Lusták gyülekezete - Anna Muylaert rendező

Film

Brazíliában nagy keletje van a cselédeknek, akik sokszor az anyaszerepet is átveszik – egy ilyen idős asszonyságról szól a brazil rendezőnő filmje, A második anya. A brazil cselédkultúráról egy római luxusszálloda tetőteraszán beszélgettünk.

Magyar Narancs: Mennyire gyakori Brazíliában a családdal együtt élő, a háziak gyermekeit felnevelő cseléd?

Anna Muylaert: Mindennapos jelenség. Brazília igazi cselédnagyhatalom. A mostani vezetés alatt javult valamelyest a helyzet: ha egy cseléd a gazdájánál tölti az éjszakát is, azért pluszpénz illeti. Én is egy olyan családban születtem, ahol a mindennapos működéshez hozzátartozott a bentlakó cseléd. Anyám helyett anyám volt. Egy második anya, mint a filmben. Az első számú anyám még mindig tart cselédet, aki éjjel-nappal kiszolgálja.

false

MN: Mi történt az ön második mamájával?

AM: Amikor mi, gyerekek kirepültünk, az anyám hamar ráunt. Vett neki egy lakást a városban. Így hat hónapot São Paulóban tölt, a nővéreméknél dolgozik, hat hónapot pedig vidéken, a saját családjánál. A cselédek többsége északról érkezik.

MN: Mennyit keres ma egy São Pauló-i bentlakó cseléd?

AM: Olyan havi 700-750 dollárt. Ez körülbelül a két és félszerese a minimálbérnek. Amikor gyerek voltam, mindenkinek volt cselédje. Még a cselédeknek is volt cselédjük. Nem csak a középosztálytól felfelé, de lefelé is ez a norma. Készült erről, a mi cselédalapú társadalmunkról egy remek dokumentumfilm: Gabriel Mascaro filmje, a Doméstica. Míg a nagyvárosi cseléd a nagyságoséknál dolgozik és neveli a gyerekeket, az ő gyerekeit odahaza a cseléd cselédje neveli. Így megy ez nálunk. Tudja, ez amolyan kulturális dolog.

MN: Honnan ered ez a kultúra?

AM: A rabszolgatartásból természetesen.

MN: Mi, magyarok egy brazil rabszolgalányon, Isaurán nőttünk fel. Mond ez a név valamit?

AM: Nemcsak önök, mi is Isaurán nőttünk fel. A vicc az egészben, hogy Isaurának feketének kellett volna lennie, de hát fehér. Ennyit a történelmi hitelességről. Az viszont történelmileg teljesen hiteles, hogy a rabszolgatartás ellustította a brazilokat. Ez egy máig ható dolog. Ha van cseléded, minek időt pocsékolni a gyereknevelésre, amikor megteszi helyetted?! Brazíliában országos szintre emelkedett a lustaság. A munkakerülési hajlandóság mindenhol ott van. Tudja, mi történt velem, amikor 18 évesen elmentem hazulról, hogy Párizsban tanuljak? Azt se tudtam, hogyan kell megágyazni, hiszen nálunk ezt is a cseléd csinálta. Arra neveltek, hogy a kisujjamat se mozgassam. Az elit, ahonnan én is származom, a lusták gyülekezete. És akkor még a korrupcióról nem is beszéltünk. Elképzelhetetlen minálunk, hogy egy minisztert lecsukjanak, mert korrupción érték. Ez még odébb van. Esetleg a helyettesét megfogják, de sosem a főnököt.

false

MN: A forgatás érdekében meg kellett kenni egy-két városi hivatalnokot?

AM: São Paulóban, ahol élek, még istenes a helyzet, de Rio maga a pokol. Ott nem lehet úgy kimenni az utcára sem, hogy ne csúsztass a zsebekbe egy kis extrát.

MN: A filmbeli cseléd tudja a helyét a házban, hogy hova teheti be a lábát és hova nem. Hasonló szabályok érvényesültek otthon önöknél is?

AM: Ezek sosem kimondott dolgok, ahogy a filmben, úgy nálunk sem volt soha semmi kimondva, mégis mindenki tudta, hol húzódnak a cselédség és a háziak közti határok. Gyerekként mindig fejtörést okozott, amikor le kellett rajzolnom a családomat, hogy akkor most a cselédünket is odarajzoljam-e a papírra.

false

MN: Az önök cselédjének hogy kellett szólítania a ház űrnőjét, az ön édesanyját?

AM: Donna Celina.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”