Film

Gemma Bovery

Film

2010-ben Stephen Frears adaptálta Posy Simmonds Tamara Drewe című elmés, ironikus képregényét, Gemma Arterton főszereplésével. Most meg az a furcsa helyzet állt elő, hogy Anne Fontaine Simmonds másik hasonló művét vitte filmre, szintén Gemma Arterton főszereplésével.

Az írónő programszerűen forgat ki és helyez kortárs környezetbe nagy 19. századi regényeket (a Tamara Drewe Thomas Hardy Far from the Madding Crowd c. regényét, míg a Gemma Bovery, nem találják ki, Flaubert Madame Bovaryját). A „tragikus hősnő” archetípusát gyakran szubverzíven használja, amitől a képregények kapnak némi feminista gellert, az eredeti regények drámaibb hangnemét pedig szatírával keveri, a cselekményt önreflexív utalásokkal tűzdeli meg.

A Gemma Bovery összes izgalmát az adaptált mű adja, a rendező nem sokat tesz hozzá az alapanyaghoz. Viszont sikerült megőriznie Simmonds kesernyés, de humoros hangját, és úgy emelte át figuráit, hogy azok egyszerre maradtak életszerűek és kissé eltúlzottak, archetipikusak.

Ahogy a kisvárosi pék mohó voyeurként figyeli Boveryék életét, és minden vágya, hogy beléphessen az előtte zajló történetbe, sőt formálhassa, nos, abban nyugtalaní­tóan magunkra ismerhetünk. A film játékosan, szinte észrevétlenül feszegeti, hogy miért is szeretünk narratív sémákat erőltetni a való éle­tünkre, s ilyenformán a művészet utánozza-e az életet, vagy fordítva. A gyenge láncszem viszont épp a főhőst alakító, de sajnos súlytalan Gemma Arterton. Így végül egy korrekt, kellemes, de nem elég csípős, tét nélküli adaptációt kapunk.

A Mozinet bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.