Rádiójáték a Csontbrigádból - Aprólékos vízió - Palotás Ágnes dramaturg

Film

Az 1938-ban koncentrációs tábort vizionáló Rejtő-regényt a közszolgálati rádióban többéves előkészület után hangjátékká alakították. A hatórásnál is hosszabb feldolgozást a Bartók után a Kossuth adó is műsorra tűzheti. A dramaturggal beszélgettünk.
Az 1938-ban koncentrációs tábort vizionáló Rejtő-regényt a közszolgálati rádióban többéves előkészület után hangjátékká alakították. A hatórásnál is hosszabb feldolgozást a Bartók után a Kossuth adó is műsorra tűzheti. A dramaturggal beszélgettünk.

Magyar Narancs: Miért a Csontbrigád?

Palotás Ágnes: Zoltán Gábor és Markovits Ferenc (előbbi az MR3- Bartók rádió sávszerkesztője, utóbbi a rendezője - sz. m. i.) ötlete volt a Csontbrigád, és éppen azért, mert ez az életmű legmélyebb darabja. Az eredeti tervek Rejtő Jenő születési centenáriumára szóltak, 2005-re, Markovits időben el is kezdte dramatizálni. De az első szemelvény se neki, se nekem nem tetszett igazán. Elkészítettem a magam verzióját, amit irányadóként el is fogadtunk, de aztán elsőre az én bicskám is beletört. A Csontbrigád komplex darab, mert műfajilag egyszerre krimi, légiós- és szerelmi történet, ugyanakkor egy barátság elárulásáról szól, mindezek tetejébe ott van a koncentrációs tábor aprólékosan kidolgozott és megírt víziója.

MN: De az ötlettől a megvalósításig mégis eltelt három év.

PÁ: Magyarázkodhatnék, hogy ebből a három évből másfelet csak pénzre vártunk, sorolhatnám, hogy hol mennyi holt időt szedtünk öszsze, és hogy azzal külön küzdeni kellett, hogy a kis, hárommondatos szerepekre képtelenség hiteles statisztériát találni. Ráadásul rádióban idehaza nem túl gyakori technikával dolgoztunk, mivel mindent külön-külön rögzített mondatonként vettünk föl. Anyagilag nem fért bele, hogy az egyes jelenetekre egyszerre behívjunk minden szereplőt, hogy így mondják össze a szövegeket. Ennélfogva a mondatok összefésülése komoly pluszmunkát igényelt tőlünk. És hát azt is meg kellett élni, hogy az ORTT pályázati úton mint kortárs irodalmi adaptációra adjon 2,3 millió forintot a produkcióhoz.

MN: Nyolc rész, részenként 45-50 perc. Csak ilyen nagy léptékben lehetett gondolkodni?

PÁ: Eredetileg négy, legfeljebb öt részt terveztünk. Aztán ahogy a dramatizálásban haladtam előre, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az eredeti keretek nem tarthatók. Lehet, hogy furcsán hangzik, de a rádióban minden regény megkeresi a maga terjedelmét, amiben működőképes. A Csontbrigádot két évig újra meg újra átírtam, végül ekkora lett. Nem tudnám rövidebben megoldani.

MN: Kikből áll a célközönség?

PÁ: Elvileg jelenthetne valamiféle szűrőt, hogy a projekt eredendően az MR3-Bartók rádióra készült, gyakorlatilag viszont képtelenség úgy rádiójátékot készíteni, hogy az ilyen vagy olyan csatornára kerül. Akármennyire is a hallgatottság az alapvető rendező és rangsoroló elv ma a hazai rádiózásban, ezt a műfajt nem lehet megerőszakolni azzal, hogy akkor a 18-39 éves korosztályban ennyi, a 60 év feletti rétegben pedig annyi a hallgatottsági elvárás. A Csontbrigád, mint minden Rejtő-feldolgozás, alapvetően a fanoknak szól. Ez a regénye minden nehézség mellett azért volt hálás feladat, mert többdimenziós. Van, aki csak a humorát veszi le, van, akit a krimiszál izgat, és van, aki mélyebben elmerül a szövegében. Mindenki talál benne valamit.

MN: 350 oldalas a regény. Menynyi és mi maradt ki belőle?

PÁ: Sajnos nem maradhatott benne minden szál és epizód. Az elkészült terjedelemben is egyben kellett tartani a történetet, és a 40 szereplőt úgy kellett hangban "mozgatni", hogy közben a rádióhallgató számára a cselekmény is követhető maradjon. Vannak logikátlanságok, az író által is megoldatlan rejtélyek, a történet vége egy kicsit össze is lett csapva a gyorsan elvarrt szálakkal, de ezen mi sem tudtunk sokat segíteni. Rejtő helyett írni nem lehet. Azt a megoldást választottam, hogy a történetbe került egy fotós, egy bújtatott narrátor, aki a könyvben maga a mesélő Rejtő, s így megmentettük a narrációban rejlő információkat. Azt, ami Rejtőt láthatóan ebben a regényben a legjobban érdekelte, a koncentrációs tábor emberi tragédiáját.

MN: Mi az oka annak, hogy most többen is a Csontbrigádra hajtanak? Pálfi György filmet, a Korcsmáros unoka a nagypapa szellemiségében képregényt készít belőle, de színpadra is viszik. Túl sok a véletlen.

