Film

Arabbér – Peter Berg: A túlélő

  • Kovács Bálint
  • 2014. március 6.

Film

Ha egy film címe lelövi a poént, az azt szokta jelenteni, hogy valójában az egész nem is arról szól, amiről úgy tűnik, hogy szól, jelen esetben egy megtörtént amerikai hadászati fiaskóról. Itt mégis hosszú ideig csak arról van szó, hogy néhány csapdába esett amerikai katona hogyan küzd meg az afganisztáni hegyek között egy hadseregnyi tálibbal, és a látványos, jó egy órán át zajló, ritmusát tekintve és érzelmileg is remekül egyensúlyozó tűzharcjelenetben megmenekül-e egynél több amerikai.

A túlélő ott kezd igazán izgalmassá válni, amikor elkezd derengeni, mi másról is szól ez a bő másfél óráig azért elég határozottan sematikus akciófilmnek tűnő történet.

Hát arról szól, hogy azért az arab is ember ott, a hülye sapka meg a mellkastájt vibráló lézerfény között - és ez pont az az egy állítás, ami jellemzően nem merül fel az aktuális amerikai hősi eposzokban. (Persze végül ez is egy lesz közülük: giccses zene alatt mutogatják az elhunyt bátor hősök családi és kutyás fényképeit hosszú percekig.) Már az is ígéretes, amikor Mark Wahlberg figurája úgy dönt, mégsem kéne megölni azt a rosszkor rossz helyen mutatkozó afgán bácsit és kisgyerekeit, akik életben maradásuk esetén alighanem rájuk küldik a tálibokat: olyan dilemma ez, aminél kevesebbért nem is kéne háborús filmet forgatni.

Aztán amikor Wahlberg tényleg Egyetlen Túlélővé lép elő, és mit ad isten, pont egy afgán menti meg, olyan morálfilozófiai drámába vált át az akció, amely egészen elfogadható dolgokat fogalmaz meg emberi minőségről, önfeláldozásról és hősiességről, miközben csupa olyasmit vet fel a közel-keleti társadalom kapcsán, amit az utóbbi évtizedben nemigen mondtak ki amerikai háborús filmben. S teszi mindezt egy hihetetlen profi hatásmechanizmussal felépített, példázatszerű történettel. És ez a pár jelenet olyan érdekes és hatásos, hogy könnyedén elbírna egy egész filmet.

De nem kap többet húsz percnél - és épp ez a probléma. Nem is csak azért, mert a hosszú sortűz nem arányos a rövid elmélkedéssel, de azért is, mert így a felmerülő kérdések sincsenek kifejtve, inkább csak említik őket. Olyan ez, mint a már előre tudottan többrészes filmek első epizódjai: épp csak kezdene érdekes lenni, erre vége lesz. És itt a második részre is hiába várunk.

Forgalmazza a Cinetel

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.