Interjú

„Sajnálom, hogy eddig nem tettem”

Herendi Gábor filmrendező

Film

Két hónapon belül két filmje is a nézők elé került: a Toxikoma a mozikban látható, a félórás Bűnös város pedig a múlt héten debütált a neten. Utóbbi a NER vitriolos paródiája a rendszer teljes bűnlajstromával.

Magyar Narancs: Úgy tűnik, nagyon termékeny korszakát éli.

Herendi Gábor: De csak a kívülállónak. A Toxikomával másfél éve végeztem, azóta keresem a helyem. Ebben a vákuumban jól­esett megcsinálni a Bűnös várost, amire már régóta nagy volt a nézői igény.

MN: De azért csak pályázott a Nemzeti Filmintézetnél az elmúlt években is?

HG: Hat filmmel, és mind a hatot visszadobták. Azt kell látnom, hogy valószínűleg egy ideig nem tudok filmet csinálni pályázati úton. Hiszen egyablakos rendszer, csak egy helyre lehet pályázni.

MN: Pedig az elmúlt években az erősen támogatott filmrendezők egyike volt: a Kincsem több mint kétmilliárd forintos állami támogatással készült, a Valami Amerika 3. közel félmilliárdból, a Toxikoma 370 millióból. Most meg semmi. Mit gondol, mi lehet a sorozatos visszautasítások oka?

HG: Új emberek kerültek döntési pozícióba. És egyvalaki úgy döntött, hogy likvidál erről a területről. A felsorolt filmjeim még az Andy Vajna-féle rendszerben kaptak támogatást, a Toxikoma is.

MN: Azon túl, hogy most nem jut pénzhez, miben látja a különbséget a Vajna-éra és a Káel Csaba vezette Nemzeti Filmintézet támogatási gyakorlata között?

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.