Interjú

„A csibészség átmegy nyomulásba”

Csáki László animációsfilm-rendező  

Film

A Kék Pelikan című animációs dokumentumfilm a kalandos 90-es évek egyik mára méltán feledésbe merült kis disznóságáról, a nemzetközi vonatjegyek hamisításáról szól, és a jövő héten indul a mozikban. A vágányok mellett tessék vigyázni, a rendező a saját illegális utazásáról, a Domestosról és a korszak friss levegőjéről mesél.

Magyar Narancs: Ön írta a forgatókönyvet, de a film Szentpáli Gábor és Sipos Gábor ötletéből született. Hogyan?

Csáki László: Sipossal korábban dolgoztam már együtt A hangya és a tücsök című kisjátékfilmen és a Bádogváros című rövid dokumentumfilmen. 2006 nyarán egyszer csak felhívott azzal, hogy van egy remek témája: barátjával, Szentpáli Gáborral kezdtek el beszélgetni az egykori hamis vonatjegyekről. Valóban érdekesnek hangzott, közben pedig beugrott, hogy nekem is van tapasztalatom ezekkel.

MN: Hova utazott hamis jegygyel?

CSL: Párizsba, 1998 őszén. A kilencvenes években olyan volt a légkör itthon, hogy nem is gondolkodtam azon, hogy mindez törvénysértő, és talán nem kellene. Körülöttem szinte mindenki így utazott, én is egy ismerősömtől kaptam meg a telefonszámot, amit hívnom kellett a jegyekért. Máshogy egyszerűen nem tudtam volna utazni: egy vonatjegy Párizsba körülbelül kétszer annyiba került, mint egy havi albérlet, és a busz sem volt olcsóbb. Akkor még nem hallottam lebukásokról sem, úgyhogy én is hamar intéztem magamnak egy jegyet, de a határhoz közeledve már nagyon be voltam szarva. Apukámnak mondtam, hogy vigyen el Hegyeshalomra, hogy ott szállhassak fel a vonatra. Nem értette, hogy miért nem megyek eleve Budapestről, de valahogy meggyőztem, hogy így olcsóbb. Azt tudni lehetett, hogy amíg az országhatárt átlépve nem ütik rá a jegyre az első pecsétet, addig zizi van, ha viszont az első kalauzon átcsúszunk, a többi már nem fog akadékoskodni, mert a pecsét hitelesíti a hamis jegyet.

Kritikánk a filmről itt olvasható:

MN: A film egy kicsit korábban, 1988-ban kezdődik, amikor ön 11 éves volt. Milyen emlékei vannak erről az időszakról?

CSL: Ötödik-hatodik osztályosként a saját szintemen éreztem, hogy mintha lazulna a rendszer. Az emberek beszédesebbek lettek körülöttem; a szülővárosomban, Mosonmagyaróváron szemtanúja voltam, hogy a keletnémetek napokig táboroztak a házunk melletti erdőben, majd amikor kinyílt a határ, autót-sátrat hátrahagyva mentek át. 1988-ban jártunk először Ausztriában, emlékszem rá, ahogy beleszagoltam a levegőbe, és éreztem, hogy itt még annak is más az illata. A boltban tömve voltak a polcok, úgy ettük a Bountyt, mintha az a világ csodája lenne. Az egyik osztálytársam hozott egy dobozos Fantát, szájtátva nézte mindenki. Harminchatan voltunk, tehát nem juthatott mindenkinek, de a lányok a nagyszünetben elvonultak a vécére, és megitták az egészet. Éreztük rajtuk a műnarancs illatát, ők számítottak a legmenőbbeknek.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.