Jóarcú fiatalok követik egymást a kamera előtt, egy részük - a független társulat alapítói - profi színész, a többiek itt, egy hangulattalan hodályban tanulják a mesterséget. Az ellenzékiség fonala tulajdonképpen szakadásmentes, valahonnan a szovjet időkből gombolyodik elő, az önmaga által így meghatározott "jeans-nemzedék" idejéből, amely botra kötözött farmerdzsekit lengetve akart magának szabadságot. Aztán máris egy olyan független országban találta magát - általános szürkeség, kihalt utcák -, ahol még épülni sem kezdett, máris hozzáláttak lebontani a jogállamot.
Maga a film rokonszenves kiállás a bátor színészek mellett, a nemzetközi megismertetésüktől remélt védelem érdekében végrehajtott, tapsot érdemlő akció. 'k ugyanis csak félig-meddig titokban léphetnek a közönségük elé, e-mail üzenetekben terjesztett időpontokban, egy nyomorúságos helyszínen külső-Minszkben. Ne higgyük persze, hogy a hatóságok alszanak: a film végére Belaruszban vége az internet szabadságának is, és ki tudja, nem ül-e éppen börtönben Natasa, Kolja, Jaro vagy Szveta.
