tévésmaci

Kakas az asztal mellett

  • tévésmaci
  • 2023. november 22.

Film

Amikor Sztupa és Troché, a munkatábor rémei a talpfatelítőbe kerültek, pár nap alatt megugrott a termelés.

A talpfa lelke a telítettség, mondta a hetedik napon Troché az őrparancsnoknak, mire az bikacsökkel lesújtott reá. Troché összerogyott, az őrparancsnok káromkodott, s három nap múlva egy sokkal távolabbi, sokkal szörnyűbb munkatáborban találta magát, immár nem is annyira őrparancsnokként, inkább rabként – ott, ahol nem voltak sem talpfák, sem lelkek. Mindez csak arra szolgál például, hogy az információáramlás abban az emberalatti korban is zakatolt feltartóztathatatlanul. Tényleg egy-két nap alatt feljutott a legfelső szintekig a dombóvári csoda híre. Az elvtársak a talpfatelítés új aranykorának eljövetelét vizionálták, s nem is alaptalanul. Sztupa és Troché a szarból is várat építettek, méghozzá fütyörészve, olajos pofájukon komisz vigyorral, a többi rab arculatán dettó, csupa lerobbant alak, de mindenki úgy akart kinézni és egyáltalán nézni, mint ők, akikről meg nem mondtad volna, hogy nem a fénykorukat élik. Pedig nem élték, nincs a világon olyan munkatábor, amelyik ne lenne szívás, de ezt nyilván nem Kolumbusz fedezte fel. A felhalmozott – nem túl jó minőségű – fűrészárukészlet már az első héten kifutott, az utolsó szállítmányt épp a bikacsökös incidens idején stószolták fel a vasúti pőrekocsikra. A szokatlanul gondos telítés persze ezt a kontingenst is bearanyozta, de az új világ csak ezután köszöntött be. Az új őrparancsnok a telepvezetővel együtt érkezett az eligazításra, hozott egy láda konzervet, a szabad világ óta nem láttak ilyet a rabok, majdra hozta, naná, de a majd is eljön egyszer, pláne, ha erősen rágondol az ember, vagy inkább másra sem gondol, csak rá, hisz’ miért is lenne érdemes bármire gondolni, hogyha úgysem jön ki jól belőle az ember. Innen pedig minden úgy folytatódott, mint a Lúdas Matyiban, a telepvezető sürgönyözött a fűrésztelepnek, a fűrésztelep sürgönyözött az erdőgazdaságnak, s nemsokára furcsa kis csoport tűnt fel a közeli tölgyesben. Sztupa és Troché tiszta ingben, valamennyire kimosakodva, már amennyire az ő halmozottan kátrányos helyzetükben ez lehetséges volt.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Ha szeretné elolvasni, legyen ön is a Magyar Narancs előfizetője, vagy ha már előfizetett, jelentkezzen be!

Neked ajánljuk

Szálldogálni finoman

Úgy hírlik, a magyar könyvpiacon újabban az a mű életképes, amelyik előhúz egy másik nyuszit egy másik kalapból. A szórakoztatás birodalmában trónfosztott lett a könyv, az audiovizuális tartalom átvette a világuralmat. Ma tehát a szerző a márka, műve pedig a reklámajándék: bögre, póló, matrica a kisbuszon. 

Ja, ezt láttam már moziban

Dargay Attila ikonikus alkotója volt a világszínvonalú magyar animációs filmnek. A Vukot az is ismeri, aki nem olvasta Fekete István regényét, de tévésorozatain (Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász stb.) generációk nőttek fel, halála után díjat neveztek el róla. Dédelgetett terve volt Vörösmarty klasszikusának megfilmesítése. 

Desperados Waiting for the Train

  • - turcsányi -

Az a film, amelyikben nem szerepel vonat, nos, bakfitty. S még az a film is csak határeset lehet, amelyikben szerepel vonat, de nem rabolják, térítik vagy tüntetik el. Vannak a pótfilmek, amelyekben a vonatot buszra, tengerjáróra, repülőgépre, autóra/motorra, egészen fapados esetben pedig kerékpárra cserélik (mindegyikre tudnánk több példát is hozni). 

Lentiből a világot

Nézőként már hozzászoktunk az előadások előtt kivetített reklámokhoz, így a helyünket keresve nem is biztos, hogy azonnal feltűnik: itt a reklám már maga az előadás. Kicsit ismerős az a magabiztosan mosolygó kiskosztümös nő ott a képen, dr. Benczés Ágnes Judit PhD, MBA, coach, csak olyan művien tökéletesre retusálták, kétszer is meg kell nézni, hogy az ember felismerje benne Ónodi Esztert.

Crescendo úr

A Semiramis-nyitánnyal kezdődött koncert, és a babiloni királynőről szóló opera szimfonikus bombákkal megtűzdelt bevezetője rögtön megalapozta az este hangulatát. Szépen adta egymásnak a dallamokat a klarinét, a fuvola, a pikoló, a jellegzetes kürttéma is könnyed fesztelenségét domborította Rossini zenéjének, akit a maga korában Signore Crescendónak gúnyoltak nagy ívű zenekari hegymászásai okán. A Danubia Zenekarra a zárlatban is ilyen crescendo várt.

A miniszter titkos vágya

Jövőre lesz tíz éve, hogy Lázár János a kormányinfón közölte, megépül a balatoni körvasút abból az 1100 milliárd forintból, amit a kormány vasútfejlesztésekre szán. A projektnek 2023-ban kellett volna befejeződnie, és egy ideig a gyanús jelek mellett is úgy tűnt, hogy minden a tervek szerint alakul: 2021. június 18-án átadták az észak-balatoni vasútvonal Szabadbattyán és Balatonfüred közötti 55 kilométeres, villamosított szakaszát.

Ahol mindenki nyer

Orbán Viktor magyar miniszterelnök hétfőn baráti látogatáson tartózkodott a szomszédos Szlovákiában, ahol tárgyalásokat folytatott Robert Fico miniszterelnökkel és Peter Pellegrini államfővel. Hogy miről tárgyaltak, arról sok okosságot nem lehetett megtudni, az államfő hivatala nem adott ki közleményt, posztoltak egy kényszeredett fotót és lapoztak; a miniszterelnök, Orbán „régi barátja” ennél egy fokkal udvariasabbnak bizonyult, amikor valamiféle memorandumot írt alá vendégével; annak nagyjából annyi volt a veleje, hogy Fico és Orbán matadorok, és reményeik szerint még sokáig azok is maradnak (Robert Fico szíves közlése).

„Inkább magamat választom”

A Budaörsi Latinovits Színház fiatal színésze a versenysport helyett végül a színház mellett döntött, és ebben nagy szerepe volt Takács Vera televíziós szerkesztőnek, rendezőnek is. Bár jelentős színházi és ismert filmes szerepek is kötődnek hozzá, azért felmerülnek számára a színház mellett más opciók is.

Az irgalom atyja

Megosztott egyházat és félig megkezdett reformokat hagyott maga után, de olyan mintát kínált a jövő egyházfőinek, amely nemcsak a katolikusoknak, hanem a világiaknak is rokonszenves lehet. Ügyesebb politikus és élesebb nyelvű gondolkodó volt, mint sejtenénk.