Interjú

„Nélkülünk megy tovább”

Paolo Genovese filmrendező

Film

Komor, nyomasztó képi világú, élet és halál értelmén rugózó új filmjét a megjelenésünk idején mutatják be a magyarországi mozik. Depresszióról és mentőangyalokról beszélgettünk vele, s a Golden Gate és a víz közötti hét másodpercről.

 

Magyar Narancs: 2018-ban jelent meg a Hátralévő életem első napja című regénye. Milyen igényből született a könyv, majd öt évvel később a belőle készült film?

Paolo Genovese: Depresszióról, öngyilkosságról, az életről a halálon keresztül mesélni eléggé rizikós vállalkozás, minthogy sajnálatos módon a mai napig tabutémának számítanak. A Hátralevő életem első napja az eddigi legkockázatosabb filmem. A regényen teszteltem, hogy mennyire élet­képes, amit elképzeltem. Persze nem érdemes összehasonlítani, vannak egyezések a figurákban, a helyszínekben, de nagyon más a kettő. A pandémiával járó bezártságban sokunk élete blokkolódott egzisztenciálisan, pszichésen, betegség, félelem formájában. A járványidők tapasztalatai is rárakódtak a történetre, a hangulatunkra, a hangvételre, de igyekeztem humort, életigenlést csempészni a sorok, a képek közé.

MN: Van személyes érintettsége a történetben?

PG: Előbb-utóbb mindannyian megküzdünk az életünkben sötét, depresszív pillanatokkal. Mindenkinek lehetnek olyan életszakaszai, kilátástalan élethelyzetei, amikor nem talál ki­utat, sőt az is megfordul a fejében, hogy véget vet az egésznek. Ehhez a filmhez sokat kutattam, pszichológusokkal beszélgettem, tanulmányokat olvastam. Az életörömmel együtt az életfájdalom is örök emberi tapasztalás, a legmélyebb életfájdalom egyike a depresszió. Az, hogy kiben milyen trauma, érzelmi sokk vagy egyéb hatás mi felé dönti a mérleg nyelvét, sokszor kiszámíthatatlan. Nincs két egyforma fájdalom, és nincs olyan ember, akiben ne vetődött volna fel legalább a gondolat szintjén az öngyilkosság.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Dal a farkasoknak

Június 12-én Orbán Viktor exkluzív élő „interjút” adott Menczer Tamásnak a Harcosok Klubja tagjai számára a Fidesz békeharcáról. A miniszterelnök feltehetően úgy vélte, hogy saját online zászlóalja is gondban van, amikor az állandóan háborúban álló békekormány ideájának belső ellentmondását kell valahogyan feloldania azok számára, akiknek ebben a vakhit nem siet a segítségükre.