DVD

Porfestő erő

Antonioni- és Tarkovszkij-sorozat

  • Hajnal Ernõ
  • 2013. január 19.

Film

Hogy kinek kell ma egy tűnt világról ránk maradt klasszikus? Pláne kettő! A kérdés lehetne merőben költői is, mi viszont abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy akár név szerint is meg tudjuk mondani, 2012-ben kiket örvendeztet meg e két hétpróbás kriptaszökevény.

Ehhez nem is kell mást tenni, mint szemrevételezni az angol Sight & Sound magazin idei listáját, a britek ugyanis tízévente arra vetemednek, hogy a filmvilág sok száz szakmabelijének megszondáztatásával összeállítsák minden idők legjobb filmjeinek listáját. Az idei számvetésből, mely egy kritikusok és egy filmrendezők által összeállított listát jelent, kiderül például, hogy a filmkészítők valamivel jobb véleménnyel vannak az Andrej Rubljovról (minden idők 13. legjobb filmje - megosztva Truffaut Négyszáz csapásával), mint a kritikusok (náluk csak a 27.), míg az életmű kulcsfilmjének tartott Tükörnek egy kilencedik helyezés járt kollégáktól és egy tizenkilencedik az ítészektől. A listán még további öt Tarkovszkij-film szerepel, ami meggyőző szám, ennél már csak a rajongók névsora meggyőzőbb. A 15. századi ikonfestőt olyan 21. századi arcok szavazták be, mint Mark Romanek, Walter Salles, Ulrich Seidl vagy Pálfi György, míg a Tükör rajongói között ott találjuk Lukas Moodyssont, Agnieszka Hollandot, Peter Stricklandet és Olivier Assayas-t. Örömmel nyugtázhatjuk tehát, hogy Tarkovszkij életműve, melynek díszdobozos foglalata immár nálunk is beszerezhető, meglehetősen jól tartja állásait az utókor körében, bónuszként pedig megvan a kapocs Seidl és Assayas között is. Tarkovszij és Antonioni között a kapcsot viszont Tonino Guerra jelenti, ő volt a Nosztalgia és Antonioni legfontosabb filmjeinek, így a DVD-n nemrég megjelent A kalandnak és Az éjszakának a forgatókönyvírója is. A kalandot 1960-ban a művelt cannes-i közönség még kifütyülte, ma azonban a kritikusok minden idők 21. legjobb filmjének tartják, de a rendezők szerint is benne van az első 30-ban. Ezzel szemben Az éjszaka (és itt mindenképpen óvást kell jelentenünk) a kritikusoknál csak a 377. helyre, a rendezőknél pedig a 107.-re volt csak jó. Lehetséges, hogy már megint Michael Hanekének van igaza, aki már életében temette a világ filmművészetére oly nagy hatással lévő olasz mestert, és nem átallotta porosnak nevezni az életművet. A DVD-kiadások mindenesetre por nélkül kerültek forgalomba, és a filmtörténet két kitörölhetetlen alkotójának állítanak emléket.

Andrej Tarkovszkij Iván gyermekkora (1962), Andrej Rubljov (1969), Solaris (1972), Tükör (1974), Sztalker (1979), Nosztalgia (1983), Áldozathozatal (1986), valamint Michelangelo Antonioni A kaland (1960) és Az éjszaka (1961) című filmjét az Etalon Film forgalmazza

Figyelmébe ajánljuk

India Trip

Ha van zenekar, amely a Beatles munkásságából a pszichedelikus indiai vonulatot tette magáévá, az a Kula Shaker. A magyar fül számára hülye nevű angol együttes szívesen használ egzotikus keleti hangszereket, és a szövegeket néha szanszkrit nyelven szólaltatja meg Crispian Mills frontember.

A szivárgó szellem

  • Nemes Z. Márió

Petőcz András egy 1990-es jegyzetében írta Erdély Miklósról, hogy valójában nem halt meg, mert tanítványaiban él tovább, így az őt vállalók közösségének sikerei valójában az ő sikerei.

Más ez a szerelem

Horesnyi Balázs kopott ajtókból álló, labirintusszerű díszlete, a színpad előterében egy kis tóval, a színpad közepén egy hatalmas függőággyal, amelyben fekszik valaki, már a nézőtérre belépve megelőlegezi a csehovi hangulatot. A zöldes alaptónusú, akváriumszerűen megvilágított játéktér világvégi elveszettséget és tehetetlenséget sugall, jelezve, hogy belépünk az ismert csehovi koordináta-rendszerbe. Szabó K. István rendezése azonban tartogat néhány meglepetést.

A szabadság ára

Egy képzeletbeli, „ideális” családban a lehetőségekhez mért legjobb anyagi és érzelmi környezetben felnevelt gyerekek évtizedekkel később „visszaadják”, amit kapnak: gondoskodnak az idős szüleikről. Csakhogy a valódi családok működése nem minden esetben igazodik az elvárt képlethez.

Orbán Viktor, mint a háború egyik kutyája

A miniszterelnök és a köre továbbá a háború vámszedője és haszonélvezője is, hiszen az orosz energiahordozók folyamatos vásárlásával nemcsak a háborús bűnös Putyin birodalmi törekvéseit dotálja, hanem a beszerzési és eladási ár közötti különbség lefölözésével és megfelelő helyekre juttatásával a saját hatalmát is erősíti.

Oroszlán a tetőn

A cseh központi bank (Česká národní banka) az idén ünnepli száz­éves jubileumát, jogelődje, a cseh­szlovák jegybank ugyanis 1926-ban alakult meg. Működését háborúk, megszállások, rendszerváltások, az ország szétválása és pénzügyi válságok kísérték. A jegybank épületének tetején levő oroszlán és férfialak a független államiság, a stabilitás, a nemzeti identitás és a pénzügyi önállóság szimbólumai. Az oroszlánt a mindenkori politikai hatalom több alkalommal „ketrecbe” zárta, a korona a kormány kiszolgálójává vált.

Levegő a cintányérok között

Akkor vitte el a kincstár a szolidaritási hozzájárulás első részletét az önkormányzatoktól, amikor alig van bevételük. Ez abszurd helyzeteket idézett elő, Szentes például folyószámlahitelből tudta befizetni ezt a pénzt. Gulyás Gergely miniszter szerint ilyen a közteherviselés, nem kell sápítozni.