Interjú

„Senki nem repül”

Jesse Eisenberg színész

Film

A Fleishman bajban van című sorozat főhőse, Toby Fleishman már épp hozzászokott a válás utáni szingliléthez, amikor élete fenekestül felfordul: egy reggel arra ébred, hogy volt felesége, Rachel mindkét gyerekét áthozta hozzá, majd egyszerűen köddé vált. A cseles elbeszéléssel operáló, magyarul 2020-ban megjelent regényt maga az író, Taffy Brodesser-Akner adaptálta minisorozattá. A főhőst alakító, korábban Oscar-díjra jelölt Jesse Eisen­berget ellentmondásos figurájáról, a rosszfiúkról és a szuperhősökről is kérdeztük.

Magyar Narancs: A regény és a sorozat is többször vált nézőpontot. Nagyrészt Toby a főszereplő, de egy ponton felesége, Rachel kerül a fókuszba. Az egész sztori narrátora pedig Toby egyetemi barátja, Libby, a tipikus megbízhatatlan elbeszélő, hiszen maga is küszködik házasságával. A könyvet olvasva mi volt az érzése, ki az, aki itt valóban bajban van?

Jesse Eisenberg: Már az első pár fejezet után éreztem, hogy valami hiányzik ennek a fickónak az életéből. Gyanítottam, hogy valami nem stimmel, hogy a regény Toby felé lejt, és túlságosan is elfogult iránta, mintha arra hajtana, hogy őt tüntesse fel jobb színben. Csodálatos volt olvasni, ahogy a sztori új perspektívát kap, és egy idő után megtudhatjuk, hogy a feleség, Rachel éppúgy bajban van, mint a férje. Sőt az ő helyzete még drámaibb, és neki is szüksége van figyelemre. Szinte végig a férfit követjük, aki kínokat él át, közben pedig rá sem bagózunk a feleségére, pont úgy, ahogy a főhős teszi.

MN: Ennek tudatában milyen érzés volt Toby bőrébe bújni?

JE: A forgatás első napjaiban észrevettem, hogy folyamatosan megpróbáltam szimpatikusabbá tenni a figurát. Nem azért, mert én magam szimpatikusnak akartam tűnni, hanem azért, mert színészként mindig igyekszünk megvédeni a szerepünket. Szóval igyekeztem vicces lenni, megpróbáltam könnyedebbnek mutatkozni.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.