Film

Negyedszerre vették fel a fõiskolára, színészként megjárta Kaposvárt, a Krétakört, jelenleg a Radnóti Miklós Színház tagja. Tavaly a Kontrollban nyújtott alakításáért elnyerte a filmkritikusok díját, közönségkedvencként Súgó Csiga-díjat kapott. Az Állítsátok meg Terézanyut! forgatását már befejezte, hamarosan a Csak szex és más semmi forgatásán áll a kamerák elé.

Az 1954-es foci-vb döntõjérõl készült dokumentumfilmjét (A berni csoda igaz története) pénteken vetítette az M 1. A ZDF jelenkori történelemmel foglalkozó szerkesztõségének a vezetõje a legnépszerûbb televíziós történész: a náci rezsim emblematikus figuráiról, rémtetteirõl és a háború utáni idõkrõl szóló filmjeit több millióan látták. Történészkörökben ellenben heves viták kísérik tevékenységét.

Nyár van, és kit érdekel bármi, a görögök nyerték a focit, itt-ott háború van, elindult a Tour de France, megy a butik, mint rendesen - de emellett mégsem lehet szó nélkül elmenni: a világ filmmûvészetét (miáltal a moziba járó embert) talán utoljára Federico Fellini halálakor érte ekkora veszteség. Don Corleone péntek óta a halakkal alszik.

Bordeaux-ban született 1967-ben. Jelenleg Párizsban él, könyvrestaurátorként dolgozik. A nyolcvanas években tanult meg magyarul, egy ideig lektorként Budapesten élt, de a kilencvenes évek elején hosszabb-rövidebb idõt töltött Debrecenben és Szegeden is. Magyar nyelven írt regénye, a Járt utat kétszer járj! az idei könyvhétre jelent meg az Alexandra Kiadó Szignatúra könyvek sorozatában.

Olyan (szomorú) história ez, ami nem tartalmaz váratlan, figyelemfelkeltõ fordulatokat, meglepetés kizárva. Itt biztosra mehet mindenki, nem kell gondolkodni. Tudható, mi vár ránk a moziban, és nehézségek nélkül - pusztán az alcímbõl - kitalálható, mi következik ebben a cikkben.

Raven a Quantum State psytrance-formációban kezdte elektronikus zenei pályafutását, majd nagy sikerû zenetechnikai, -készítési cikksorozatot jegyzett a Drumandbass.hu-n, megalapította és azóta is gondozza a Triphop.hu-t, miközben írta és írja saját zenéit. Most összehozott egy trip-hop formációt, az RVN-t, mely június huszadikán, vasárnap az A38-on adja harmadik koncertjét.

A Filmkultúra egykori fõszerkesztõje, Jancsó Miklós, Fábri Zoltán, Mészáros Márta, Makk Károly közvetlen munkatársa, számos nagy sikerû, filmes tárgyú könyv szerzõje, a New York University tanára most forgatókönyvíróként is bemutatkozik Magyarországon. A Nobel-díjas portugál író, José Saramago Kõtutaj címû regénye ösztönözte a film megírására.

Berlinben nemrég megalakult a HuBook (Hungarian Book Information) elnevezésû közhasznú társaság. Feladata az egyébként is élénk német-magyar irodalmi kapcsolatok kibõvítése. Az EU-csatlakozás másnapján a Hackescher Markt egyik divatos kocsmájában beszélgettünk az alapítókkal.

Emmerich most elhozza nekünk a zimankót

Sietni kell, hiszen az Ernst Múzeumban már csak a hét végéig látható a műveiből rendezett "életmű-kiállítás". Aki lemarad, keresse a könyvesboltokban, vagy várjon a nyárra, június elején az Eckerman kávézóban színházi képei lesznek láthatók.

A hét végén a Millenárison megrendezett 2. Vagabond - Magyar Kalandsport és Természetfilm Fesztivál a hazai extrémsportolók, világjáró dokumentum- és természetfilmesek munkáit mutatta be. Molnár Attila Dávid két díjat is elhozott. Expedíciós film kategóriában A Monarchia hajóroncsai című háromrészes dokumentumfilmje nyert, az Elveszett doboz című nyolcperces munkája pedig a fesztivál fődíjasa lett. A roncsokról kérdeztük.

Tibi bácsi elintézi... címmel vasárnap délutánonként az egyesen új mûsorfolyamot indítottak el a közszolgálati televízió döntnökei. A vállalkozás egyébiránt annyiban tekinthetõ újnak, amennyiben egy újszülöttnek Tibi bácsi új. A régebbi évjáratú médiumfogyasztók emlékezhetnének még Dévényi Tibor egy korábbi próbálkozására, a Három kívánságra, bár igen tanácstalanok lennénk a tekintetben, hogy miért is tennék. De hagyjuk a múltat, s tekintsünk a jelenbe.

Korunk talán legnagyobb hatású angolszász filozófusa, a Stanford Egyetem összehasonlító irodalom professzora.

A klasszikus - sokszor tudatosan fekete-fehér - szociofotó látásmódja ma már csupán rétegérdeklõdésre tarthat számot, a szomorkodásra hajlamos tojásfejû-eken kívül ugyanis nemigen érdekel már senkit. Már csak ezért sincs a romákat bemutató szociofotóknak valódi társadalmi hatásuk mostanában, pedig a hathatós roma érdekvédelmi politika és a témába vágó, a mindenkori négyéves cikluson túlmutató kormányzati stratégia mellett megkerülhetetlen volna - sõt, a politikai cselekvést tulajdonképp elõfeltételeznie kellene -, hogy megismerjük roma honfitársainkat szûkebb hazánkban, illetve legalább Európának ezen a kelet-közép-európai fertályán. Ehhez azonban meg kell találni a megfelelõ eszközöket, így például jól átgondolt társadalmi célú kommuniká-cióra volna szükség többek között. A nyilvánvaló jó szándék