Interjú

„Pénz volt dögivel”

Albert Pintó rendező

Film

Letarolta a világot a Sehol című netflixes túlélődráma, amelyben a terhes főhősnő egy háború tépázta országból igyekszik elmenekülni, de a konténer, ahol elbújt, a szállítóhajóról az óceánba zuhan. A film spanyol rendezője beszélt a menekültválságról, a Számkivetett című Tom Hanks-opusról, de a spanyol filmek és sorozatok sikere mögötti titkot sem hagyta ki.

Magyar Narancs: A Seholról rögtön az jut az ember eszébe, hogy vajon megtörtént eseményen alapul-e.

Albert Pintó: Valójában a forgatókönyvírók szüleménye, de a filmet mégis valós történetek ihlették. Megismerkedtünk egy férfival, aki egy konténerben igyekezett elmenekülni hazájából: az ezt intéző maffia csak egy palack vizet és valami harapnivalót adott neki az útra, egyedül egy hátizsákot vihetett magával, a mobilját pedig el kellett rejtenie, mert el akarták venni tőle. Rengeteget szenvedett, émelygett, szomjazott, majdnem megfulladt az út során. Sok hasonló történettel találkoztunk, rengetegen készek nekivágni ilyen rémálomnak, mert abban reménykednek, valahol Nyugaton egy jobb élet vár rájuk.

MN: Szokatlanul nagy szerepet kap a filmben a menekültek társadalmi háttere.

AP: Fontos volt, hogy a főszereplő kellően erős motivációval rendelkezzen. A nézőnek együtt kell éreznie vele, meg kell értenie, hogy még akkor is vállalkoznia kell az útra, ha kilenc hónapos terhes. A film egyfajta disztópikus jövőben játszódik, de egy olyan világban, ami akár néhány éven belül ránk köszönthet, ha nem vigyázunk. Sőt, néhány országban ez máris a jelen és a valóság. Felvetődött az is, hogy a Sehol valamilyen Szárnyas fejvadász-szerű sci-fi legyen, de végül úgy döntöttünk, hogy igyekszünk két lábbal a földön maradni. Az előkészítő fázisban volt egy meetingem a netflixszesekkel, akik egy bombasztikus, Ryan Reynolds-szerű thrillert szerettek volna nonstop akcióval. Megígértem nekik, hogy a film elég pörgős lesz, de ragaszkodtam a drámához is.

MN: Magyarországon a menekültekről forgatni, egyáltalán velük foglalkozni önmagában is politikai tettnek számít. Mi a helyzet Spanyolországban?

AP: Itt egyáltalán nem nagy ügy, ha valaki a bevándorlókról készít filmet. Az országba sok menekült érkezik, a többség pedig befogadó. Rengeteg film készül a szegénységről, arról, hogyan válik valaki otthontalanná vagy kerül a partvonalon kívülre. Megértjük, hogy ők is a társadalmunk részei, fel sem merül, hogy nem így lenne.

MN: A túlélőfilmek lényege általában az, hogy a néző a főhőssel együtt érez, beleképzeli magát a helyzetébe. Önök milyen fogásokat alkalmaztak, hogy ilyen hatást keltsenek?

AP: Nem volt könnyű dolgunk. Papíron persze minden jól néz ki, de amikor ott állsz a díszletben, térdig ér a víz és mindent összevissza dobál, rájössz, hogy egészen más a helyzet, mint ahogy elképzelted, és újra kell tervezni az egészet.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.