„Megfigyeltem Tóth Orsit” – Ricky Rijneke filmrendező

  • Szalkai Réka
  • 2013. április 9.

Film

A Titanic Fesztiválon látható Csendesek különös jelenség: holland film magyar operatőrrel és magyar színészekkel, magyarul. Az első filmes rendezőnőt arról faggattuk, hogyan talált rá Tóth Orsira, és vajon mit jelent az, hogy megerőszakolásban jók vagyunk.

magyarnarancs.hu: Honnan ered a film alapötlete?

Ricky Rijneke: A Csendesek egy fiatal lányról szól, Csilláról, aki eltűnt kisöccsét, Istit keresi. A gyász folyamatában álomvilágba süllyed: fantázia és valóság elválaszthatatlanok lesznek egymástól, élet és halál szürke mezsgyéjén találja magát. A külső történések egyáltalán nem érdekelnek, inkább az nyűgöz le, hogy mi zajlik a legbensőnkben – nekem az érzelmi és pszichológiai rezonanciák az érdekesek csupán. A korábbi, Wing, a hal visszabeszél című rövidfilmem egy kislányról szól, aki a saját fantáziavilágában él. Miután befejeztem a filmet, rájöttem, még van mondanivalóm a témáról. Már ott is, csakúgy, mint a Csendesekben, a főszereplő maga álmodja meg a világot, amelyben kívülállóként él, amúgy pedig sehova sem tartozik.

magyarnarancs.hu: Mindehhez hogyan kapcsolódtak a magyar vonatkozások?

RR: Ez gyakorlatilag a főszereplőn, Tóth Orsin múlott. Miután megleltem őt, a személyiségére alapozva fejlesztettem tovább a filmbeli karakterét. Ez segített új ötletek szerzésében, abban, hogy legyen a történetnek igazi hangulata. Szóval megfigyeltem Orsit, miképp viselkedik, hogyan mozog s a többi. Elképzeltem, milyen szituációkban fordulhat ő elő. Mondhatni, Orsi személyiségéből építettem fel a filmbeli Csillát.

magyarnarancs.hu: Hol lelted meg Orsit, hogy a te szavaddal éljek?


Fotó: Szalkai Réka

RR: Mundruczó Kornél filmjében, a Szép napokban láttam őt először. Már ott is nagyon tetszett a játéka. Aztán találkoztunk egy fesztiválon Locarnóban, ahol én is részt vettem a korábban említett rövidfilmemmel. Egy pillanatot se haboztam, azonnal megkérdeztem Orsit, játszana-e a Csendesekben, ő pedig először még megnézte a rövidfilmemet, majd igent mondott. Utána már küldte is a nagy DVD-s borítékot, tele jobbnál jobb filmekkel, amelyekben mind játszott (a Deltában és társaiban), szóval így kezdődött az egész. Orsi nagyon jó és erős színésznő, vele sokszor elsőre is sikerül a felvétel – ez ugye fontos szempont a forgatáson. Csupán az arcával képes elmesélni egy történetet, szavak nem is kellenek.

magyarnarancs.hu: Azért a filmben elhangzott jó pár szó – ékes magyar nyelven.

RR: A filmet eredetileg nem terveztük magyar nyelvűnek, mégis úgy sült el, Orsi és a másik magyar színész, Rába Roland miatt. Természetesen mindig volt valaki, aki fordítson a forgatás alatt. Amúgy meg a filmem egy külön világ, szavak felett áll. Azt csináltam, amit én akartam, nem hallgattam túl sokat a forgatókönyvemet elemzőkre vagy a vágókra: a saját megérzéseimre, gondolataimra figyeltem leginkább. Nem szeretem a kompromisszumokat.

magyarnarancs.hu: Nem csak a színészeid voltak magyarok, az operatőröd is: Pohárnok Gergely.

RR: Gergő esetében egyértemű volt, hogy vele akarok dolgozni, hiszen a Csendesekben borzasztóan fontosak a képek, ezért egyáltalán nem volt mindegy, ki fényképezi a fimet. Ráadásul az operatőrök közül, akikkel korábban beszéltem, szerintem senki sem értette igazán, mit akarok, Gergővel viszont a kezdetektől fogva tökéletes volt a kommunikáció. Rába Rolandot pedig abban a színházi darabban láttam itt Hollandiában, amely kamionokban játszódik, és ő egy kegyetlen rendezőt alakít (Mundruczó Kornél – Bíró Yvette: Nehéz istennek lenni – Sz. R.). Roland játéka valószerű volt, de szadizmusában, félelmetességében is élvezetes. Azonnal tudtam, hogy ő is kell a filmembe, amúgy meg Orsi szintén ajánlotta őt.

magyarnarancs.hu: Érzel-e valami különleges kötődést a magyarokhoz a film elkészülte óta?

RR: Igazából nem számít, hova valósiak azok, akikkel együtt dolgozom, a lényeg, hogy inspirálóan hassanak rám, és illjenek a filmembe, az én világomba. A Csendesekben voltak magyarok, belgák, oroszok és persze hollandok is. A következő filmemben lehet, hogy szélesedik a paletta. Mindenesetre a magyarok esélyesek – büszkék lehettek a filmes tehetségeitekre, rendezőkre, színészekre, operatőrökre egyaránt.

magyarnarancs.hu: A film holland premierje alkalmával azt is megjegyezted, hogy a megerőszakolásban különösen jók vagyunk. Mire gondoltál?

RR: Ó, csak a színészekre, nincsen személyes tapasztalatom.

magyarnarancs.hu: Az előbb szó esett a következő filmedről – lehet róla már tudni valamit?

RR: A címe valószínűleg Hotel Európa lesz... és hogy is mondjam, fejlesztés alatt áll. Komolyan, ennél több fogalmam még nekem sincs róla!

A Csendeseket április 11-én 19.00-kor vetíti az Uránia Nemzeti Filmszínház. További forró ajánlataink a Titanicra itt, itt és itt.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?