tévésmaci

Hotel Majom

  • tévésmaci
  • 2022. március 9.

Film

Amikor Sztupa és Troché megfestették a telet, csak Sztupa használt ecsetet, palettát, kéket és kármint, de ő annál inkább.

Kezdjük azon, hogy imádott beöltözni, egy jó jelmez a siker kulcsa, vallotta. Kedvence ugyan a munkásruha volt, azzal a bizonyos kőművész dekoltázzsal, de festőnek is nagyon tudott kinézni, tényleg, mint a Tanyaszínház első Cavaradossija, amikor III. Bangó Ernő kíséretével nyomja a Képáriát a falu legszebb lányának, akkora svájci sapkája volt például, mint egy malomkerék, a köpenye meg végig a hátán harmonikázott hosszában, a körme alatt terpentin; törlőrongy és ecsettálak körülötte mindenfelé. Ehhez képest olyat festett, hogy az majd’ megszólalt, a hava szikrázott, a szereplői akár Bruegel varázsütésre valószerűvé s huszadik századivá egyenesedő hősei, színtiszta természet a hiperrealizmus tanácstalansága nélkül, marha nagy jókedvében a világnak. Semmi giccs, semmi „téli táj”, mégis tél volt, s minden és mindenki téli dolgát tette, például fáztak és húzták a ródlit. Meg nem mondtad volna, hogy nem művész pingálta. Troché szavakkal dolgozott. Úgy elmesélte a telet, mint annak a rendje, egy szuszra. Beszélt ő mindenről, hóemberről, szikrát szóró gőzvasútról, bekecsről, kucsmáról és a táltos istennyiláról, Ómafa meg a jobb kezével csapkodta a bal vállát, s a ballal a jobbat, ahogy a fázást a színészeknek tanítják az iskolában, s másra sem vágyott a beszéd hallatán, csak egy bögre jó forró teára, disznótoros vacsorára. Nézte Sztupa a telét, és elégedett volt. Troché összegyűjtötte egy csomagba a szavait, és ugyancsak elégedett volt. Ómafa meg csak ámult és bámult, bár ez szokása volt neki amúgy is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.