalló, hanem egy szép nagy kád) vezető úton még vár egy s más a hatvannál állomásozó felekre.
  • - gk -
  • 2012. május 19.

Temetőbogár

Régi kedvencünk, Gus Van Sant szerencsésen túlélte Tarr Béla elementáris és letaglózó hatását, s most lágyabb húrokat penget. Érzékeny kamaszfilmje közelebb áll a Good Will Huntinghoz, mint az ún. Halál trilógiához (Gerry, Elefánt, Az utolsó napok), bár itt is kulcstéma a halál.
  • - borz -
  • 2012. május 19.

Severn, gyermekeink hangja

Jean-Paul Jaud néhány évvel ezelőtti - elég vitatott - dokumentumfilmjében egy provanszál falu polgármestere bevezeti a bioétrendet az iskolában, előnyben részesítvén a környékbeli gazdák termékeit - az alkotó egy éven át követte az intézkedés keltette konfliktusokat.
  • 2012. május 19.

„Nyakig benne vagyok”

Amerika-imádó francia, zsidó humorral fűszerezve – állítja magáról a Párizs és Los Angeles között ingázó művésznő. Új rendezése, a kulturális különbségekből (is) adódó párkapcsolati civakodásokra fokuszáló 2 nap New Yorkban mától látható a mozikban.