Tükör nem volt, de Hamlet igen – Tom Hiddlestone színész

Film

A mindig áskálódó Loki szenvedő széplelket játszik Guillermo Del Toro új filmjében, a Bíborhegyben. Brekiről, cápákról, Hamletről és B. Cumberbatchről is beszélgettünk.

magyarnarancs.hu: Guillermo Del Toro olyan, mint egy mozgókönyvtár: akárhol jár mostanában, a 18. századi gótikus irodalom gyöngyszemeit hirdeti mint olyan veretes műveket, melyek nagyban hatottak a Bíborhegyre. Önt is ellátta kötelező olvasmánnyal?

Tom Hiddlestone: Elvégeztem a házi feladatomat, amennyiben két klasszikus kivégzése annak számít. Az egyik Ann Radcliffe műve, a The Mysteries of Udolpho volt, a másik pedig Horace Walpole-tól Az otrantói várkastély. Hát, az Udolphónál azért ismerek rövidebb klasszikusokat is. Vaskos, mint egy telefonkönyv, de azért végigrágtam magam rajta. Guillermo rengeteget merített a könyvből, a Bíborhegy úgy épül fel, mint Radcliffe regénye. A hősnője, akárcsak a filmünkben, egy apámasszony katonája, mígnem szegény egyetlen támaszát, az apját is elveszíti. De már ott ólálkodik körülötte a gaz signor Montoni – ez a gaz signor sokat adott nekem, amikor a szerepemre készültem. De Guillermo így sem hagyott békében, a klasszikusok mellett elárasztott a saját maga készítette jegyzetekkel: kaptam például egy tízoldalas kisregényt az általam játszott figura előéletéről. De ez legalább rövidebb volt, mint az Udolpho.

false

magyarnarancs.hu: A forgatás előtt nem sokkal még Shakespeare-t játszott színpadon: a bárd után a gótika nagyasszonya –  eléggé el volt látva klasszikusokkal…

TH: Coriolanust játszottam Londonban. Guillermo és Jessica Chastain, aki a nővéremet alakítja, átruccantak hozzám az Államokból; jó kis hétvégét töltöttünk együtt. Csak üldögéltünk, és a gótikus románcokról meg a szerepeinkről, a Bíborhegy rejtélyes testvérpárjáról dumáltunk. Főleg arról igyekeztük meggyőzni egymást, hogy hol romlott el ez a két testvér, kin milyen sebeket ejtett a sötét családi múlt.

magyarnarancs.hu: Úgy fest a filmben, mint egy goth rocker. Szándékosan vette rocksztárosra a megjelenését?

TH: Nyilván a gótikus napszemüvegemre gondol, de ki kell, hogy ábrándítsam: a filmben hordott szemüveg eredeti, gótikus darab, valóban hordtak ilyeneket a régi szép, romantikus időkben. A történetben ráadásul nem csak divatcélokat szolgál, hanem drámai jelentése is van. Ezek az alakok nem kifejezetten a napfény gyermekei, épp ellenkezőleg: a sötéthez, a pókhálós zugokhoz szokott teremtmények, akik idegenül mozognak a napon. Hibás termékek, sérült áruk. De ha valóban úgy festek, mint egy rocksztár, azt örömmel hallom; ki ne szeretne rocksztárként pompázni!

magyarnarancs.hu: Nem sokkal azután, hogy Coriolanust adta a Donmar Warehouse színpadán, Benedict Cumberbatch Hamletet játszotta a Barbicanben. Volt is nagy felzúdulás színházi körökben, hogy a híres hamleti monológ elkerült a helyéről. Benne lenne egy avantgárd Hamletben?

TH: Benedict Cumberbatch közeli, jó barátom, de nem ezért, hanem másért nem szívesen nyilatkoznék a Hamletjéről: mert még nem láttam.  De már nagyon várom, hogy végre láthassam. Ígérem, amint megnéztem, kialakítom az álláspontomat.

false

magyarnarancs.hu: És otthon, a tükör előtt kipróbálta már a híres hamleti szövegeket?

TH: Melyik Hamlet-szövegre gondol?

magyarnarancs.hu: Hát, nem szeretnék ön előtt Hamletet szavalni, elég hálátlan feladat lenne…

TH: Persze hogy kipróbáltam Hamletet, minden színpadi színész kipróbálja. Klasszikus színészi nevelést kaptam, de a tükör előtti monologizálás nem volt része a képzésnek. Tükör nem volt, de Hamlet igen.  Stúdiószínpadon az osztálytársaimmal.

magyarnarancs.hu: A gótikus félhomály nem viselte meg? Elvégre hónapokat kellett töltenie egy kísértetház díszletei között..