PÁ: Lehet, hogy maga Rejtő az oka. Az, hogy a Csontbrigáddal eddig nem nagyon tudtunk mit kezdeni. A Vesztegzár a Grand Hotelben adta magát filmként a 60-as években, Piszkos Fred és a légióstörténetek pedig annyira időtlenek, hogy bármikor sikeresen feldolgozhatók voltak. A Csontbrigád aktualitását ma talán a politikai mondanivalója adja; úgy tudom, Pálfi filmjének középpontjába az elárult barátság és a hamis vád kérdése kerül majd. A miénkről pedig az a véleményem, hogy bár több mint húsz éve vagyok ezen a pályán, soha ennyire közel nem került hozzám munka. Ez eddigi pályám csúcsa - mindenféle értelemben.

MN: Feltűnt, hogy a szokásosnál is több a zörej és a különféle effektek. Szándékosan?

PÁ: Az író által lefestett poklot nem lehetett csak a színészek hangjára bízni, ráadásul a regény fő helyszínét, a Pokoltetőt minél hitelesebben akartuk visszaadni. Több külső felvételt is felhasználtunk az effektek elkészítéséhez, de néha még ez sem volt túl egyszerű. A csákányozás hangját például Csobánkán próbáltuk felvenni, egy szakasz katonai főiskolás ütötte a szerszámokkal a kőfejtő köveit. A katlanban forgó szél miatt azonban nem tudtuk a kopácsolást egy az egyben rögzíteni. Felvettünk egy-egy jó ütést, de kiderült, hogy csak a mély hangok használhatók jól, és hiányzik a csilingelés. Végül Markovits ment el a Duna Tv-hez, és addig keresgélt, míg megfelelő csilingelő hangot nem talált. A kettőből, kétheti munkával, leütésenként rakta össze a hangmérnök a csákányozás csilingelő-kongó effektjét.

MN: A Csontbrigád az MR3-Bartók rádión november 5-től, nyolc munkanapon, mindig délután kettőtől került adásba. Annak a munkának a terméséről beszélek, amin fél évig napi 10-12 órát dolgozott a stáb, és ami közel 4 milliós költségvetésből készült el. Nem túl kicsi, sovány a végeredmény a befektetett energiákhoz képest?

PÁ: Ígéretünk van arra, hogy 16 részre bontva az MR1-Kossuth is műsorára tűzi majd. És azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy most, amikor a hangoskönyvek boomja szinte tapintható, valamilyen formában majd a boltokba is elkerül a mi Csontbrigádunk.

Figyelmébe ajánljuk

Holt lelkek társasága

  • - turcsányi -

A gengszterfilm halott, halottabb már nem is lehetne. De milyen is lehetne a gengszterfilm? Nyugdíjas? Persze, hogy halott.

Kaptunk vonalat

Napjainkban mindannyiunk zsebében ott lapul minimum egy okostelefonnak csúfolt szuperszámítógép, és távoli emléknek tűnik ama hőskor, amikor a mai szórakoztatóelektronikai csúcsmodelleknél úgymond butább, de valójában nagyon is okos és rafinált eszközök segítségével értük el egymást.

Bobby a zuhany alatt

Úgy kezdődik minden, mint egy Rejtő-regényben. Gortva Fülöp, akit délvidéki szülőföldjén „Fulop”-nek anyakönyveztek, és akit idegen földön mindenki (angol vagy francia kiejtéssel) Philippe-nek szólít, de magát leginkább a becenevén, Golyóként határozza meg, Pocok gúnynévvel illetett barátjával Miamiban – pontosabban az attól kissé északra fekvő Fort Lauderdale kikötőjében – felszáll a Fantastic Voyage luxushajóra.

A vad

Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! Ez még csak a kezdet! Folytatjuk a harcot! – skandálja fennhangon a Fiatal Demokraták Szövetségének ifjú gárdája, minden lehetséges fórumon – minél fiatalosabb az a fórum, annál jobb. Felmerül persze a kérdés, hogy milyen harcot is folytatnak ők?

A szuperhonpolgár

A lovagi rang modern kori megfelelője elsősorban az érdemet, a tehetséget és a köz szolgálatát jutalmazza, bár az is igaz, hogy odaítélésénél a lojalitás és a politikai megfontolás sem mellékes.

„Ez a háború köde”

Egyre többen beszélnek Izrael gázai hadműveleteiről népirtásként, de a szó köznapi használata elfedi a nemzetközi jogi fogalom definíció szerinti tartalmát. A szakértő ráadásul úgy véli, ha csak erről folyik vita, szem elől tévesztjük azokat a háborús bűnöket és jogsértéseket, amelyek éppúgy a palesztin emberek szenvedéseit okozzák.

A szabadság levéltára

Harminc éve költözött Budapestre a Szabad Európa Rádió archívuma, s lett annak a hatalmas gyűjteménynek, a Blinken OSA Archivumnak az alapzata, amely leginkább a 20. század második felére, a hidegháborúra, a szocialista korszakra és annak utóéletére fókuszál.

„Inkább elmennek betegre”

Időről időre felmerül, hogy Orbán Viktor és pártja adott esetben a rendvédelmi erőket is bevetné a hatalom megtartása érdekében. A nyílt erőszak alkalmazásának azonban számos akadálya van.