Interjú

„Senki nem fogja bevallani”

Schwechtje Mihály rendező

Film

Mindennapi helyzet: az autósiskolában kenőpénz az ára a sikeres vizsgának. Csakhogy a tanuló ez esetben egy politikai aktivista. A rendező új színielőadása kapcsán korrupcióról, politikai és társadalmi apátiáról, és a filmezés nehézségeiről beszélgettünk, de szóba került az egykori SZFE és persze a Freeszfe is.

Magyar Narancs: Vidám, otthonos, hétköznapi korrupció, így jellemezted a Hajtűkanyar Autósiskola című új előadásodat. Miért épp a korrupciót választottad témádul?

Schwechtje Mihály: A családunkban volt egy hasonló autósiskolai történet. Amikor szembesültünk azzal, hogy a jogosítvány megszerzése körül alapvető korrupciós szituáció van, azt éreztem, mindez nagyon pontosan rámutat arra, ami mostanában Magyarországon történik. Annyira nyomasztó, amiben vergődünk, hogy úgy döntöttem, sokkal jobb lenne egy picit nevetni rajta. Ezért választottam a fekete komédiát műfajként. A bemutató után rögtön jött is egy-két visszajelzés, hogy igen, vicces az előadás, de ugyanakkor roppant nyomasztó is.

MN: Mint a közeg, amelyben élünk?

SCHM: Igen. Ahol ráadásul alapállapotnak látom a közönyt. A rendszerváltás megtörténtével az emberek belecsöppentek ugyan a szabadságba és a demokráciába, viszont nagyjából fogalmuk se volt róla, hogy mik ezek és mik a játékszabályaik. A kormányok nem tettek semmit azért, hogy az átlagember fejében letisztulhasson, melyek a demokrácia alapkövei. Azt tapasztalom, hogy a nagy többség rettentően tudatlan ebben a kérdésben, ami elsősorban azért hatalmas probléma, mert így nem tud összekovácsolódni egy olyan, a demokrácia mellett elkötelezett kritikus többség, amely a hatalom visszaéléseit tudatos nyomásgyakorlással megakadályozhatná. Sokan nem gondolják, hogy ezek a kérdések épp olyan fontosak számukra, mint a levegő, vagy az, hogy legyen étel az asztalukon. Nem gondolják, hogy mindez létszükséglet. Nekik ezek csak absztrakt, érthetetlen fogalmak, amelyeket nem kötnek össze a saját hétköznapjaik életminőségével.

MN: A jogosítványszerzés csak kispálya, nálad nem a politikai, óriási összegeket mozgató korrupcióról van szó. Miért nem?

SCHM: A kis hétköznapi ügyeinkben is folyton megjelenik a korrupció. Amikor jön a gázszerelő megnézni a cirkót, és a fizetésnél megkérdezi, hogy kérünk-e számlát, mert ha igen, akkor plusz 30 ezer forint lesz a vége. Minden ilyen harmincezer forintos spórolással a nagy játékosok nagy lopásait legitimáljuk. Valójában a cél az volt, hogy egy egész korrupciós spektrumot bejárjon a darab. Megjelenik benne a kisember, de mozgásba kerül a politikai szint is, belelátunk abba, hogy milyen módszerek kellenek a hatalomért folyó küzdelemben. Lehet, hogy nagyon közhelyes állítás, de addig nagyon nehéz elvárni azoktól, akiket megválasztottunk a képviseletünkre, hogy ne legyenek kapzsik, ne akarjanak a földek újraosztásának, az uniós pályázatoknak vagy a közbeszerzéseknek a nyertesei lenni, amíg mi a hétköznapok szintjén elfogadjuk, életben tartjuk vagy épp haszonélvezőként működtetjük a korrupciót. Azért is van szerintem az, hogy a rendszerszintű, a hatalmi politikát átszövő korrupció nem üti ki a biztosítékot, mert nagyon sokan úgy gondolkodnak, hogy „én is így csinálnám, ha meglenne a lehetőségem, ő ügyesebb volt, amúgy is a győzteseké a világ”. Jelenleg már mindent áthat a korrupció, és ez drámai.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Amit csak ők tudnak

A nu metalon felnőtt generáció, azaz a mai negyvenesek visszavonhatatlanul az öregedés jelének tekinthetik, hogy kedvenc irányzatuk esetében az újat jelölő „nu” annyira indokolatlan, hogy a legfontosabb zenekarok – már amelyik még aktív – mind elmúltak 30 évesek.

Hová futnál?

  • - ts -

Az Ezüst csillag egy amerikai katonai kitüntetés, afféle vitézségi érem, nagy csaták nagy hőseinek adják, 1932 óta.

Cserbenhagyás

  • - ts -

A moziból nézve az Egyesült Államok tényleg a világ csendőre: minden korban megvannak a háborús veteránjai. De nem bánik szépen velük.

Irányított hálózatok

  • Molnár T. Eszter

A csoportterápiák általában vallomásos körrel indulnak. Valahogy így: Eszter vagyok, és hiszek a csodákban.

Kozmikus dramaturgia

E csoportos kiállítás nem csupán egy csillagászati vagy mitológiai témát feldolgozó tárlat, sokkal inkább intellektuális és érzéki kaland, amely a tudomány és a művészet határmezsgyéjére vezet.

A klezmer szelleme

Egykor szebb volt a zsinagóga belseje, amely most Művészetek Házaként funkcionál Szekszárdon. Igaz, a kettő között volt csúnyább is. A ház 1897-ben épült a grazi építész, Hans Petschnig tervei alapján, aki a helyi Bodnár-ház és az Újvárosi templom tervezője is.

Aki a hidegből jött

Bizonyára a titkosszolgálatok működése iránti nem szűnő érdeklődés is magyarázza, miért jelenik meg oly sok e tárgyba tartozó elemzés, átfogó történeti munka, esettanulmány, memoár, forrásközlés.

Szerbia kontra Szerbia: az ország, amely saját magával vív harcot

  • Végel László
Tavaly november elsején 11 óra 52 perckor leomlott a felújított újvidéki pályaudvar előtetője, 15 ember halálát okozva. Senki nem látta előre, hogy a szerencsétlenség immár közel tíz hónapja tartó zűrzavart és válságot idéz elő. A Vučić-rezsim azonban nem hátrál.