Film

A mű aranymetszés-pontjában egy hozzávetőleg nyolcperces jelenet áll. Egyetlen beállításban, frontálisan látjuk egy esőverte autó szélvédőjét, amelyen olykor átsejlik egy süketnéma házaspár veszekedése, amelyet azonban így nemcsak nem látunk, de nem is hallunk:

New York, a gazdasági válság előtt két perccel, délelőtt. Stanley Tuccit páros lábbal rúgják ki egy befektetési bank (fikcióban vagyunk, nevezzük Lehman Sistersnek) sokadik emeletén elfoglalt állásából.

Folytatódik a családsorozat: Berényiék távollétében Hádész Arésszel haverkodik, Kronosz feljönne a pincéből, Zeuszt bántják, Poszeidón nyugdíjasként téblábol a lépcsőházban. Perszeusz már megint a világbékére hajt, Androméda viszont Perszeuszra.

A jövő héten mutatják be a magyar mozik Fliegauf Bence Csak a szél című, a romagyilkosságokra reflektáló új filmjét, amely megkapta az Ezüst Medvét februárban, a Berlini Filmfesztiválon. A rendezővel ennek apropóján beszéltünk.

Bob Fosse múzsájáért, Mihail Barisnyikov és Sam Shepard élettársáért nézők milliói lelkesedtek, s ő elcsavarta még King Kong fejét is. A postás mindig kétszer csenget, az Aranyoskám, A rettegés foka, a Mindhalálig zene, vagy épp a Frances sztárja a Taorminai Filmfesztiválon beszélt életútjáról.

Christopher Hampton Kúra című színműve Jung és Freud kapcsolatát dolgozza fel. A mű filmváltozata, a Veszélyes vágy nemrég került nálunk a mozikba. A 69 éves kanadai rendezővel a torontói filmfesztiválon beszéltünk.

Ezzel az ostoba magyar címmel talán azért bünteti a forgalmazó a filmet, mert vagy teljesen félreérti az egészet, vagy mert több nézőt vár a (potenciális érdeklődőket inkább elriasztó) pornós címtől.

Amikor Sztupa és Troché a pohár fenekére néztek, nos, azt rendszerint a nyilvánosság kizárásával tették, ráadásul külön-külön. Otthon, ki-ki az övéi szerető és hasonszándékú karéjában. Ám amikor - ritkán - mégis kivételt tettek, s együtt, nyilvános helyen ittasodtak le, abból mindig lett valami kalamajka, és nem egy ilyen alkalom a hatóságok szükségszerű kiszállását is magával hozta.

Iráni gyermekkorát a Persepolis című képregényben dolgozta fel, amiből aztán animációs filmet is készített. Új filmjét, a Szilvás csirkét csütörtöktől játsszák a magyar mozik. Párizsban beszélgettünk vele.