Film

Törtetők

  • - kg -
  • 2015. augusztus 3.

Film

Ha valaki nem tudná, de miért is ne tudnánk, 8 évad 96 epizódja után annyit még az alkalmi Törtetők-nézőnek is illik tudni, hogy Hollywoodban két dolog nem létezik: gyalogos a járdán és egyke sztár a vörös szőnyegen. Itt minden valamirevaló nagymenőnek komoly udvartartása van; sofőr, előkóstoló, kerítő, udvari bohóc és további, a jó közérzethez elengedhetetlen alakok tartoznak a holdudvarhoz, mely rendre a régi környék gyerekkori haverjaiból verbuválódik. Ez persze olyan, mintha azt magyaráznánk, hogy A hét mesterlövészben hét mesterlövész szerepel – ennyit azoknak, akik egyetlen részt sem láttak az Entourage című sorozatából, mely a 2000-es évek boldog hedonizmu­sában fogant, ami csak a 2010-es évek boldog hedonizmusához fogható. Ennyit a korszellemről. Jó látni, hogy a szereplők közül senki sem lett okosabb, szegényebb, szerényebb, heteróbb és önmagától kevésbé elteltebb, de továbbra is mindenkit elhomályosít Ari Gold, Hollywood leglüktetőbb halántékere, a dörzsölt háttérember, élő bizonyítéka az örökbecsű mondásnak, miszerint az Oscar-átadás a második legnagyobb zsidó ünnep a hanuka után. Aligha lesz hajdani rajongó, aki csalódottan távozna a filmről, mert az nem más, mint egy felduzzasztott extra epizód, köszönetnyilvánítás mindazoknak, akik gazdaggá tették az alkotókat. Itt már nem olyan menő vendégszerepelni, mint volt a sorozatban, de a magukat adó sztárok és üzletemberek száma így is jelentős. Ha pedig feltűnik Billy Bob Thornton pénzes texasi tulokként, az mindennél biztosabb jele annak, hogy a kisrealizmust máshol kell keresni.

Az InterCom bemutatója

Figyelmébe ajánljuk

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.

Közös térben, külön utakon

A gesztusfestészetet helyezi fókuszba a hajdani Corvin Áruház épületében működő Apollo Gallery legújabb kiállítása, amely három figyelemre méltó kortárs absztrakt művész világát hozza össze.

Anyu vigyázó tekintete

Kamasz lánynak lenni sosem könnyű, de talán még nehezebb egy Himalájában fekvő bentlakásos iskolában a 90-es években. Mira (Preeti Panigrahi) eminens tanuló: egyenszoknyája mindig megfelelő hosszúságú (szigo­rúan térd alá ér), jegyei példásak, gondolatait tanulmányai és sikeresnek ígérkező jövője töltik ki.

Éden délen

  • - turcsányi -

Egy évvel a The Highwaymen együttes megalakítása után, 1986-ban kijött egy tévéfilm – nyilván népszerűsítendő az úgynevezett outlaw country muzsika valaha élt négy legnépszerűbb alakjával összerántott truppot.

Hol nem volt

Tökéletesen passzol a két éve Szemle Plusz néven újragondolt Városmajori Színházi Szemle programjához a nagyváradiak Csárdáskirálynője. Már csak azért is, mert tavaly a Színházi Kritikusok Céhének tagjaitól ez a produkció kapta meg a legjobb szórakoztató előadásnak járó szakmai elismerést. Novák Eszter rendezése mégsem működött ezen a vihar utáni, esős nyárestén.

Ilyen tényleg nincs Európában

„És jelentem, hogy szeptember elsején be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt, családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges.”