TH: Hát, nem volt egy sétagalopp, mert a színész már csak olyan, hogy lehet, hogy mű a díszlet, de az érzéseknek, amiket e nagy műviség közepette produkálni kell, igaznak kell lenniük. A sírás az sírás akkor is, ha egy kísértetkastélyban kell potyognia a könnyeimnek. Ugyanúgy megvisel, mintha a való életben jönne rám a sírás. De hogy ne őrüljünk meg a nagy komorságban, olykor kieresztettük a gőzt. Ilyenkor nagy közös éneklésbe kezdett az egész társaság.

magyarnarancs.hu: Részletezné?

TH: Guillermo kezdte, aztán átragadt az operatőrre, és hömpölygött tovább, végig az egész stábon. Ők ketten, rendező és operatőr eleve úgy néztek ki, mint egy furcsa pár; danolászó furcsa párként meg még ennél is bizarrabbul festettek, nekem elhiheti. Egyébként a You are my sunshine, my only sunshine / You make me happy when skies are grey kezdetű dal sajátos változatát adták elő a horrordíszletek kellős közepén. A báljelenetben a zongoristánk – klasszikusokon edzett, komoly művész – is csatlakozott a You are my sunshine spontán minimusicalhez. Őt hamarosan háromszáz statiszta követte. Szünetet kellett elrendelni, hosszú és értékes percekig állt a forgatás.

false

magyarnarancs.hu: Hisz a szellemekben?

TH: Gyerekként azt hittem, léteznek, ma már azért ennyire nem vagyok biztos a dolgomban. Alighanem a felfokozott, gyermeki fantázia volt a ludas a dologban. De még most is megesik néha, ha belépek egy ismeretlen épületbe, hogy megcsap valami furcsa érzés, mintha a ház múltja szólna hozzám.

magyarnarancs.hu: Hol érezte ezt utoljára?

TH: Egy nagyon régi hotelben, a pezsgő városában, a franciaországi Reimsben. Valami nem hagyott nyugodni, mintha furcsa energiák töltötték volna meg a szobámat. Az ablakom a katedrálisra nézett, a világ egyik leghíresebb gótikus katedrálisára. Jeanne d'Arcnak itt jelent meg Isten. Hát, eléggé elborzasztó szállodai élmény volt.

magyarnarancs.hu: Vannak visszatérő félelmei?

TH: A cápáktól félek. Ha tengerben fürdök, és rám jön a félelem, inkább kiúszom a partra. Az ismeretlen mélységektől is félek. Meg a tömeghisztériától. Amikor egy tömeg csőcselékként kezd viselkedni. Amikor elszabadulnak az indulatok.

magyarnarancs.hu: Loki is könnyen bevadul…

TH: Loki megszállott, és hát az ő megszállottsága nem emberi léptékű, más kategória. Nála nem számítanak az emberi nüanszok, az ő drámája gigantikus méretű. De van benne valami ördögien vonzó. Mások elveszejtésén dolgozik gőzerővel, mégis lenyűgöző alak. Nem e világi, karizmatikus figura.

false

magyarnarancs.hu: A Muppet Show is tele van nem e világi, karizmatikus figurákkal. Szerepelt is az egyik filmjükben.

TH: Két nagy kedvencem van: Cookie Monster, bár lehet, hogy ő Sesame Street-es, és Breki. Minek is tagadjam, amikor csak Breki belecsap a szívhez szóló monológjaiba, menten ellágyulok.

Guillermo Del Toróval készített interjúnkat a friss print Narancsban olvashatják.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Vezető és Megvezető

Ha valaki megnézi a korabeli filmhíradókat, azt látja, hogy Hitlerért rajongtak a németek. És nem csak a németek. A múlt század harmincas éveinek a gazdasági válságból éppen csak kilábaló Európájában (korántsem csak térségünkben) sokan szerettek volna egy erőt felmutatni képes vezetőt, aki munkát ad, megélhetést, sőt jólétet, nemzeti öntudatot, egységet, nagyságot – és megnevezi azokat, akik miatt mindez hiányzik.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.

Próbaidő

Az eredetileg 2010-es kötet az első, amelyet a szerző halála óta kézbe vehettünk, immár egy lezárt, befejezett életmű felől olvasva. A mű megjelenésével a magyar nyelvű regénysorozat csaknem teljessé vált. Címe, története, egész miliője, bár az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül, mégis mintha csak a szerzőt, vele együtt az életet, a lehetőségeket búcsúztatná.

Tudás és hatalom

Második ciklusának elején Donald Trump nekitámadt a legjelesebb amerikai egyetemeknek is. Elnöki hatalmát – amely ezen a területen erősen kérdéses, a végső szót a bíróságok mondják majd ki – immár arra is használja, hogy fél tucat elit magánegyetemet zsaroljon állami források visszatartásával és adószigorítások kilátásba helyezésével: ha nem regulázzák meg palesztinpárti tanáraikat és diákjaikat, és nem számolják fel esélyegyenlőségi programjaikat, oda a washingtoni pénz.