Magyar Narancs: A regény és a sorozat is többször vált nézőpontot. Nagyrészt Toby a főszereplő, de egy ponton felesége, Rachel kerül a fókuszba. Az egész sztori narrátora pedig Toby egyetemi barátja, Libby, a tipikus megbízhatatlan elbeszélő, hiszen maga is küszködik házasságával. A könyvet olvasva mi volt az érzése, ki az, aki itt valóban bajban van?
Jesse Eisenberg: Már az első pár fejezet után éreztem, hogy valami hiányzik ennek a fickónak az életéből. Gyanítottam, hogy valami nem stimmel, hogy a regény Toby felé lejt, és túlságosan is elfogult iránta, mintha arra hajtana, hogy őt tüntesse fel jobb színben. Csodálatos volt olvasni, ahogy a sztori új perspektívát kap, és egy idő után megtudhatjuk, hogy a feleség, Rachel éppúgy bajban van, mint a férje. Sőt az ő helyzete még drámaibb, és neki is szüksége van figyelemre. Szinte végig a férfit követjük, aki kínokat él át, közben pedig rá sem bagózunk a feleségére, pont úgy, ahogy a főhős teszi.
MN: Ennek tudatában milyen érzés volt Toby bőrébe bújni?
JE: A forgatás első napjaiban észrevettem, hogy folyamatosan megpróbáltam szimpatikusabbá tenni a figurát. Nem azért, mert én magam szimpatikusnak akartam tűnni, hanem azért, mert színészként mindig igyekszünk megvédeni a szerepünket. Szóval igyekeztem vicces lenni, megpróbáltam könnyedebbnek mutatkozni.
Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető.
Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be!
Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!