DVD

Porfestő erő

Antonioni- és Tarkovszkij-sorozat

  • Hajnal Ernõ
  • 2013. január 19.

Film

Hogy kinek kell ma egy tűnt világról ránk maradt klasszikus? Pláne kettő! A kérdés lehetne merőben költői is, mi viszont abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy akár név szerint is meg tudjuk mondani, 2012-ben kiket örvendeztet meg e két hétpróbás kriptaszökevény.

Ehhez nem is kell mást tenni, mint szemrevételezni az angol Sight & Sound magazin idei listáját, a britek ugyanis tízévente arra vetemednek, hogy a filmvilág sok száz szakmabelijének megszondáztatásával összeállítsák minden idők legjobb filmjeinek listáját. Az idei számvetésből, mely egy kritikusok és egy filmrendezők által összeállított listát jelent, kiderül például, hogy a filmkészítők valamivel jobb véleménnyel vannak az Andrej Rubljovról (minden idők 13. legjobb filmje - megosztva Truffaut Négyszáz csapásával), mint a kritikusok (náluk csak a 27.), míg az életmű kulcsfilmjének tartott Tükörnek egy kilencedik helyezés járt kollégáktól és egy tizenkilencedik az ítészektől. A listán még további öt Tarkovszkij-film szerepel, ami meggyőző szám, ennél már csak a rajongók névsora meggyőzőbb. A 15. századi ikonfestőt olyan 21. századi arcok szavazták be, mint Mark Romanek, Walter Salles, Ulrich Seidl vagy Pálfi György, míg a Tükör rajongói között ott találjuk Lukas Moodyssont, Agnieszka Hollandot, Peter Stricklandet és Olivier Assayas-t. Örömmel nyugtázhatjuk tehát, hogy Tarkovszkij életműve, melynek díszdobozos foglalata immár nálunk is beszerezhető, meglehetősen jól tartja állásait az utókor körében, bónuszként pedig megvan a kapocs Seidl és Assayas között is. Tarkovszij és Antonioni között a kapcsot viszont Tonino Guerra jelenti, ő volt a Nosztalgia és Antonioni legfontosabb filmjeinek, így a DVD-n nemrég megjelent A kalandnak és Az éjszakának a forgatókönyvírója is. A kalandot 1960-ban a művelt cannes-i közönség még kifütyülte, ma azonban a kritikusok minden idők 21. legjobb filmjének tartják, de a rendezők szerint is benne van az első 30-ban. Ezzel szemben Az éjszaka (és itt mindenképpen óvást kell jelentenünk) a kritikusoknál csak a 377. helyre, a rendezőknél pedig a 107.-re volt csak jó. Lehetséges, hogy már megint Michael Hanekének van igaza, aki már életében temette a világ filmművészetére oly nagy hatással lévő olasz mestert, és nem átallotta porosnak nevezni az életművet. A DVD-kiadások mindenesetre por nélkül kerültek forgalomba, és a filmtörténet két kitörölhetetlen alkotójának állítanak emléket.

Andrej Tarkovszkij Iván gyermekkora (1962), Andrej Rubljov (1969), Solaris (1972), Tükör (1974), Sztalker (1979), Nosztalgia (1983), Áldozathozatal (1986), valamint Michelangelo Antonioni A kaland (1960) és Az éjszaka (1961) című filmjét az Etalon Film forgalmazza

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.