tévésmaci

Vidéki nyestek

  • tévésmaci
  • 2023. január 25.

Film

Amikor Sztupa és Troché elhatározták, hogy rámennek a feinschmeckerekre, mindenki aggodalommal fogadta a hírt, de legjobban Ómafa volt oda.

A feinschmecker jól felfegyverzett, alattomos népség, intette őket (óva). Mitől tartasz, hogy majd asztal alá esznek, kérdezte tőle Troché. Semmi ilyesmi, csak nem tudom, hogy lehet védekezni a bülszikéjük ellen. Milszkieeee? Bülszike, mondtam. Beavatnál? Török szó, a bülbülből, de még inkább a pálcikából, mely viszont a szláv nyelvekből jövevénykedett be még Szokolovics Mehmet pasa idején, de ebbe nem érdemes mélyebben belemenni, a lényeg az, hogy a japán hódoltság idején a törököket is arra kényszerítették a szamurájok, hogy pálcikával egyenek. Csakhogy a török vágni is szeretett volna vele, ezért az egyik pálcikát megélesítette. De olyan élesre, hogy az csak na, sóhajtotta Ómafa. Ebből jött a szike tagszó. S amikor vágták vele a dönert vagy a pidét, olyan hangot adott, mint az a madár, tudod, a gerinchúrosok törzséből, a bülbül. Csak aztán egyszerűsítették, mert a bülbülszike hülyén hangzott, s már nem is hasonlított annyira a pálcikára, így lett bülszike. Semmi kétség, bólintott Sztupa. Ómafa nyugtázta a bólintást, s olyan pofát vágott, mint aki mindent megmagyarázott: ezért nem szabad a feinschmeckerek ellen menni. De Troché még mindig nem értette: mert felfalnak minket a bülszikéjükkel? A feinschmeckerek nem falnak, az rangjukon aluli, ők inkább – itt Ómafa elgondolkozott –, úgy, izé… csipegetnek. De ahogy kimondta, már meg is bánta. Végiggondolni sem volt ideje, hogy mit mond erre Troché, tényleg csak a megbánásig jutott vagy csak odáig, hogy meg is bá…, amikor Troché már szúrt. Aha, csipegetnek. Mint a bülbül, mi, Ómafa. Sztupa a tárgyilagosság kedvéért ekkor közbevetette, hogy a bülbülök tényleg bogyóevők. Tudom, és gerinchúrosok, Trochét nem volt könnyű zavarba hozni. Ha ő egyszer rászánta magát, hogy nekimenjen a fein­schmeckereknek, ennél azért erősebb ellenvetések kellettek volna a visszatartására. Sztupának mindegy volt, rájuk mennek, akkor rájuk lesz menve, de alaposan, ha meg nem, akkor úgy is jól van, egyszer azért mindenképpen kipróbálom ezt a bülszikét, hátha vágja a köftét is, de ezt csak gondolta, közben meg úgy csinált, mint aki hangosan gondolkozik: te, Ómafa mikor is ért véget a japán hódoltság törökben? Ómafa ránézett, hülye vagy, még ma is tart: ott gyártják a Toyotát is.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.